DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat hosszabb vezérszónoki felszólalást valóban nem igényel, azért nem, amit az államtitkár úr is elmondott talán az első szavai között, mert vélhetően ezzel minden frakció egyet fog érteni, és ezt támogatni fogja. Én most az Országgyűlést a mi frakciónk támogatásáról is biztosítom.
Egy-két megjegyzést ennek ellenére érdemes tenni az előterjesztéshez. Az egyik, hogy az MSZP eddig is támogatott minden olyan törvényjavaslatot, amely a sértetti jogok kibővítéséről, azok erősítéséről szólt, és itt meg kell jegyezni azt, hogy jó lett volna, hogyha a kormány is ezt teszi, azaz azokat az ellenzéki, többek között tőlünk érkező módosító javaslatokat, amelyek e témakörben kerültek benyújtásra az Országgyűléshez, szintén támogatta volna, ugyanis egyetlenegy sem volt, amit az áldozatsegítés érdekében nyújtottunk be, és a kormány támogatott volna az elmúlt öt évben.
Ugyanígy nehezményezem azt ebben a körben, hogy a kormány nem támogatja, nem is támogatta, és ha jól tudom, akkor nem is áll szándékában a jövőben sem ratifikálni az isztambuli egyezményt, amely szintén komoly sértetti jogokról szól, bár természetesen itt „csak” egy rétegről van szó, nem általában a sértetti jogokról, itt a családon belüli erőszak áldozatairól van szó.
Én úgy gondolom, hogy ha a kormány és önök indokoltnak tartják a sértetti jogok képviseletét, akkor ezt az egyezményt is ratifikálniuk kellene, illetve a ratifikációt támogatniuk kellene. Ahogy egyébként az is sajnálatos egy picit, hogy ahhoz, hogy egyébként sértetti jogok csomagban történő erősítéséről beszélhessen a Ház, ahhoz az kellett, hogy a magyar kormányt erre egy nemzetközi egyezmény kötelezze. Én annak örülnék, hogyha ez nemcsak ilyenkor jutna eszébe a kormánynak, hanem eszébe jutna akkor is, amikor saját hatáskörében fogalmaz meg bizonyos törvényjavaslatokat; remélem, így lesz majd ez az új büntető eljárásjogi törvény kapcsán, amely tovább erősíti és tudjuk erősíteni együtt a sértetti jogokat.
A másik, amit szeretnék az asztalra tenni, mert ez nagyon sokszor egyfajta ellentétként merül fel, hogy a terhelti jogok biztosítása nem ellentétes a sértetti jogok kiterjesztésével, ugyanis a terhelti jogok biztosítása valójában az állam részéről a tisztességes eljárást kell hogy szavatolja, amihez semmi köze a sértettnek, sőt azt tudom mondani, hogy a sértettnek is érdeke az, hogy az anyagi igazság kiderüljön, érdeke az, hogy azt az elkövetőt büntessék meg, aki valójában a bűncselekményt elkövette, és mondjuk, ne mást, és olyan mértékben, ahogy azt egyébként - hogy egyszerűen fogalmazzak - megérdemli.
Ettől teljesen független az, hogy a büntetőeljárásban a sértetti jogokat értelemszerűen szavatolni kell, és ha van olyan hely, ahol ez a kettő egymással konkurál, akkor az államnak valóban inkább a sértetti jogok képviseletére kell a hangsúlyt elsősorban helyeznie, hiszen nyilvánvalóan van olyan, ahol ez a kettő konkurál egymással, mondjuk, egy polgári jogi igény érvényesítése kapcsán, itt értelemszerűen a sértetti jogok előtérbe helyezése az, ami fontos.
Itt említem meg még azt is, ha ebben a témakörben szólok, mivel itt a kritikának is helye van, hogy a Fidesz öt év óta nem hozott olyan jogszabályt, ahol egyébként a terhelti jogokat erősítette volna, na nem a sértetti jogok rovására, hanem az állam jogosítványainak a rovására; ezzel szemben fordított irányban rengeteg jogszabályt fogadott el az Országgyűlés.
Két vonatkozást emelnék ki egészen röviden a jogszabálytervezetből, ugyanis alapvetően azzal, ami itt benne van, abszolút egyetértek, tehát nem szeretném ismételni az előttem szólókat, és nem szeretném újra ismertetni az ebben foglaltakat, azonban kettő kiemelésre érdemes. Az egyik az, hogy a sértettnek egyszerű és közérthető módon kell tájékoztatást adni a jogairól és kötelezettségeiről - nagyon helyes, végre -, ugyanis azokat a kötelezően felolvasandó és egyébként a hatóságok által fel is olvasott jogi megfogalmazásokat, amelyek a jogokról és a kötelezettségekről szólnak, a sértettek egy része nem tudja értelmezni, és éppen ezért nem tudja ezeket a jogait érvényesíteni.
Megfontolandónak tartom egyébként azt is, éppen ennek a logikának az alapján, hogy amennyiben nem ügyvéd segítségével vesz részt valaki terheltként a kihallgatásokon, és a hatóság tagjai ezt helyesnek látják, szükségesnek ítélik, akkor ott is biztosítsa ezt a kötelezettséget a Be., nevezetesen, hogy a terheltnek is egyszerű és közérthető módon adjanak tájékoztatást a jogairól és a kötelezettségeiről, hiszen mondjuk, egy aluliskolázott terhelt esetén - ugyanúgy, ahogy egyes sértettek esetén - ahhoz, hogy az eljárás tisztességesen lefolytatható legyen, ez szükséges, vagy legalábbis a tisztességes eljárás lefolytatását ez a szabály elősegítené.
(16.20)
Úgyhogy ezt - amellett, hogy pártolom, hogy a sértettek vonatkozásában itt megjelenjen - megfontolandónak tartom, és ezt az államtitkár úrnak mondom; remélem, hogy továbbítja a kodifikációs bizottságnak majd ezt az észrevételt, hogy az új büntető eljárásjogi törvényben a terheltek vonatkozásában is érdemes lenne megfontolni.
A másik, amivel kapcsolatban viszont óvatosságra inteném a jogalkotót is és később a jogalkalmazót is, amikor ilyen élethelyzettel találkozik. Ugyanis az helyes, hogy a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzanak egymással az eljárási cselekmények alatt, azonban itt a szükségtelenül szót nagyon hangsúlyoznám. Ugyanis az anyagi igazság kiderítéséhez - amihez nemcsak a terheltnek, de az államnak, az összes állampolgárnak a jogbiztonság miatt és a sértettnek is érdeke fűződik - néha bizony kell hogy a sértett és a terhelt találkozzon egymással, még akkor is, ha ez a sértett számára néha kellemetlenségekkel jár, ugyanis az a kellemetlenség megéri azt, hogy az anyagi igazság érvényre tudjon jutni. Gondolok itt például arra, hogy az egy helyiségben történő szembesítése a sértettnek és az elkövetőnek a legtöbb esetben szerintem nem megúszható. Nem véletlen a tárgyalások nyilvánossága, nem véletlen, hogy a bíró, az ügyész, az ügyvéd következtetéseket tudjon levonni, mondjuk, egy ilyen szembesítésnek nemcsak a verbális vonatkozásairól, hanem a nonverbális vonatkozásokról is, és nagyon sok esetben - szeretném ezt is hangsúlyozni - ez a sértett érdekét szolgálja. Mert lehet, hogy ha csak a szavakat, a betűket tesszük egymás mellé egy vallomásban, abból nem ütközik ki az, hogy egy sértett milyen módon fél az elkövetőtől, és fordítva: az sem ütközik ki, hogy mondjuk, a sértett adott esetben milyen cinikus módon viselkedik egy vádlottal. Bármelyik eset, ha a közvetlenség elvét tudjuk alkalmazni, közelebb visz az anyagi igazság kiderítéséhez, ami mindenkinek érdeke. Éppen ezért én azt mondom, hogy ezt a sértettvédelmi eszközt óvatosan kell alkalmazni, akkor, amikor ez igazán indokolt. Indokolt lehet természetesen, mondjuk, kiskorú sértettek esetében; indokolt lehet olyan esetekben, amikor egy nemi erőszakkal összefüggő bármely bűncselekményt tárgyalnak; indokolt lehet akkor, amikor valamilyen szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekményt tárgyalnak, hiszen adott esetben a sértett életének a védelme többet ér értelemszerűen annál, mint hogy a tárgyalás közvetlenségének az elve érvényesülni tudjon.
Én arra inteném a jogalkotót is, amikor a jogszabályszöveget meghatározza, és a jogalkalmazót is, amikor ezekkel a lehetőségekkel él, hogy a tárgyalás közvetlenségének az elvét általános értelemben, általában ne írja fölül a sértett ilyen irányú jogosultsága, csak akkor, amikor ez valóban feltétlenül indokolt, hiszen más érvek is a serpenyő másik oldalába kerülnek. Éppen ezért ezt a két vonatkozását a jogszabálynak szerettem volna kiemelni, hiszen itt érdemi észrevételeket fűztem hozzá; a többi rendelkezéssel, amelyeket tartalmaz a sértett védelme érdekében, maximálisan egyetértünk, tehát ezt a javaslatot támogatni fogjuk. Az általam elmondott kritikákat vagy fenntartásokat pedig, kérem, az államtitkár úr ne most, hanem elsősorban az új büntető eljárásjogi törvény megfogalmazásakor tartsa szem előtt.
Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
