DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örömömre szolgál, hogy egymást követő két évben is előterjeszthetem az előző évekről, idén az előző évről szóló legfőbb ügyészi beszámoló szóbeli kiegészítését. Azt gondolom, nagyon fontos az, hogy időről időre - és ezek az időközök lehetőleg minél rövidebbek legyenek - az Országgyűlés plenáris ülése is értesüljön azokról az eredményekről, munkáról, esetleges problémákról, amelyeket az ügyészség az előző évben elvégzett, tapasztalt.
Tisztelt Országgyűlés! A szóbeli kiegészítés nyilvánvalóan nem fogja felölelni, nem is ölelheti fel az írásban beterjesztett beszámoló egészét. Mindössze kiragadok belőle bizonyos részleteket, azokat, amelyeket egyrészt fontosnak tartok, másrészt általában jellemzik az ügyészség tevékenységét. De úgy gondolom, hogy magáról a 2014. évben elvégzett munkáról az kaphat teljes és összetett képet, aki az írásbeli beszámolót elolvassa.
Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden: az ügyész, az ügyészség, a legfőbb ügyész az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője és ellát más, törvényben meghatározott feladatokat is. Az Alaptörvény határozza meg az ügyészség alapvető célkitűzéseit, hatásköreit, munkáját, és ehhez járulnak az ezt részletező, pontosító törvényi szabályok. Nyilvánvaló azonban, hogy két tevékenysége van az ügyészi szervezetnek, egyrészt a büntetőjogi területen elvégzett tevékenysége, másrészt pedig a közjogi területen elvégzett tevékenysége, amelyek közül számszerűleg nyilvánvalóan a büntetőjogi területen elvégzett tevékenység a jelentékenyebb. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ügyészi munka mennyisége alapvetően függ az összbűnözés alakulásától.
(12.20)
Azt örömmel mondhatom, hogy 2014-ben az összbűnözés terjedelme csökkent, 12,8 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak - egész pontosan 329 303 bűncselekményt -, mint az előző évben. Ezzel összefüggésben a regisztrált elkövetők száma is csökkent, 108 389 elkövetőt regisztráltak. Az előző évben 109 876 volt ez a szám. Itt most, rögtön a statisztikai adatok elején egy nagyon fontos mutatót szeretnék kiemelni. A legsúlyosabb, személy elleni bűncselekmények, az emberölések száma is csökkent. 129 szándékos befejezett emberölést regisztráltak, 2013-ban ez a szám 138 volt.
Természetesen a csökkenés kriminológiai elemzése most nem lehet a feladatom. Az összbűnözésről és az elkövetők számáról beszélek alapvetően. Ez elemzést igényel, részletesebb elemzést. Ennek vannak jogszabályi és egyéb okai is, de úgy gondolom, hogy mégis egy kedvező tendenciával állunk szemben. Reméljük, hogy ez tendencia lesz.
Mindenesetre az összbűnözés változásához képest a büntetőterület munkaterhe is csökkent valamelyest. Az elmúlt évben, tehát 2014-ben összesen 818 050 ügyet iktattak, ez annyit jelent, hogy egy bűncselekmény tekintetében több iktatás is történt a bűncselekmény előrehaladtához, illetve az intézkedésekhez képest. Mindenesetre ez a csökkenés nem szignifikáns, 2013-ban 901 635 bűncselekmény iktatása történt meg; nem bűncselekményé, hanem bűncselekményt mutató ügyek iktatása történt meg.
Nagyon fontos mutató, hogy hány vádemelési javaslatot kellett elintézni az ügyészeknek a tavalyi évben. Itt is némi csökkenés tapasztalható. 114 538 ilyen ügy érkezett az ügyészséghez. Mindezen ügyek 51,5 százalékában emelt az ügyészség vádat; 11,9 százalékában megszüntetésre, a maradékban pedig egyéb intézkedés megtételére került sor.
Továbbra is nagyon kedvező a váderedményesség. Ez a mutató természetesen sok szempontból ugyancsak elemzést igényel, azonban mégis maga a szám nagyon kedvező, 96,6 százalék. Ez 2013-ban 96,4 százalék volt.
Nagyon jelentős eredménynek kell elkönyvelnünk, hogy az ügyészség egyre inkább használja és a továbbiakban is törekszik használni azokat a rendelkezésre álló intézményeket, amelyekkel meggyorsíthatja az ügyek befejezését. Ez egyben az ügyek egyszerűbb kezelését is jelenti. Így a tárgyalás mellőzésére az ügyészek jelentős mértékben több indítványt tettek, ezzel egy évek óta tartó negatív folyamat megfordítására került sor. 2,4 százalékkal nőtt az ilyen indítványok száma a korábbi évhez képest.
Ugyancsak eredménynek könyvelem el a vádemelés elhalasztásának növekedését; 3,1 százalékkal nőtt az ilyen ügyek száma, míg a bíróság elé állítások száma pedig 8,6 százalékkal növekedett. Egyébként a bíróság elé állítás - mint a legeredményesebbnek tűnő gyorsító intézmény - az összindítványok számához képest is nagyon jelentős.
Az ügyészség bírósági tevékenysége a 2014. évben ahhoz képest is változott, hogy a bíróságok a korábbiakhoz képest több ügyet bíráltak el, lényegesen több ügyet, 67 718 ügyet, ez 59 296 volt 2013-ban. Ez annyit jelent, hogy a büntetőbíróságok tevékenysége felgyorsult. Én ezt nagyon jótékonynak tartom, és örömömre szolgál az, hogy ebben az ügyészség is közreműködött.
Ez viszont ugyanakkor - és erre fel kell figyelni - ügyteher-növekedést jelentett az ügyészek számára, tehát míg a nyomozások felügyelete tekintetében volt egy ügytehercsökkenés számszerűleg és nem minőségében, addig a tárgyalási tevékenység ezt teljes mértékben kiegyenlítette, hiszen az ügyészek még olyan esetben is részt vettek a tárgyaláson, amikor nincs kötelező ügyészi részvétel, pontosabban, a bíróság előtt megjelentek, így a nyilvános ülésen, ahol egyébként ezt nem kellett volna megtenniük.
Emelkedett a tárgyalási szakban az ügyészi fellebbezések száma is. Régóta hangoztatott ügyészségi vélemény - ez a személyes véleményem is -, hogy a büntetéskiszabás tekintetében viszonylag enyhe tendencia mutatkozik. Az ügyészség szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot pártol. Részben ennek az eredménye a fellebbezések nagyobb száma, illetve emelkedő tendenciája, és örömmel mondhatom, hogy az ügyészi fellebbezések eredményessége is emelkedett a tavalyi évben, immár 2014-ben 55,7 százaléka volt eredményes az ügyészi fellebbezéseknek.
Az egységes jogalkalmazás biztosítása szempontjából rendkívül jelentős a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban játszott ügyészi szerep. 2014-ben 518 felülvizsgálati eljárásban vett részt az ügyészi szervezet és tett nyilatkozatot a Kúria előtt, és rendkívül kedvező a felülvizsgálati indítványok kúriai egyetértési aránya, ez 94,2 százalék. Itt jelentős emelkedés van a 2013. évi számhoz, illetve arányhoz képest. Azt mondhatom, hogy majdnem a váderedményességi mutatót érte el ez a szám.
Jogorvoslattal is igyekszünk a jogalkalmazás egységét biztosítani. Jogorvoslati indítvány benyújtására, tehát a „Kúria előtt jogorvoslatra a törvényesség érdekében” nevű intézmény alkalmazására kilenc esetben került sor. Ez annál is jelentősebb, mert 2014-ben jogegységi eljárást nem kezdeményeztünk, pontosabban egyet kezdeményeztünk, de arról a Kúria akkor még nem döntött.
Azt gondolom, hogy külön kell szólni - valószínűleg a vitában is elő fog kerülni - a korrupciós bűncselekményekről és azok kezeléséről. Először a számadatokról: a korrupciós bűncselekmények számában 2014-et tekintve jelentős változások következtek be, tudniillik az összes korrupciós bűncselekmény a 2012. évi 828 után 2013-ban 1105-re, majd 2014-ben 3269-re nőtt.
Itt is nyilvánvaló, hogy több oka van ennek a növekedésnek. Én kiemelném azt, amivel kevésbé szoktak foglalkozni, hogy a korrupciós bűncselekmények felderítésében jelentős előrehaladást értünk el a bizonyítási nehézségek ellenére.
(12.30)
Tehát én úgy gondolom, hogy ez a növekvő számadat - egy-egy kiugró ügyben mutatkozó nagyszámú cselekmény mellett - a látens bűnözés jobb felderítéséből adódik.
Ezzel összefüggésben kell szólni a Központi Nyomozó Főügyészségről. A Központi Nyomozó Főügyészség a korrupció elleni harc letéteményese mint önálló, külön szervezeti egység. Gyakorlatilag 2014-ben a Központi Nyomozó Főügyészség szerkezete az elképzelések alapján teljessé vált, fel lett töltve, megfelelő szakembergárdával rendelkezik, és a regionális osztályok is már képesek százszázalékos hatásfokkal dolgozni. Itt a hatásfok nyilván nem az eredményességre, hanem a munkatempóra vonatkozik; én úgy gondolom, hogy eredményesek is.
Talán érdemes megemlíteni azt, hogy a büntető szakág 2014-ben 509 nemzetközi ügyben járt el. Az ügyészi szervezet rendkívül szoros kapcsolatot tart külföldi bűnüldöző szervezetekkel különböző szinteken. Külön kiemelést igényel a nemzetközi szervezetekkel fenntartott szoros együttműködés, így az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az Európa Tanács különböző egységeivel, illetve az Európai Unió különböző szervezeti egységeivel.
Az ügyészi tevékenység másik nagy területe a közérdekvédelmi szakterület. Ennek jellemző vonása, hogy szerteágazó, különböző jogterületeken biztosít hatáskört a jogszabály az ügyész számára. 2014-ben is több olyan jogszabályi változás volt, amely érintette az ügyészség ez irányú tevékenységét. Azért mondom, hogy is, mert jellemző, hogy az elmúlt néhány évben számos jogszabályi változás elsősorban a hatáskörbővítést szolgálta az ügyészi szervezetek tekintetében.
Talán, amit külön ki kell emelni, ez a polgári törvénykönyv 2014. évi hatálybalépése. Az erre való felkészülésünk megítélésem szerint jól sikerült, és gördülékeny az ügyészi munka ezen a területen.
Módosult a polgári perrendtartás is, amely az ügyésznek új hatáskört biztosított például az ingatlanszerzési célú csalások, a zsarolás, az uzsora-bűncselekményekkel összefüggő polgári jogi igények érvényesítésére, ahol kötelező az ügyészi fellépés. 2014-ben például három olyan büntetőeljárással párhuzamos lakásmaffiaügy volt a bíróságok előtt folyamatban, amelyben az ügyész a polgári jogi igény érvényesítése érdekében kötelezően fellépett, vagy az uzsorásokkal szemben immár 90 ügyről számolhatok be.
Megemlíteném a földügyeket. Itt az a megfigyelhető tendencia, hogy nő az ügyészi fellépések száma. 2014-ben 17 felhívást és 10 keresetet nyújtottunk be. A tendencia érzékeléseként egyébként - 2014 még nagyon a kezdete volt ennek a tevékenységnek -, csak hogy a tendenciát mutassam, 2015. szeptember végéig ez a szám már 76-ra emelkedett. Tehát én azt gondolom, hogy ez az emelkedő tendencia lesz a jellemző a továbbiakban is. Egyebek iránt külön kell foglalkozni a szabálysértési ügyekkel, tekintettel arra, hogy ez a közérdekvédelmi szakág ügyforgalmának több mint 40 százalékát teszi ki.
Nagyon fontos területnek tartjuk a környezetvédelmet. Itt a büntetőjogi szakággal való együttműködés a jellemző, párhuzamos eljárásokat folytatunk. 17 kiemelkedő ügyben indítottunk keresetet környezetvédelmi okokból.
Ugyancsak ügyészi jogkör - és nagyon fontos ügyészi jogkör - az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatti perindítás. 2014-ben 10 esetben került sor erre, ami azért nem számít kevésnek, mert az ilyen típusú keresetek alapján a bíróság a gazdálkodó szervezetekkel szerződő nagyszámú, akár 100 ezer főt is egyenként meghaladó fogyasztóra kihatóan állapítja meg a szerződési kikötés tisztességtelenségét.
Nagyon fontos része a közérdekvédelmi szakterületnek a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet. Azt gondolom, hogy itt egy garanciális feladatot lát el az ügyészség. Nőtt egyébként az ezzel kapcsolatos munkateher. 2014-ben összesen 8258 vizsgálatot végeztek a bv-felügyeleti ügyészek, ez 2013-ban csak 6836 volt. Úgy gondolom, hogy összességében a vizsgálatok alapján megfelelt Magyarország a nemzetközi jogi normáknak és ajánlásoknak, ugyanakkor vannak olyan problémák és hibák, amelyek további erőfeszítéseket igényelnek. Ezt nemzetközi dokumentumokban is olvashatjuk.
Ha már nemzetközi, több irányban is szóltam erről, azért azt szeretném megemlíteni, hogy rendkívül aktívak vagyunk az Európai Unióban elsősorban mint ügyészség. Több fórumon a magyar ügyészség állandó résztvevő és kezdeményező. Ilyen a legfőbb ügyészek uniós hálózata vagy a legfőbb ügyészek konzultatív fóruma Hágában. Külön kiemelném a visegrádi csoportot, ahol úgy érzem, hogy sikerült megtalálni a közös hangot az abban részt vevő országok ügyészségeinek, és közös álláspontot képviselünk például az európai ügyész kérdésében is.
Röviden a funkcionális területről. Az ügyészi szervezet engedélyezett álláshelyeinek száma 2014-ben 4826-ra emelkedett. Az emelkedés nagyrészt annak köszönhető, hogy a termőfölddel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátására 40 fő ügyészi, 22 fő írnoki és 5 fő ügyészségi megbízotti létszámfejlesztésre került sor.
A beszámolási időszakban a betöltetlen álláshelyek száma 198-ról 157-re csökkent, ami összességében 8,3 százalékos ügyészi létszámhiányt mutat. Nem tudunk engedni abból, és ez egy nagyon fontos elv, most már évtizedes elv az ügyészségen, hogy csak az lehet ügyész, aki megfelelő szakmai és emberi kvalitásokkal rendelkezik. Ezt pedig nem könnyű elérni. Ennek egyik biztosítéka a képzés, továbbképzés. A Magyar Ügyészképző Központ, amely 2006 óta tevékenykedik, 2014-ben is sikeresen működött. 2014-ben 29 központi tanfolyamot szerveztünk az ügyészek számára, és ezen kívül rengeteg egyéb különböző szeminárium, szakmai tudományos konferencia, tudományos pályázat és egyéb tanfolyam került megrendezésre.
A gazdasági feltételek adottak az ügyészi szervezet működésére. 2014-ben több mint 38 milliárd forint kiadási előirányzat állt az ügyészi szervezet rendelkezésére. Ennek 95,5 százaléka tárgyévi támogatás, kisebb mértékben az előző évi maradvány és mindössze 0,1 százalékban a saját bevétel. Azt is látni kell, hogy az ügyészség alapvetően a személyi juttatásokra kapja ezt a fejezetet és kisebb részben a dologi kiadásokra.
(12.40)
Külön kell szólnom az ügyészségi informatikáról. A 2000 óta megkezdett fejlesztés új szakaszába lépett. Az ügyészség országos, minden telephelyet érintő távadatvételi hálózatot működtet, és 2014-ben az ügyészeknek már több mint fele rendelkezett biztonságos aláíró eszközzel, amelyre telepített tanúsítványok a minősített elektronikus aláírás létrehozásán túl a cég-, valamint ingatlannyilvántartás elektronikus rendszeréhez való hozzáférést is biztosítják. Még azt kell elmondanom, hogy 2014-ben már valamennyi ügyész rendelkezett hordozható számítógéppel, aki tárgyaláson vett részt, így a tárgyalóteremben is kezelhették az elektronikus iratokat.
Ha egy mondatban kell összefoglalnom saját értékelésemet a 2014. évi ügyészi tevékenységről, akkor azt kell mondjam, hogy ezt a tevékenységet a törvényesség, a hatékonyság és a stabilitás jellemezte. Úgy érezzük, hogy eleget tettünk törvényi kötelezettségeinknek, természetesen szeretnénk mindezekben továbblépni, és ezért mindent megteszünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
