DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA,
DEMETER MÁRTA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ahogy az államtitkár úr már tételesen felsorolta, én nem tenném meg, hogy milyen törvényeket módosít az előttünk fekvő közlekedési tárgyú javaslat. Szeretnék viszont néhány konkrétumot kiemelni ezekkel kapcsolatban.
Konkrétan a légi közlekedésről szóló törvény módosításaiból láthatjuk azt, hogy pontosításra kerül az állami célú légi közlekedés, az ellenőrzött repülőtér, a repülőtér fogalma, továbbá új fogalomként kerül bevezetésre a pilóta nélküli légi jármű, a pilóta nélküli légijármű-rendszer, a repülőmodell, a katonai körzet, a repülőeszköz és a siklórepülő-eszköz. Ez, azt gondolom, nagyon dicséretes, hogy pontosításra kerülnek ezek a fogalmak. Ezek közül kettőt szeretnék kiemelni. Az első az állami célú légi közlekedés. Itt a 21. cikkelyben meghatározásra kerül ez a fogalom, és itt van egy tételes felsorolás, ahol a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi, határőrizeti célú légi közlekedés és a többi, ezeket a tételeket sorolja. Itt mindenféleképpen lenne majd módosító javaslatunk, hogy ide a katasztrófavédelem is kerüljön be, hiszen jelenleg a katasztrófavédelem nem rendelkezik repülőeszközökkel, de kérdés, hogy egyébként a jövőben ez megtörténik-e valamilyen formában. Tehát, ahogy látom államtitkár úr reakcióját, erről fogunk még a jövőben beszélgetni.
A pilóta nélküli légi jármű kérdésében azt gondolom, hogy az, hogy a kormány elkezd foglalkozni érdemben ezzel a kérdéssel… - hiszen az ténykérdés, hogy évek óta lehet hallani bizonyos nyilatkozatokat ezzel kapcsolatban, a pilóta nélküli légi járművek kérdésével kapcsolatban, és magam is többször írásban mind a honvédelmi miniszter felé, mind pedig különféle, ezzel foglalkozó eseményeken jeleztem azt, hogy nagyon fontos, hogy a drónokkal kapcsolatban tegyen lépéseket a magyar kormányzat is. Hiszen ezeknek a szabályozása hihetetlenül fontos, látjuk azt, hogy nemzetközi törekvés is folyamatosan van arra, hogy megfelelő jogi kereteket biztosítsanak ezeknek az eszközöknek a rendeltetésszerű használatához, és nyilvánvalóan azokat az esetleges kockázatokat, amik ezekkel járnak, azokat - természetesen mindenkinek ez az érdeke - ki tudjuk szűrni.
Na most, nyilvánvalóan ennek van egy nemzetközi kerete, viszont az is tény, hogy ebben van tagállami hatáskör is, és ezért nagyon örülök annak, hogy a kormányzat elkezd foglalkozni ezzel a kérdéssel. Kérdés az, hogy az a fajta stratégia, az a fajta komplex megközelítés, ami a drónokkal kapcsolatos jogi szabályozásról szól, az mikorra várható, milyen formában várható, hiszen szükséges törvényi kereteket meghatározni. Ebben a javaslatban is egyébként találunk utalásokat, miszerint felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy rendelet formájában tegyenek meg bizonyos szabályozásokat és előrelépéseket, de hát egyáltalán nem látjuk a végrehajtási rendeleteket, azt viszont látjuk, hogy egy nagyon korai hatálybalépése van ennek a törvényjavaslatnak, legalábbis ami most előttünk fekszik. Tehát mindenféleképpen igény van arra a mi részünkről is, és azt gondolom, hogy ez abszolút közös, mindenkinek az érdeke, az állampolgárok biztonságát is az szolgálja, hogy minél előbb lássuk egyébként ezeket a rendeleteket, és minél előbb történjen előrelépő, természetesen a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő hazai szabályozás is.
Kiemelném továbbá a légi közlekedésről szóló törvénnyel kapcsolatban, hogy a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésével összefüggő adatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal kezeli, ugye, ezt is szabályozza a törvény, valamint egyértelművé válik, hogy az állami légi jármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a Katonai Légügyi Hatóság, a légi jármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és honvédelmi érintettség esetén a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős szervezetének képviselője jogosult. Eddig ugye, nem rendelkezett külön az állami légi járművel történő veszélyes anyagok szállításának ellenőrzéséről a jogszabály.
Egyértelművé válik az, hogy a külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet meghatározott kivételekkel a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani, valamint rögzítésre kerül a csapatmozgások diplomáciai engedélyeztetési eljárása, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján pontos szabályozás hiányában többször gondot okozott a csapatmozgások diplomáciai engedélyeztetési eljárása. A javaslat a csapatmozgásokra vonatkozó utalást tartalmazza. Ezzel kapcsolatban szeretném azt kiemelni, hogy ez a paragrafus a törvényben, ami az említett témát taglalja, olvasnám is: „Az Alaptörvény 47. cikke szerinti csapatmozgások esetén a diplomáciai kérelem alóli mentesség nem mentesít a csapatmozgásra vonatkozó közjogi engedély alól.
A diplomáciai kérelem alóli mentességgel rendelkező államok ilyen esetben megfelelő időben kötelesek engedélyt kérni.” Itt a „megfelelő időben” megfogalmazásra szeretnék rákérdezni államtitkár úrtól, illetve felmerül a kérdés, hogy célszerű lenne ezt bővebben meghatározni, hiszen ez a megfelelő időben, ez kérdés, hogy mit jelenthet.
Visszatérve magához a teljes javaslathoz, lehetővé válik a légi navigációs szolgáltatások megtagadása, ha a fizetésre kötelezettnek 60 napnál régebbi tartozása van. Úgy emlékszem, ezt államtitkár úr is említette.
(14.50)
Lehetővé válik, hogy amennyiben felróható emberi magatartás és nem például műszaki meghibásodás indokolja a légvédelmi készenléti szolgálat riasztását, úgy a szükségtelen riasztást előidéző annak költségeit térítse meg a Magyar Honvédség számára. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben a légi jármű vezetője valamely jogszabályban is rögzített repülési szabályt sért meg, amelyet jelenleg is a légiközlekedési hatóság vizsgál, arra is a légiközlekedési hatóság lesz jogosult, hogy a riasztás szükségtelen voltát megállapítsa.
Továbbá azon légi járművek esetében szükséges az üzemben tartási engedély, amelyek gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végeznek. Az állami légi jármű és a pilóta nélküli állami légi jármű üzemben tartásához nem kell üzemben tartási engedély. Itt az üzemben tartási engedéllyel kapcsolatban azért szeretnék kérdést megfogalmazni, hátha államtitkár úr tud nekem erre majd válaszolni, hogy ugye, jelenleg ehhez az üzemben tartási engedélyhez kötődnek például a jövedékiadó-visszaigényléshez kötött üzemben tartói jogok is, és a légi jármű felhasználhatóságának módját is ez az engedély szabta meg, amitől például az adott légi jármű biztosítási feltételei is függtek, és ez jelentősen befolyásolja például a fizetendő díjakat. Míg belföldön végrehajtott repülések esetében az üzemben tartási engedélyeztetés megszűnésével nem biztos, hogy van probléma, kérdés, hogy egyébként az országhatáron kívüli repülések esetében ebből adódhatnak-e a jövőben problémák vagy pedig nem. A megszüntetett engedély hiányában lehetnek akár a biztosítási kockázatviseléssel összefüggő költségnövekedések is, amivel lehet számolni, tehát ezt kérdésként fogalmaznám meg államtitkár úr felé, hogy ebben folyik-e gondolkodás.
Továbbá pontosításra kerül még ugyanebben a törvénymódosításban, hogy a honvédelmi miniszter nem csupán a katonai légiforgalmi irányító és légvédelmi irányító szakszolgálat ellátásához vonatkozó szakmai ismeretekre lévő képzést, hanem a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzésről is gondolkodik, és ez az utóbbi kategória egy összefoglaló név, ez magában foglalja a katonai légiforgalmi irányító, légi bevetésirányító, harctéri repülésirányító és a lőtéri repülésvezető szolgálatokat is. Ezeknek a szolgálatoknak a működtetése a NATO integrált légvédelmi rendszerhez történt csatlakozásból és a honvédség más nemzetközi szerepvállalásaiból adódó kötelezettség. A honvédelemért felelős miniszternek biztosítania szükséges, hogy a katonai repülésirányító szolgálat a polgári légi navigációs szolgálatokra előírttal azonos biztonsági garanciát nyújtó szinten és a műveleti elvárásoknak megfelelően működjön, beleértve a képzést is.
A képzéssel kapcsolatban pedig van egy számomra markánsnak mondható változtatás a törvényben, amelyben gyakorlatilag az intézmény megnevezést felcserélik szervezet megnevezésre. Tehát a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végezhetik ezt a képzést. Felmerül a kérdés, tényleg finoman teszem föl csak ezt a kérdést, de hogy mi alapján fogja kijelölni ezeket a szervezeteket, és ez mondjuk, azért lehetőséget biztosít kiszervezésre, akár egy burkolt privatizációra is.
Tehát hogyha esetleg valamilyen indoklást kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy ez a változtatás miért szükséges, akkor az szintén nagyon jó lenne. Továbbá rendelkezik arról a törvény, hogy létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával kell fenntartani Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisát; azt gondolom, ez is nagyon pozitív.
Szeretnék áttérni pár mondatban a légi, vasúti, vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosításaira. Itt a törvény hatálya kiegészül az egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó rendelkezéssel. A szervezetek által tett bejelentések nyomon követését a közlekedésbiztonsági szervezet végzi, együttműködve a légiközlekedési hatósággal, az egyes közvetlenül a közlekedésbiztonsági szervezethez érkező bejelentések elemzését pedig a légiközlekedési hatóság a szervezettel együttműködve végzi. Jelenleg évente nagyságrendileg 500 olyan bejelentés érkezik, amelynek az elemzését, nyomon követését EU-rendelet alapján kell végezni. Viszont tekintettel arra, hogy ennek a rendeletnek az értelmében megváltozik a bejelentésre köteles események köre, az előterjesztő becslései szerint várhatóan a bejelentések száma 50 százalékkal fog emelkedni.
Valamint pontosításra kerülnek a törvényben a közlekedésbiztonsági szerv 24 órás baleseti ügyeleti szolgálatának feladatai, valamint a kialakult gyakorlat alapján a közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatával összefüggésben indult közigazgatási hatósági eljárás szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, a hatóságok és az eljáró szervek közötti együttműködés szabályai.
A javaslat továbbá az áldozatok jogaira vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket. A vasúti, vízi közlekedési balesetek vagy események esetén felhatalmazást ad a közlekedésbiztonsági szervnek, hogy információkat közöljön az áldozatokkal, azok hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozza az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével. Amint említettem, november 15-én aktuális a hatálybalépés, a légiközlekedési felügyeleti díjakra vonatkozó rendelkezések pedig a kihirdetést követő 31. napon lépnek életbe.
Két fontos pillért szeretnék még kiemelni. Az egyik a légiközlekedési hatóság felügyeleti díjainak a lényeges emelése. Erre több minden utal, például a rendelkezés külön időpontban történő hatályba léptetése is, és ez teljesen egyértelmű, hogy hátrányos az érintett vállalkozásoknak és személyeknek. Ez részünkről semmiképpen nem támogatható, hogy ezek a díjak megemelésre kerüljenek, hiszen abszolút elrugaszkodnak az inflációs várakozásoktól és az iparág hazai képviselőinek a teherbíró képességétől is. Tehát maga a díjemelés nem támogatható. Látjuk, hogy így is nagyon sok, mondhatjuk, hogy már most is nagyon sok légi jármű keres úgymond otthont az Európai Unió más tagállamaiban, hiszen az EU-n belül szabad mozgásra van ilyenformán lehetőség. Hozzáteszem, hogy ez a mai nap is azért működik így, mert látjuk, hogy jelenleg is magas díjakról beszélhetünk, és nem abban látjuk a megoldást, hogy ezeket a díjakat emeljék, hanem inkább a hatóság általános költségeit növelő tételeket kellene csökkenteni, azokat kellene lefaragni, a működést gazdaságosabbá tenni, és ezzel lenne inkább nagyobb hatékonyság elérhető, nem pedig ezeknek a díjaknak az emelésével. A másik pedig, ami fontos kérdés még számunkra, amit államtitkár úr is említett, ugye, az augusztus 20-ai tűzijáték indokolná, hogy a hajózási hatóság eltérést engedélyezzen az egyes veszélyes áruk szállítása során az ADN-szabályzat hatálya alól. Ez nemcsak a 20-ai tűzijátékkal kapcsolatban lenne alkalmazható, hanem minden más esetben is. Nem támogatjuk azt, hogy biankó felhatalmazás történjen ezzel kapcsolatban.
Tehát több említett pontban, amit próbáltam így besűríteni a 15 perces felszólalásba, természetesen fogunk beadni módosító javaslatokat ehhez a törvényhez. Ha ez így marad, ebben a formájában, akkor így nem tartjuk támogathatónak, viszont természetesen a módosító javaslatok kapcsán is egy bizottsági vitában, egy részletes vitában erre vissza fogunk térni, és nagyon reméljük, hogy míg tényleg a jogharmonizáción túl vannak előremutató rendelkezései a javaslatnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért megvan a szándék arra, hogy a további javító javaslatokat is befogadja a kormányzat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
