DR. HOFFMANN RÓZSA,
DR. HOFFMANN RÓZSA,
DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném előrebocsátani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt számára ez a törvényjavaslat, módosítási javaslat egyértelműen támogatható és támogatandó. Az MSZP vezérszónokainak egyike azt mondja, hogy érthetetlen az előterjesztés, és ha már mindenáron feladatot akarunk keresni a Veritasnak, akkor ezt oldjuk meg másképp. Hát pont fordítva van! Én figyelmesen hallgattam államtitkár úr miniszteri expozéját, és teljesen egyértelmű volt, hogy pont fordítva áll a dolog. Éppen a kárpótlási iratanyag elhelyezéséről kellett rendelkezni és nem a Veritasnak kellett itt bármilyen okból kifolyólag mentőövet nyújtani. Ezenkívül a Fidesz vezérszónokának a gondolatait a Kereszténydemokrata Néppárt a magáénak mondja. Nem akarom megismételni mindazt, amit Simon Róbert képviselő úr itt elmondott, de akár meg is tehetném.
Inkább engedjék meg, hogy egy kis visszatekintést tegyek a múltba, már csak azért is, mert esetleg felmerülhet a kérdés sokakban, hogy ilyen történelmi időkben, amelyeket most élünk, miért kell egy ilyen keveseket izgató témával foglalkoznunk. Bizony azzal szembesülhetünk, megint utalhatok a Fidesz vezérszónokára, hogy egy nagyon fontos és a jelen és a jövő szempontjából fontos feladatról van szó, és bármilyen viharosak is a napjaink, a jövőről gondoskodni mindig kötelezettségünk.
A magyarországi levéltárak története a középkorra nyúlik vissza. III. Béla király rendelte el először 1181-ben, hogy a királyi udvarban az írásbeliség az ügyintézés során megjelenjék, és lényegében ez az írásbeliség és az iratok őrzése az irattárak, a levéltárak kezdete. Ezek után megjelent a királyi levéltár, a káptalani és a városi levéltárak, majd a XVIII. században megszerveződtek a megyei levéltárak és így tovább. Hosszan leírtam a levéltárak történetét, de az idő előrehaladtával úgy gondolom, hogy talán ez mellőzhető, hiszen ezek mind nyilvános és ha nem is közismert, de sokak által ismert tények.
Inkább ugranék egy óriásit az időben, és arról szólnék pár szót, hogy a rendszerváltoztatáskor természetesen nem ez volt a legsürgősebb feladat, és így a kilencvenes évek legelején kardinális változás nem állt be a levéltárak egyébként kusza rendszerében; viszont hogy nem volt megfelelőképpen szabályozva az iratanyag őrzése, azt mi sem mutatja jobban, minthogy 1990 óta napjainkig összesen 66 - megismétlem: 66 - jogszabály foglalkozik a levéltárak helyzetével.
(13.40)
Ezért tehát a 2012-ben módosított 1995-ös levéltári törvénynek a mostani módosítása mindenképpen indokolt, már csak azért is, mert - mint ahogy ezt megint csak hallottuk és mindannyian tudjuk - a kilencvenes évek elejének legizgatóbb, mindenkit foglalkoztató és a mai fiatalok előtt nagyon kevéssé ismert története éppen a kárpótlás története, amely - mint hallottuk - még nem zárult le teljes mértékben, viszont abban az időben óriási viharokat, érzelmeket keltett, és mindmáig hatást gyakorol a közgondolkodásra és azokra a csoportosulásokra, emberekre, akiket a kárpótlás közelebbről érintett. A kárpótlási iratanyag óriási mennyisége indokolja azt, hogy ezt egy helyen tartsák számon, szakszerűen kezeljék, és úgy kezeljék, hogy a kutatás számára, a tudományos élet számára, most és a jövőben mindenki számára hozzáférhető legyen.
Ezért tehát nem ismertetve a levéltárak történetének egyébként nagyon izgalmas sorozatát, megismétlem, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a törvénymódosítást fontosnak tartja és minden tekintetben támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
