BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én először is szeretnék elnézést kérni öntől azért, hogy a Fidesz-KDNP részéről és a többi párt részéről ekkora érdeklődéssel fordultak a mai napirendi pontok felé. A Kúria, a bíróság és az ügyészség beszámolója van napirenden, és nem tolonganak a kormánypárti képviselők, sőt mondhatnám, ha a KDNP egyedül indulna a választásokon, körülbelül ennyien jutnának be a parlamentbe, mint ahányan ma részt vettek a vitán. Ez nulla.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Folyamatosan figyelemmel kísérem a 2014. évi önkormányzati választás kapcsán ismertté vált, a szavazások eredményét befolyásolni szándékozó esetek felderítését. Teszem ezt annak érdekében, hogy választóinkat, de a szélesebb értelemben vett közvéleményt is tájékoztatni tudjuk ezeknek a közbizalmat alapvetően érintő eseményeknek a feltárásáról, erkölcsi és jogi következményeiről.
Emlékeim szerint korábban a politikát, a választásokat érintő ügyekben a rendőrség, az ügyészség feltűnően közlékeny volt, amikor félreérthetetlen időzítéssel és tartalommal állt a nyilvánosság elé, megvádolva azóta jogerősen felmentett számos helyi politikust, sőt tisztázatlan körülmények között rendre bizalmas információk kerültek elő a nyomozásokról, jól körülírható médiákban.
Én a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének az Igazságügyi bizottságban tartott beszámolójára elmentem, és ott tettem fel a kérdéseimet, hogy hány eljárást indítottak választási csalás ügyében. Utána én írásban is feltettem a legfőbb ügyész úrnak a kérdést, és a válaszból idéznék. A megyékben 81 településen, a fővárosban hat kerületben történt feljelentés. Az alábbi választ kaptam: a büntetőeljárások közül 51 a nyomozás megszüntetésével zárult, kettő ügyben a nyomozást felfüggesztették, 30 ügyben a nyomozás folyamatban van, egy ügyben jogerős bírósági ítélet született, egy ügy pedig a bíróság előtt folyik. Ez a választ kaptam 2015. május 8-án.
Most kifejezetten egy budapesti ügyre térnék ki, a VI. kerületben, azaz Terézvárosban történt visszaélésekre kívánok rákérdezni megint, ügyész úr, mert ugyebár a héten kaptam meg a válaszát, hogy folyamatban lévő ügyekről nem adhat tájékoztatást, de azt gondolom, hogy a parlament falain belül beszélni kell ezekről az ügyekről.
2014. szeptember 29-én feljelentés született a közérthetőség kedvéért csak egyszerűen választási csalás ügyében. A feljelentéssel átadott bizonyítékok alapján a Fidesz-KDNP választópolgárok érzékeny adatait adta át tömegesen a már megszűnt Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának, amely azokat az ajánlóíveken az aláírásra kiterjedően meghamisította és jelöltjei állítása során felhasználta. Az esetek igen nagy száma és a cselekmények rendkívül rövid lefolyása igazolja, hogy ezt csak szervezett módon, a két jelölő szervezet között koordinált formában történhetett. A nyomozó hatóság azonban már-már addig mérlegelte a szükséges lépések megtételének igényét, hogy majdnem a megsemmisítés sorsára jutottak a bizonyítékok. Vélhetőleg csak a feljelentő ügyészségi bejelentése bírta rá a nyomozó szerveket, hogy 2015. január közepén, a 24. órában lefoglalják az ajánlóíveket, amelyek teljeskörűen igazolják, hogy a csalás megtörtént.
A nyomozás azóta is tart, tudomásom szerint tömeges tanúmeghallgatások keretében ellenőrizte a hatóság az ajánlások, az aláírások hitelességét, de semmilyen tájékoztatás nem történt a helyi választók irányában, holott elkerülhetetlen annak megismerése, hogy visszaéltek-e támogatásukkal, csaltak-e a választásokon.
Ezek alapján kérem, hogy az amúgy is szükséges nyomozati határidők meghosszabbítása kapcsán nyújtson érdemi tájékoztatást rajtam keresztül a választóknak mindazon megállapításról, amelyek az eddigi nyomozás alapján, a további felderítés sérelme nélkül felszínre hozhatóak.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Szeretném emlékeztetni önt, hogy az elmúlt öt évben számos, a közéletet borzoló, a közbizalmat romboló, a közélet tisztaságát megkérdőjelező eset vizsgálata hiúsult meg vagy folyik a nyilvánosság teljes kizárásával. Minden új esemény alkalmas lehet arra, hogy a közvélemény előtt árnyalja, akár javítsa is azt a képet, amely kialakult az igazságszolgáltatás egyes szerveiről, szereplőiről. Megítélésem szerint a választások elcsalása olyan kérdés, amely már nemcsak a személyek, szervezetek tisztességes és jogszerű működésével kapcsolatos kétségeket vetik fel, hanem a rendszer tisztességes és jogszerű működését kérdőjelezi meg.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az ügyészség úgy mint nyomozó szerv vagy a nyomozást felügyelő szerv egyik legfőbb letéteményese a közbizalom fenntartásának. A 2014. évi önkormányzati választások - talán nem is véletlenül - számos esetben visszaélések, választási csalások terepévé vált. Itt elmondanám azt az egyetlenegy adatot, ami elhangzott a bizottsági beszámolón is, hogy körülbelül 2 milliárd forint bírságot szabtak ki az országgyűlési választások után, és ebből csak 2 százalékát tudta a NAV a mai napig behajtani. Ön ezt rendben találja-e? Vagy nem mondhatjuk-e ki azt, hogy pontosan ez a választási törvény alkalmat ad arra, hogy tömegesen tudjanak az úgymond gomba módra szaporodó kis pártok választási csalást elkövetni? Meg azt szeretném megkérdezni öntől: vizsgálják-e ezeket az ügyeket, hogy hogyan fordulhatott elő, meg egyáltalán ez az összeg behajtható-e?
Mintegy 15 esetben, közel egy évvel a szavazások után még mindig nyomoznak az akkor történtek után, miközben az érintett települések lakói, választói sok esetben semmit nem tudnak arról, tisztességesen szerezték-e meg jelenlegi képviselőik a mandátumot. Magyarázatra szorul, hogy mik azok az általános és egyedi körülmények, amik ilyen mértékben hátráltatják a vizsgálatok eredményes lezárását.
Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a nyomozó szervek a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben tájékoztatják a közvéleményt a fontosabb nyomozati cselekményekről, az eljárás megindításáról, a gyanúsítások közléséről, a vizsgálat határidejének meghosszabbításáról, befejezéséről, a vádemelés megtörténtéről. Kiemelt, akár politikainak is nevezhető ügyekben az ügyészség, a rendőrség aktivitásának része volt az általában félreérthetetlen időpontra eső kommunikáció, és mindig jól körülírható médiumok irányából érkeztek a csakis a nyomozati szervektől kiszivárgott információk. Sőt, emlékszünk arra is, hogy mindig egy bizonyos média kamerái voltak jelen, ha ilyen eljárások során vezetőszáron hurcoltak volt politikusokat; igaz, a felmentő ítéletek után már közel sem volt ilyen nyitott az ügyészség, nem tudjuk, hogy milyen erkölcsi és nyilván anyagi kárpótlást nyújtottak a megalapozatlan vádak miatt.
A legutóbbi önkormányzati választásokkal kapcsolatban jelentős trendváltozás következett be. A nyomozók, ügyészek feltűnő némaságba burkolóztak. A választások tisztasága a választott szerv hitelességének sarokköve. Alapvetően fontos a rendszer tisztességes működésében való választói bizalom is. Ez csak akkor nyerhető el, tartható fenn, ha a kétes helyzetekben gyors és megnyugtató tájékoztatást kapnak a választók.
(13.50)
Lehet-e őket azzal szembesíteni, hogy a folyamatban lévő ügyben nincs mód felvilágosítást adni? A nyomozás érdekei hogyan viszonyulnak az állampolgárok érdekeihez, meddig terjed a közbizalom, ha nem bíznak az igazság kiderítésében? Itt megint kiemelném: több mint egy év telt el a választások óta. Az önkormányzati választásokat követően a mandátumokat kiosztották. A tisztségeket elnyerő képviselők, polgármesterek már egy éve tevékenykednek, miközben egyesek megbízatása kétes alapozású. Vajon ezek a köz által megválasztott emberek kitölthetik-e a mandátumukat? Majd évek múltán derül csak fény a választásokat durván elcsalni szándékozó tettekre, személyekre? Akik megszegték a választás szabályait, hogyan élnek az esküjükkel, működésük miféle elvárások korlátai között képzelhető el? Vajon a törvény miért nem várja el a választási szervektől, hogy az aláírások hitelességét is ellenőrizzék? Szinte biztosan állíthatjuk, hogy választási csalás valósult meg több esetben. Már a bizonyítékok lefoglalása is nyögvenyelősen történt, a 24. órában az előbb említett esetben, de felhozhatnám, hogy a saját körzetemben, Hajdú-Bihar megyében, Püspökladányban is majdnem ugyanez történt.
Itt szeretném a legfőbb ügyész úrtól megtudni, hogy egy évvel a választások után reménykedhetünk-e abban, hogy választ fogunk kapni ezekre a kérdésekre, hogy ezeket az ügyeket minél hamarabb lezárják. És ugye, legfőbb ügyész úr, nem 2019 előtt derül ki, hogy mi volt az igazság, mielőtt újra kiírnák az önkormányzati választásokat?
Remélem, hogy megnyugtató választ fogok kapni a kérdéseimre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
