ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS,
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amint azt az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános indoklásában is olvashatjuk, több uniós jogszabály hatálybalépése teszi szükségessé a jogharmonizációs célú módosítást. Egyébként nem is szándékom megismételni államtitkár úr fölvezetését, valamiféle jobbikos parafrázisát adni itt a dolgoknak, ezért igyekszem csak a lényegre szorítkozni.
(15.00)
Az előttünk fekvő javaslat első része a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása, ennek a törvényjavaslatnak az 1. §-a vezeti be a pilóta nélküli légi jármű kifejezést, tulajdonképpen drón-szabályozásról van szó; egyelőre tulajdonosi adatok rögzítésére irányuló bejelentési kötelemmel, de ez a későbbiekben nyilván tovább fog majd szigorodni, hiszen ha a világban zajló változásokat szemléljük, akkor be kell látni, hogy mindez elkerülhetetlen lesz előbb-utóbb.
Beleásva magamat itt a drónok világába, felkészülvén a törvénymódosítás tárgyalására, elmondható, hogy világviszonylatban és Magyarországon is hódítanak ezek a szerkezetek. Nálunk már akár több száz ilyen is röpködhet a levegőben. A jogalkotás azonban még nem tart lépést ezek használatával, de 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is. Azt látni kell, hogy világszerte hatalmas az igény a drónok iránt. Jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta százezer ilyen eszköz talál gazdára a világon. Ezeknek a népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő, tehát indokolt lesz ennek a szabályozása. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár a 70-80 milliárd eurót is, 2035-re pedig a technológia alkalmazása akár a mindennapok részévé is válhat.
A Facebook drónokkal akarja eljuttatni az internetet a világ kevésbé fejlett részeire, a Google vagy éppen az olyan nagy csomagküldő cégek, mint az Amazon és az Alibaba pedig házhoz szállításban kísérletezik a drónokkal. Jó tudni, hogy ha nem is ilyen mértékben, de Magyarországon is terjednek ezek az eszközök. Ez év nyaráig tudomásom szerint mintegy száz kereskedelmi célú használatra vonatkozó engedélyt adott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi hatósága.
Amiről itt még beszélni kellene, az a magyar légtér igénybevételével kapcsolatos pont, amiről egyébként képviselő asszony itt az előzőekben már részletesen beszélt, feltette ezzel kapcsolatos kérdéseit, ezt akkor most nem ismételném meg.
A javaslat az 5. §-ban rögzíti, hogy amennyiben felróható emberi magatartás és nem például műszaki meghibásodás indokolja a légvédelmi készenléti szolgálat riasztását, úgy a szükségtelen riasztást előidéző annak költségeit térítse meg a Magyar Honvédség számára. A Jobbik szerint mindez teljesen jogos, hiszen szabálysértésnek minősül a segélyhívó számok, a 105, a 112 rendeltetéstől eltérő igénybevétele is, ahol a szabálysértő köteles bizony megtéríteni a szerv szükségtelen vonulásának és a megtett intézkedéseinek a költségét.
A további paragrafusokban a módosítás a személyzet által vezetett egyéb repülőeszközök, például sárkányrepülők és társaik lajstromozási kötelmére irányuló előírásokat fogalmaz meg. Ennek újfent közlekedésbiztonsági okai vannak, amelyek a Jobbik részéről természetesen támogatást élveznek. Az állami tulajdonú légi járműveket és drónokat viszont kiveszik az üzemben tartási engedélyezés alól, mivel lajstromozva vagy nyilvántartásban vannak, ez lényegében adminisztratív egyszerűsítés, ami szintúgy pártolandó.
A 9. § értelmében szigorodik az eddigi ingatlanokra vonatkozó szabályozás, ez most kiegészül az erdőtelepítéssel és a mezőgazdasági tevékenységgel. Mindez repülésbiztonsági szempontból nyilván jó, de állampolgári szempontból jelentős többletterheket jelenthet, mivel már nemcsak az építés, hanem az erdőtelepítés, mezőgazdasági tevékenység is engedélyköteles lesz, és nemcsak a katonai légügyi, hanem a katonai hatóság jóváhagyása is szükséges ezekben a speciális esetekben. További szigorítás, hogy már nemcsak a kormány tudja ezt rendeletben előírni, hanem például önkormányzati rendelet is szabályozhatja. A biztonsági többletelőírást az alacsonyan berepülő polgári személyzet által vezetett repülők és a drónok indokolják, hasonlóképpen indokolt a biztonsági téradatbázis létrehozása is. Ezt támogatni tudjuk. A 11. és 12. § messzemenően indokolt egészségügyi és büntetőjogi összeférhetetlenségeket tartalmaz, ezeket listázza, a Jobbik ezzel azonosulni tud.
A 13. § szól a HungaroControl Zrt. feladatainak kiegészítéséről repülésmeteorológiai feladatok ellátásával és a műszer szerinti repülési eljárások tervezésével. Kénytelen vagyok rákérdezni és megkérdezni államtitkár urat, hogy milyen potentátnak van esetleg érdekeltsége ebben a cégben, hiszen még az államháztartásról szóló törvényt is módosították miatta. Hatályon kívül helyezték azt a paragrafust, amely korlátozta a HungaroControl Zrt. gazdasági társaságban történő tulajdonszerzési lehetőségeit. Így lesz egyébként lehetősége a feladatainak a fent említett kiegészítésére.
A repülésmeteorológiai és a Budapest körzetében való műszeres repülési eljárások tervezése ugyan nem kifogásolható feladatbővülés, bár a zárórendelkezések között felhatalmazza a kormányt a szolgáltató vagy szolgáltatók kijelölésére, ami monopolhelyzetet jelent. Ugyanakkor fel kell tételeznünk, hogy a közhasznú feladatellátás okán indokolt ennek a monopolhelyzetnek a biztosítása.
Ami viszont a hosszú távú üzleti érdekek elérése céljából történő cégalapítást, tulajdonrészszerzést illeti, számomra felettébb rejtélyes. Tisztelettel kérdezem tehát az előterjesztőt, mégis mire gondoltak itt. Ha a társaság feladatai a magyar légtér felügyeletére, igénybevételének elosztására, forgalomszervezésre, légi járművek felderítésére, biztonságba helyezésére, tájékoztatásra, menetrendi egyeztetésekre, tehát kvázi közszolgáltatási tevékenységre vonatkoznak, úgy mik lehetnek azok a hosszú távú üzleti érdekek, amik miatt gazdasági társaságokban tulajdonrészt kellene szerezni, ilyeneket alapítani? No, de hogy nyugodtabb légtérbe navigáljunk, az ezt követő több szakasz EU-jogharmonizációs módosítás, illetve fogalmi meghatározások szakmai módosítása, ami persze támogatható.
A 17. § előírásai teljesen jogosak, hiszen elvárható, hogy a közelmúltban történt franciaországi repülős tragédia után a repülőn vagy repülővel dolgozó személyzet egészségügyi helyzetére még nagyobb figyelmet fordítsanak. Emlékezetes a Germanwings 9525-ös Barcelona és Düsseldorf közötti menetrend szerinti járatának tragédiája, amikor is az Airbus A320-as típusú repülőgép 2015. március 24-én lezuhant a Nyugati-Alpokban. A gépen 144 utas és 6 fő személyzet tartózkodott. A szörnyű tragédia felelőse, a 27 éves első tiszt, Andreas Lubitz 2013 szeptembere óta szolgált a fapadosnál és 630 repült órája volt. A német ügyészség március 27-én közölte, hogy a Lubitz lakásán tartott házkutatás során olyan összetépett dokumentumot találtak, amely szerint Lubitz orvosi kezelés alatt állt, és betegsége miatt aznap nem is dolgozhatott volna, búcsúlevelet azonban nem találtak. A hatóságok szerint Andreas Lubitz valószínűleg szándékosan vezette hegyoldalnak a vele együtt 150 embert szállító repülőgépet. Aztán 2015. április 2-án jelentették be, hogy megtalálták a másik fekete dobozt, amelynek adatai megerősítették azt a feltételezést, hogy az öngyilkos pilóta szándékosan pusztította el a repülőgépet és utasait. Tehát hogyha csak erre az egy esetre gondolunk, akkor ez is megerősíti azt, hogy igenis fontos az ilyesféle törvénymódosítás. Nem igényel különösebb magyarázatot, hogy a törvényjavaslat következő része, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása is teljes mértékben támogatható a Jobbik részéről. Csakúgy, mint a légi, a vasúti és közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló rész, amely EU-jogharmonizációs és közlekedésbiztonságra vonatkozó szakmai előírások módosítását tartalmazza. Ebben mi semmiféle politikai szempontból eltérően megítélhető elemet nem találtunk, tehát a Jobbik részéről ez is támogatható. Egyetlen kérdés csupán a 31. §-sal kapcsolatban lenne, amely a közlekedésbiztonsági szerv feladatainak bővítését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a 376/2014/EU rendelet értelmében megváltozik a bejelentésre köteles események köre. Becslések szerint várhatóan a bejelentések száma 50 százalékkal emelkedni fog, tehát adekvát, ideillő jogos kérdés, hogy erre a KBSZ személyi állománya, infrastruktúrája fel van-e készülve.
Az 53. § alatt, legvégül kerül sor a Genfben, 2000. május 26-án kelt, a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz, az úgynevezett ADN-hez csatolt szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítására. Itt az előterjesztés során ennek részletes indoklása elhangzott, teljes mértékben támogatni tudjuk. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
(15.10)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
