TÓBIÁS JÓZSEF,
TÓBIÁS JÓZSEF,
TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyvalamiben mindig közös állásponton voltak a politikai pártok, az pedig nem más, mint garantálni az időskori létbiztonságot, a tisztességes megélhetést biztosító nyugdíjrendszert fenntarthatóvá tenni. Ezt az elvet rúgta fel 2010-ben a hatalomra került Orbán-kormány. Álságos az a Fidesz-magatartás, amikor a társadalom felé a nemzeti együttműködés rendszeréről akar beszélni, miközben már pontosan tudták, ők nem beszélni akarnak és nem együttműködni akarnak a társadalommal.
Ezt tapasztalhatta meg elsősorban az a 3,2 millió ember, akitől önök elvették a magánnyugdíjcélú megtakarításaikat. A tervüket pedig félrevezetések sorozatával vitték véghez. Viszonylag keveset beszélnek a magánnyugdíjpénztárak bedöntésével kapcsolatos döntésük körülményeiről. Persze, hallhattuk, hogy a nemzetközi helyzet, a nemzetközi gazdasági körülmények, az Európai Unió, hallhattuk azt, hogy gonosz, tőzsdéző pénztárak, biztonságot adó állami nyugdíjak között kell választani. Ma már pontosan tudjuk, hogy mi az igazság.
Önök megpróbálták elérni az Európai Unió intézményeinél, hogy a költségvetési hiányba és az államadósságba ne kelljen beleszámítani a pénztáraknak átutalt államháztartási összeget. Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete a valóságban semmivel nem javult volna, de önöknek a statisztika kozmetikázása is elegendő lett volna ahhoz, hogy az egyedüli esélyük arra, hogy a választási kampányban vállalt, lényegében egyetlen konkrét választási ígéretüket, az egykulcsos szja-t meg tudják valósítani. De tegyük föl a kérdést, mi lett volna, ha az Európai Unió jóváhagyja az önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek a kérését. Valószínűleg akkor ma nem kellene itt azon vitatkozni, hogy vannak-e gonosz tőzsdéző pénztárak, megmentőként kell-e fellépnie a kormánynak, hiszen ez már mind rendezett lett volna.
De mivel az Európai Unió nem járult hozzá az önök kéréséhez, más módszert választottak. Félrevezették az embereket, amikor a nyugdíjak biztonságba helyezéséről beszélve önök az emberek védelmét helyezték elsősorban az ügy valódi kérdésévé. Miközben van egy valódi igazság. Önöknek 3 ezer milliárd forintra volt szükségük. Önöket ez a cél vezette, amikor a törvényeiket benyújtották. A törvényjavaslat parlamenti tárgyalásakor a kormány képviselője meg is fogalmazta ezt. A kormánynak nem áll érdekében a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartása. Itt mondták föl az elmúlt negyedszázad politikai és társadalmi konszenzusát. Hogy minden körülmények között egy fenntartható, kiszámítható és a nyugdíjaskor elérését követően létbiztonságot adó nyugdíjrendszert tartsanak fönn.
1998-ban született meg a döntés, ami nem volt könnyű az akkori körülmények között. Akkor volt az a helyzet, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszeren változtatni kellett, mert látszott, hogy nem lesz fenntartható. Az Országgyűlés létrehozta azt a hárompilléres rendszert, abban bízva, hogy szilárd lábakon álló, hosszú távon is fenntartható finanszírozási modellt fog megteremteni. Ennek köszönhetően 13 évig gyűjtötték egyéni, nevesített számlán az emberek a megtakarításaikat. És szolidárisak voltak az állami nyugdíjrendszerben lévőkkel. Tizenhárom éven keresztül hozott az ország áldozatot azért, hogy majd élvezhesse ennek a modellnek az előnyeit. Majd alig néhány évvel a rendszer indulása előtt önök felszámolták az egészet. Ezzel 13 év munkáját semmisítették meg.
Önök azt mondták, hogy elhibázott volt a ’98-as átalakítás. Én azt mondom, az önök azon lépése volt a valódi hiba, hogy pont az előtt számolták föl a rendszert, mielőtt az első kifizetések megkezdődhettek volna. A hárompilléres rendszer első éveiben, amikor az első Orbán-kormány volt hatalmon, kitartottak a modell mellett. Igaz, valamelyest már akkor is módosítottak rajta, de a lényegét tekintve az egészet hagyták működni. Akkor most milyen alapon nevezi bárki az Országgyűlés korábbi döntését elhibázottnak a saját felelősségének hangoztatása nélkül?
A kormány előterjesztése nyomán önök többségében támogató szavazataikkal 2010 decemberében elfogadták a magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon lenyúlását. Önök nem lehetőséget, hanem ultimátumot adtak. Ultimátumot küldtek 3 millió embernek: ha ellentmondtok nekünk, akkor kiiratkoztok az állami nyugdíjrendszerből. Ez egy történelmi pillanat volt, tisztelt képviselőtársaim, ugyanis negyedszázada nem volt olyan kormány, amely törvényi erővel konkrétan megzsarolt volna 3 millió embert, olyan választás elé állítva, ahol nincs egyéni döntése. Vagy alkalmazkodik, vagy elveszíti mindenét. A jövőjét veszíti el.
Az Orbán-kormány alatt ezt is megélhettük persze, és ugyan ez a kezdet volt, azóta többször kellett még ilyet megélni. Ehhez képest Selmeczi Gabriella akkori nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott elképesztő sikerekről beszélt, mert az emberek 96 százaléka nem mert ellentmondani a kormánynak. Sajátos, hogy önöknél ez számít sikernek. De nem mehetünk el szó nélkül a Fidesz egy másik hazugsága, az egyéni számlák ügye mellett sem. 2010 decemberében a parlament elfogadta a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozatot. Máig nem értem, hogy önök, amikor tudják, hogy nincs megoldás, akkor állandóan egy politikai nyilatkozatot rohannak elfogadni. Nem törvényt nyújtottak be, hogy hogyan kívánják megoldani azt az ígéretüket, amely így hangzott a nyilatkozatban: garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíjpénztári tagoknak, ezzel nem csupán sugallva, de megígérve azt is, hogy a jövőben egyéni számlákon írják jóvá a befizetők nyugdíjjárulékát.
(9.40)
Csendben jegyzem meg, ha valaki megnézi azoknak a parlamenti vitáknak a jegyzőkönyveit, akkor pontosan olvashatja az ellenzék részéről, hogy már akkor tudtuk, hogy nem lehetséges, hiszen olyan nyugdíjrendszer, amely nem egységes normatív szabályokon alapul, hanem valakiknek kizárólagosan ad egyéniszámla-lehetőséget, míg a többségét bent tartja az állami felosztó-kirovóban, hát az önmagában is egy bornírt ötletnek tűnt.
De ezzel önmagában még nem jutottunk a végére, hiszen 2010 decemberében szintén a nyugdíjügyi megbízott, Selmeczi Gabriella, azt mondta: „A tervek szerint másfél éven belül minden járulékfizetőnek egyéni számlája lesz.” 2011: „Jövő év tavaszával létrejöhet az egyéni számla” - mondta Rogán Antal. „Bármely nyugdíjrendszer korrekt működésének alapja a pontos nyilvántartási rendszer, ennek megteremtésén dolgozunk” - mondta Balog Zoltán miniszter úr 2012-ben. Még 2013-ban is, tehát két évvel ezelőtt is Rogán Antal váltig állította, hogy 2013-ban jóváírják a korábbi nyugdíjpénztári befizetéseket is. Ha csak ennyit tudtunk összehozni, akkor abból egy tanulság van: önök félrevezették az embereket. Nem mondott igazat Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, nem mondott igazat Balog Zoltán, és hazudott Rogán Antal, az önök frissen megválasztott propagandaügyi minisztere is.
A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt öt év során nem valósult meg ezzel kapcsolatban egyik ígéretük sem. Ellenben 3000 milliárd forintot sikerült elkölteniük mind az utolsó fillérig, igaz, korántsem botránytól mentesen. Még mielőtt nagy dicséretnek adnánk hangot az adósságkezelő alap irányító testülete vonatkozásában, szeretném mondani, hogy sokkal hamarabb kezdte meg a működését, mint az őt létrehozó kormányrendelet - csak ennyit a jogállamiságról.
A másik, hogy maga a testület 2011. május 18-án felhatalmazta az ÁKK Zrt. vezérigazgatóját egy részletes értékesítési stratégia kidolgozására. De ennek megvalósítására és elfogadására csak október végén került sor. Mindez azt jelenti, hogy öt hónapon keresztül stratégia nélkül, minden koncepció nélkül önök 450 milliárd forintnyi vagyont költöttek el. Az alap hiába kívánta 2011 májusa óta egy kockázatkezelési szolgáltatást végző menedzsment kialakítását igénybe venni vagy szolgáltatását igénybe venni, ezt csak augusztus végétől tudta megtenni, szakértői segítség nélkül maradt a politikai döntéshozatal, amelynek végén újabb 400 milliárd forint állampapíron kívüli vagyont sikerült elkölteni.
Ezen szabálytalanságon kívül azon érdemes lenne elgondolkodnunk, tisztelt képviselőtársaim - de már ezen sem vagyok meglepődve -, hogy az önök kinevezési gyakorlatai és az olcsóbb állam elve mögött valójában az húzódik meg, hogy az alap irányító testületének elnöki tisztségét öt hónapon keresztül összeférhetetlen módon töltötte be Nátrán Roland, aki a Matolcsy-féle Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is volt, valószínűleg ezen munkája eredményeképpen nevezték ki párhuzamosan az Eximbank vezérigazgatójává is. A nyilvánvalóan törvénybe ütköző álláshalmozás következmények nélkül maradhatott, miközben ez alatt az öt hónap alatt újabb százmilliárdokat értékesítettek. Az is alapos vizsgálatot érdemelne, hogy pályáztatás nélkül hogyan tudták kiválasztani épp az Unicredit Bankot a több mint 500 milliárd forintos külföldi értékpapír kezelésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan látjuk, hogy önök nem csupán hazudtak az embereknek, nem csupán ultimátumot adtak a pénztári tagoknak, de sorozatos botrányokkal és szabálytalanságokkal költötték el az állampolgárok elmúlt 13 évi megtakarítását. Érdemes megnéznünk, hogy utólag védhető-e a döntésük. Becsó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka az imént éppen erről tett tanúbizonyságot, hogy megvédje a kormányzat döntését. A kormányzati nyilatkozatok szerint az alap létrehozása, a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjának megvédése, az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése, az államadósság csökkentése, mindezek a célok hogyan teljesültek? Mint látjuk, a korábbi ígéreteit a kormány a mai napig nem teljesítette, tehát erre igazándiból már szót nem kell fecséreljünk, hiszen önök sem tudják megvédeni ehelyütt sem.
Viszont, hogy a harmadik eleméről, az államadósságról is ejtsünk néhány szót. A GDP-arányos bruttó államadósság mértéke 2015. október 2-ai adatok szerint már 25 000 milliárd forint fölé emelkedett, ami az idei évre várható GDP 75,6 százalékának megfelelő mérték. Hát ennyit a számokról.
Összegezve, nincs semmilyen gazdasági csoda. A költségvetési hiány csupán azért lett alacsonyabb, mert már nem kell a pénztáraknak utalt tagdíjat is a nyugdíjkasszába pótolni, mert önök a nyugdíj ellátórendszeréből kivezettek tízezreket, százezreket azért, akiknek nem teremtették meg a nyugdíjjogosultságát vagy elvették tőle, a költségvetési lyukakat betömték, az ígéretekhez képest korántsem fordították az egészet adósságcsökkentésre.
Fel kell tenni tehát a kérdést, érdemes volt-e bedönteni a magánnyugdíjpénztárakat. A fideszes állítások szerint igen, mert eltőzsdézték az emberek megtakarításait. Érdekes, tisztelt képviselőtársaim, ha így lenne, akkor mégis miből volt reálhozam, amit kifizettek az embereknek? Azzal már nincs baj, csak akkor, ha a kormány akarja eltőzsdézni a pénzeket?
Valójában nem lett jobb, de sokkal rosszabb lett a helyzet. 2011-ben az átvett vagyon tekintetében a Fidesz-kormány egy éve alatt mínusz 10 százalékos veszteséget halmoztak fel, ami százmilliárdos veszteséget jelent; ismétlem: százmilliárdosat. Ezzel az állam messze alulmúlta a magánnyugdíjpénztárak teljesítményét. 2012-ben a talpon maradt nyolc pénztár kivétel nélkül komoly hozamot produkált. Sőt, a pénztárak jócskán túlteljesítették az 5 százalékos inflációt és a bankok hozamát is. Többségük bőven 15 százalék feletti eredményt ért el. Ezzel szemben az állam csupán a gyorsan fogyó vagyont és a botrányokat tudta produkálni.
Tisztelt Országgyűlés! Végeredményben a kormánynak jelentős mértékben sikerült meggyengítenie a nyugdíjrendszert. Ha ez történelmi léptékű tény, akkor erre annyira nem lennék büszke. 3000 milliárd forint jelen pillanatban hiányzik a jövőből. Ezt a pénzt az államháztartásnak kell kigazdálkodnia, nem évtizedek múlva, hanem már néhány éven belül.
A Magyar Szocialista Párt elutasítja ezt a felelőtlen, átgondolatlan politikát, ami hárommillió ember időskori biztonságát tette kockára, saját politikai, napi szinten mért érdekeiért, a Nyugdíjreform Alap beszámolója pedig pontosan azt támasztja alá, hogy számunkra ez a szavazás, ez a döntés semmilyen formájában nem elfogadható. Nem tudunk azonosulni azzal, hogy ugyan elvenni már megtanultak, de adni, a jövőt legalább a nyugdíjrendszerben biztonságossá tenni, az az önök törvényjavaslatában nem jelent meg az elmúlt években, és önök ma elfelejtenek emlékezni.
De ne felejtsék el, hárommillió ember pontosan emlékszik, hogy mit tettek az ő jövőjükkel az önök törvényei! Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
