GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Legfőbb Ügyész Úr! Helyettesei! Tisztelettel köszöntöm önöket a Ház falai között. Egy kicsit szomorú vagyok, ugyanúgy, mint néhányan képviselőtársaim közül elmondták, hiszen olyan fajsúlyos kérdésekről esik szó a Ház falai között, amelyek tekintetében, úgy gondolom, nagyobb tiszteletet érdemelnének önök személy szerint meg a téma is képviselőtársaim részéről, legkiváltképp kormánypárti képviselőtársaim részéről.
De hát nem csodálkozom én ezen, mert nem oly régen, talán a múlt héten, de lehet, hogy e hét első napján, nem is emlékszem már, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság dolgairól beszéltünk, 2014 beszámolójáról, 2016 tervezetéről, még ettől, hogy mondjam, siralmasabb kép tárulkozott elénk. És akkor, mondjuk, annak a hivatalnak, hatóságnak a vezetői sem tisztelték meg a parlamentet, hogy meghallgassák a róluk szóló folyamatokat. Önök itt vannak, ezt köszönöm önöknek.
És azt is köszönöm, hogy a tavalyi esztendő, azt hiszem, december 12-ei beszámolója kapcsán főügyész úr annak az ígéretének eleget tett, hogy amiről nem tud itt, a Ház falai között beszélni, arról írásban tájékoztatást ad. Megtette; jelzem: megtette. Az egy másik dolog, hogy mennyire vagyunk elégedettek azokkal a megfogalmazásokkal, tájékoztatásokkal, amelyek akkor ezekben a papírokban leírásra kerültek. Van hiányérzetünk e tekintetben, azért ezt szeretném jelezni.
Nem volt rossz esztendeje az ügyészségnek, már olyan értelemben mondom és gondolom ezt, hogy gyakorlatilag, ha jól emlékszem, 1454 millió forinttal több pénzzel gazdálkodhattak. Ez nem kevés, ez egy jelentős pénzösszeg. Én örülök annak, hogy az igazságszolgáltatás színterén bővülő pénzforrások állnak rendelkezésre. Annak még inkább örülnék, ha ez párosulna azzal is, de legalább az én érzetemben hozna változást, hogy mindenképpen megerősítené a pártatlan, elfogulatlan működés mikéntjét. Lehet, hogy az én érzetemmel van baj és probléma, mondhatja legfőbb ügyész úr, de azt gondolom, ha csak én érzeném így, akkor nem lenne vele probléma. De ebben az országban nagyon sokan érzik ezt így, nagyon sokan mondják, gondolják azt az álláspontot, ami arról szól, hogy az elfogulatlanság ma nem érvényesül minden tekintetben, főleg nem azokban az ügyekben, amelyek úgymond már politikai érintettségi ügyekként jelennek meg.
(14.20)
Legfőbb Ügyész Úr! Nem fogom megismételni a tavalyi kérdéseimet, de kettőre visszahivatkoznék. Ezekre, ha tud, kérem, most is majd az összefoglalójában válaszoljon, ha nem tud, akkor pedig arra kérem nagy tisztelettel újólag, hogy legyen kedves tájékoztatást adni majd írásban, de jobb szeretném, ha most itt tudna választ adni rá.
Akkor nyilván helyzetemből fakadóan egy miskolci, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei üggyel kapcsolatosan kérdeztem. Volt dr. Kriza Ákos polgármester úrnak egy 68 tárgyban történő feljelentése. Ennek a feljelentésnek a kapcsán ön jelezte is egyébként menet közben, hogy 3 ügyben bizonyítottság hiányában, 64 ügyben bűncselekmény hiányában a nyomozást gyakorlatilag megszüntették, és jelezte ez év kora tavaszán, hogy a nyomozás egy ügyben még folyamatban van. Szeretném, ha erről egy kicsit többet tudna szólni, mert évről évre mindig csak azt hallgatjuk, hogy mi az, amiben gyakorlatilag a folyamat-ban-lévőség az, ami visszaigazolódik, és nem azt, hogy mikor ér a végére, mondjuk, egy ügynek az ügyészség. Azt gondolom, hogy ha egy ügyben még nyomozás van, akkor egy ügyben talán hónapok alatt és nem évek hosszú során keresztül kellene a végére érni.
Hozzáteszem, persze van erre is példa, de ezzel nem a saját szavaimat cáfolom, hanem azt az előbb említett elfogultság-pártatlanság kérdéskört érintem, hogy ezzel parallel Miskolc város szintjén volt a Magyar Szocialista Párt miskolci szervezetének is feljelentése, ha jól emlékszem, 77 ügyet érintően, és szeretném jelezni önnek, de biztos tudja ön is, hogy egymásfél, inkább másfél esztendő ideje alatt ezeket az ügyeket csontra letisztították, gyakorlatilag megszüntettek minden nyomozást. Érdekes, hogy ami a Szocialista Párt részéről történő feljelentés volt, azok nagyon rövid időn belül, 77 ügyben másfél év alatt rendezésre kerültek, ami dr. Kriza Ákos polgármester úr részéről történt, ott még mindig, évek hosszú sora elteltével is van olyan, amely tekintetében a nyomozás megszüntetésére nem került sor. Meddig? Mikor? És a többieket miért oly gyorsan?
Szóval, azt akarom mondani, hogy nem véletlenek azok a kinyilatkoztatások, nem csak tőlem és nem csak ezen ügyek kapcsán, ez csak egy példa a sok közül, ami az elfogultság, a részrehajlás, a pártatlanság kérdéskörét felveti; legalább felveti, ha nem is bizonyítja.
A másik ügy, amelyről frakcióvezető-helyet-te-sünk, Harangozó Tamás már az előbbiekben szólt, ez a trafikügy, amely tekintetében nem ismétlem az ő szavait, csak azt mondom, hogy kettő és fél év elteltével, akkor, amikor kézzelfogható dolgok, a laikus számára is kézzelfogható dolgok állnak rendelkezésre, nem történik mindaz, aminek történnie kellene. És azt a példát nem is akarom forszírozni, hogy biztos ismerete van a legfőbb ügyész úrnak is arról, hogy annak idején például Miskolcon, azt hiszem, 80 vagy 82 koncesszió volt, abból 20-at kettő fideszes önkormányzati képviselő vitt el érdekes módon. Nem egyet, nem kettőt, húszat kettő fideszes önkormányzati képviselő vitt el! Ez úgy teljesen rendben van, ezzel semmi gond, ezzel semmi probléma nincs. Nem forszírozom tovább, csak szeretném visszajelezni megint az elfogulatlanság, a pártatlanság, a részrehajlás és sok minden egyéb más tekintetében a viselkedést.
Azt szeretném mondani, hogy persze mindezek mellett tisztelem és becsülöm azokat az ügyészeket, alügyészeket, fogalmazókat és mindenkit, aki ebben a munkában részt vesz, hogy durván azt az 1 millió 100 ezer, 1 millió 200 ezer ügyet messze-messze döntő többségében tisztességgel tudják kezelni, amely a rendszert megérinti. Köszönet nekik ezért.
De ami talán legalább ilyen fontossággal bír, az az, hogy ha nekik köszönetet mondunk, akkor azt mondjuk, hogy köszönet a bűn üldözőinek, de nem azoknak, legfőbb ügyész úr, nem azoknak, akik a kormánypártok szolgálóleányaivá váltak. Minden bizonnyal az emberek érzetében nem véletlenszerűen alakulnak ki ilyen fajta viszonyulások; nem én mondom. Ha én mondanám, akkor nem lenne semmi probléma ezzel. Akkor, amikor az emberek sokasága fogalmazza meg ezeket a gondolatokat, akkor már sokkal nagyobb baj van megítélésem szerint. Mondtam az elfogulatlanságot, mondtam a pártatlanságot, a részrehajlást, a kettős mércét, sok mindent mondhatnék e tekintetben, vagy épp a szakmai függetlenség kérdéskörét.
Nem szeretném az ön személyét semmilyen értelemben sem bántani, nem szeretnék visszautalni, nem szeretnék az identitástudatára hivatkozni, nem szeretnék, de végül is ön valamikor fideszes képviselőjelölt volt. Ilyen értelemben úgy gondolom, azt hiszem, nem túl messze áll a mai hatalomtól. Nem akarok példák sokaságára visszahivatkozni, a Fidesz választmányi üléseire, az ottani szerepléseire, sok minden egyéb másra, nem. Nem ezt akarom tenni. De azt mindenképpen szeretném mondani, hogy nagyon boldog lennék, ha el tudná oszlatni bennem a kételyeket a tekintetben, hogy az ön személye a pártatlanságot magában tudja hordani, hordozni, és az ön cselekedetei nagymértékben azt szolgálnák, hogy az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságtól való mentessége erősödne.
2014 telén, amikor itt a beszámoló elhangzott, úgy éreztem, hogy nem sikerült feloldania bennem ezeket a kételyeket. Ma sem tudom azt mondani, hogy ezek a kételyek elmúltak, de nagyon szeretném, ha elmúlnának idővel, mert nem jó senkinek. Nem jó a politikának, de legkiváltképp nem jó az országnak az, ha ilyen értelemben a kétség ott van az emberek tekintetében. Akkor, amikor ön arról szól, hogy milyen váderedményességet tudnak felmutatni - 95 százalék feletti most, ha jól emlékszem, a tavalyi esztendőben 96,6 százaléknyi, mint ahogy a pulpitusról megfogalmazta -, akkor Bárándy képviselőtársam, vezérszónokunk gondolata is eszembe jut ezzel egyetemben, mármint az, hogy igen, de mi van az úgymond politikai érintettségű ügyekkel; mármint ha van politikai érintettségű ügy. Attól függ, hogyan kezelik mindezeket. Szerintem van, mert ugyanúgy, mint általában véve a politikában is vannak olyan ügyek, amelyek nyilván az ügyészséget megérintik, de a kezelés formátuma tekintetében mi van, illetve a váderedményesség tekintetében mi van? Ott is 96,6 százalékos eredményességet tud felmutatni vagy 20-at, 40-et, 60-at? De közelében sem a 96,6 százaléknak.
Azt gondolom, ez viszont óriási probléma, mert ezt megint megalapozza az elfogultság, a pártatlanság, a kettős mérce, a részrehajlás és sok minden egyéb más kérdéskörét. Azt akarom jelezni, hogy akkor, ha az eljárási cselekmények tekintetében és a politikai eseményekhez való igazítás tekintetében anomáliákat vélünk felfedezni, mondjuk, adott esetben egy választást megelőzően négy nappal az ügyészség a postás szerepét játssza el, vagy egy másik választás előtt három héttel indít el olyan folyamatokat, amelyek… - ezekre nem lehet azt mondani, hogy véletlenszerűek. Véletlenek nincsenek, legalábbis az ügyészség munkálkodásában az én megítélésem szerint nincsenek. Jó lenne ezen változtatni. A változtatás készsége mindenkiben benne rejlik szerintem, a lehetősége is adott. Jó lenne változtatni, mert az sokat segítene az országnak. Jó lenne változtatni és úgy gondolkodni, hogy semmi nem örök, főügyész úr.
Semmi nem örök! (Dr. Répássy Róbert: Te sem vagy az!) Bár az ön pozíciója öröknek tekinthető. Répássy Róbert bekiabálása után azt mondom, az övé már nem. (Dr. Répássy Róbert: A tied már nem! - Mesterházy Attila: Rossz érzés, ha leváltják az embert!) Tehát azt szeretném jelezni, főügyész úr, hogy ugyan önt 9 évre kinevezték, a 9 év eltelte után a mai szabályok alapján azzal kell szembenéznünk, hogy kvázi a leválthatatlan, mert egy blokkoló egyharmaddal megteremthető az, hogy ön ne legyen leváltható.
Hozzáteszem: ez elég nagy baj, mert már nem azért, mert ön maradna adott esetben a főügyész, hanem azért, mert ha egyre több emberben a kétely felvetül a tekintetben, hogy akár az ügyészségek tekintetében a legfőbb ügyész személye a pártatlanságot nem sugározza vissza, akkor ez bizonyos értelemben az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságát alapozhatja meg. Ez meg nem jó, ez igen nagy probléma.
(14.30)
Azt gondolom tehát, hogy a szakmai munkásságának a minél magasabb szintre emelése mellett arra is törekedni kellene, hogy ezek a fajta érzetek, szerintem nem rossz érzetek, hanem ilyen értelemben rosszízű érzetek el tudjanak múlni. Ehhez viszont tényleg olyan igazságszolgáltatást kell működtetni, amely az emberek érdekét, a bűn üldözését szolgálja, és nem pártokat, nem hatalmon lévő pártokat szolgál ki.
Nézze, főügyész úr, nem megyek bele a részletekbe, majd még inkább szólok egyszer, de azt szeretném jelezni mindenképpen, hogy amit a korrupció kapcsán tapasztal az ország, amit nemcsak a parlament falai között ellenzéki képviselők mondanak és fogalmaznak meg, és az ahhoz való viszony akár a bűnüldöző szervek részéről, akár a Legfőbb Ügyészség részéről, legalábbis kérdéses. Nem én teszek állításokat. Nem. Ön is tudja nagyon jól, hogy a Transparency International épp 2015. VIII. havában, talán, megjelent összegzése milyen beltartalmat hordoz. Bárándy képviselőtársam szólt is néhány gondolatot erről. Nem hiszek csak egy mérési adatsornak, de amikor sokfajta adatsor áll össze, amikor a korrupcióértékelési indexben történő elmozdulások nem pozitív képet mutatnak, amikor a régiós viszonylatban történő elhelyezkedésünk e tekintetben nem javuló, hanem romló, amikor az Európai Unió 28 tagjának sorában Magyarország a 21., a 21., tehát lejjebb csúszunk folyamatában, az alsó harmadban vagyunk, Magyarország a korrupt harmadban helyezkedik el, miközben ezzel szemben azt látom és érzékelem, hogy nincs megfelelő hatékonyság ennek a megváltoztatására, akkor, azt gondolom, nagy bajok vannak. De majd kicsit részletesebben beszélek erről a következő hozzászólásomban. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
