DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A migrációs krízis alkalom volt a kormánynak arra, hogy egy kormányhatározatban végrehajtsa a földrablást országgyűlési döntés nélkül, hiszen attól félt a kormány, hogy a parlamenti többség ezt esetleg leszavazza. Pont a fordítottja történt, mint az Ángyán-féle vidékfejlesztési stratégiával, azt azért nem hozták ide a Ház elé, mert attól féltek, hogy a parlament esetleg megszavazza.
Alig két hónap alatt 500 milliárdnyi termőföldvagyont kívánnak dobra verni. Két cél lehet: az egyik a költségvetési lyukak - mert ilyenek lehet, hogy vannak - betömködése, a másik pedig a Simicska utáni időszakban a vagyon újraosztása. Teszik ezt egy olyan országban, ahol az államadósság nagyobb, mint 25 évvel ezelőtt volt, ám ugyanezen idő alatt az állami vagyon 90 százaléka eltűnt úgy, hogy 15-20 százalék sorsáról semmit, de semmit nem tudunk. 10 százalékos ma a közösségi tulajdon, az állami tulajdon aránya Magyarországon, ami példátlanul alacsony a térségben.
Az a helyzet, tisztelt Országgyűlés, hogy egy olyan országban, ahol a nemzeti vagyon így is tragikusan megcsappant, a termőföldvagyon szétosztása, a földrablás egész egyszerűen merénylet a következő generációkkal szemben. A természeti erőforrások az emberiség közös öröksége, és ezért birtoklásuk is csak közösségi lehet. A termőföld közösségi tulajdonlása ráadásul a magyar történelem és kultúra szerves része, gondoljunk az Alaptörvény preambulumában megidézett Szent Korona-tan megfontolásaira vagy a székely közbirtokosság intézményeire. Amit a kormány tesz, az szemben áll az Alaptörvény P) cikkelyével és szemben áll az Alaptörvény 38. cikkelyében megfogalmazottakkal is.
Újra az fog történni, amit az állami földbérleteknél láttunk, hogy majd kevesen markolnak sokat, és sokan kapnak majd keveset. Arról van szó, hogy a 2014 nyári állapot szerint a nyertesek, a földbérletpályázatok nyerteseinek 37 százaléka, mintegy 660 pályázó 10 hektár alatti területhez jutott, míg a nyertes érdekeltségek alig 2 százaléka, 34 érdekeltség 94 pályázója 300 hektár feletti területet szerzett meg. A Borsodban 2014. január 1-jéig bérbe adott területek több mint háromnegyedét, 10 ezer hektárt a 138 megyei nyertes közül mintegy 28 nagy, egymással ilyen-olyan kapcsolatban levő érdekeltség 51 pályázója 170 nyertes pályázattal nyerte meg.
A helyben lakók fogalmával eddig is trükköztek. Láttunk parókiára bejelentkezett helyben lakó földművest, hallottunk Mészáros Lőrinc helyben élő lakóhelyén gazdálkodó földművesről. A 300 hektáros földtulajdoni maximum bátran kijátszható. A kisbirtok, a kistelepülések a bérlettel is fejlődni tudnának. Nincs limit az egy gazdálkodó által megvehető állami földdarabra.
S ami a legfontosabb, hogy az állami föld egyben az állam kezében egy foglalkoztatási, munkahelyteremtési eszköz. Most 380 ezer hektárt vernek dobra. De ugyanakkor 2014-ben a 3200 településből mindössze 150 település kapcsolódhatott be a szociális földprogramba, öt év alatt, 2010-2015 között ezzel szemben összvissz ezer hektárt adtak oda kistelepüléseknek. Mi azt gondoljuk, hogy 150 ezer új értékteremtő falusi munkahelyet lehetne teremteni, ha ez a bizonyos 380 ezer hektár, amit önök most szét akarnak osztani a haveroknak, bekapcsolódhatna a szociális földprogramba, ráadásul ezeket a területeket lehetne ökológiai termelésre is átállítani. Mi azt gondoljuk, hogy a kevés nagygazdálkodó helyett több kisebb földhasználó tud több embernek értékteremtő munkát biztosítani.
A nemzeti birtokpolitika érvényesítéséhez elengedhetetlen megfelelő mennyiségű földterület közösségi tulajdonban tartása. Négy bűnt követ el a kormány egy csapásra: növeli a birtokkoncentrációt, befagyasztja az elszegényedést a falvakban, vidéken, és utat nyit a külföldi spekulánsok előtt, hiszen pontosan tudjuk, hogy addig van biztonságban a termőföldterület, amíg az állam kezeli. Ha például az Európai Unió felülvizsgálja a magyar birtokszabályozást, ezeket a területeket seperc alatt el lehet passzolni külföldi spekulánsoknak, de már most megjelenhetnek ezek a külföldi spekulánsok az új tulajdonosoknál.
Végezetül pedig lemondanak arról, hogy a Kárpát-medence természeti örökségének, biológiai sokféleségének megőrzését, gyarapodását érjék el állami eszközökkel. Önök lemondanak erről, mint ahogy lemondtak a rablóprivatizáció felülvizsgálatáról 1998 után, lemondtak az elszámoltatásról 2010 után. Mi nem fogunk lemondani 2018 után a mostani földrablás felülvizsgálatáról. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
