KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának a kezdetektől az az álláspontja, hogy az olyan stratégiai szektor, mint az energia- vagy közműszolgáltatás, állami kezekben van a legjobb helyen. Ez a fogyasztók biztonsága és az ellátásbiztonság érdekében is így van. Már a 2010-es programunkban is szerepelt ennek a stratégiai ágazatnak az állami tulajdonba történő visszavétele. Ezért támogattuk a korábbiakban is itt a parlament előtt mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálták a jelenlegi kormányzat részéről. S talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem gördítünk akadályt az egyetemes szolgáltatói engedélyek visszaadása, illetve átadása során történő hatósági engedély átruházásához szükséges törvénymódosító javaslat esetében sem.
Az Első Nemzeti Közműszolgáltatóval kapcsolatban természetesen vannak aggályaink, amiket már itt számtalan alkalommal mindenféle formában elmondtunk és a jövőben is el fogunk mondani, azonban az alapfelállás, az, hogy a magyar fogyasztók megfelelő áron, megfelelő biztonsággal és megfelelő minőségben jussanak hozzá akár a villamos áramhoz, akár a földgázhoz, természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is ugyanúgy érdeke volna. Sajnos, ez jelen pillanatban nem teljesül minden esetben, hiszen jó néhány fogyasztóvédelmi probléma lát napvilágot a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Csak remélni tudjuk, hogy a Nemzeti Közműszolgáltató, az állami tulajdonú szolgáltató majd ezeket a problémákat orvosolni fogja tudni.
(12.30)
Ami a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban kifogásunk volna, az egyik inkább egy technikai jellegű, hiszen a villamosenergia-törvény 168. § (4) bekezdése kiegészül egy j) ponttal, ahol a 91/A. §-ra hivatkozik a jogalkotó, azonban 91/A. § nem létezik sem a most hatályban levő törvényben, sem a módosításban. Ezért szeretném kérni a kormány képviselőit, illetve az előterjesztőt, hogy nézzék át, egészen konkrétan mely joghelyre kívánnak itt hivatkozni, és eszerint módosítsák a jogszabályt.
A másik pedig egy sokkal konkrétabb fogyasztóvédelmi kérdés. Ugye, azt mondja ki az előterjesztés, hogy az átadás-átvételt megelőző két hónapban, illetve az azt követő hat hónapban a Fogyasztóvédelmi Hatóság nem szabhat ki bírságot, illetve kötbérfizetési kötelezettség sem terheli az engedélyest, amennyiben az engedélyesek határidőket nem teljesítenek vagy a szolgáltatás minőségének színvonalával kapcsolatos problémák merülnek fel.
Most nyilvánvaló, hogy egy átadás-átvétel esetén szükség van valamilyen mértékű átállási időre, azt azonban nem tartjuk indokoltnak, hogy ez hat hónapban, illetve az átadás-átvételt megelőző két hónapban legyen megállapítva. A két hónap még úgy nagyjából rendben van, de az átadás-átvételt követő hat hónap számunkra egy kicsit hosszú időszaknak tűnik, hogy ilyen hosszú időszak alatt ne legyen kiszabható bírság a Fogyasztóvédelmi Hatóság részéről. Nyilván a fogyasztók vagy éppen a szolgáltatásra jogosultak érdekeinek figyelembevételével kell hogy megállapítva legyen egy ilyen határidő.
Úgyhogy összességében azt tudjuk elmondani, hogy a fennálló új helyzetnek köszönhetően, tehát hogy egyetemes szolgáltatók vonulnak ki a magyar piacról, ahogy ezt a közelmúltban is láttuk, meg a közeljövőben is látni fogjuk, illetve adják át az egyetemes szolgáltatást a Nemzeti Közműszolgáltatónak, szükségessé teszi azt valóban, hogy egy eddig hiányos területet a villamosenergia-törvényben is szabályozzon a jogalkotó; mégpedig az engedély visszaadásának körülményeit, az ezt szabályozó hatósági eljárást, azokat az időtartamokat és hatósági határidőket, amelyeket alapvetően az eljárási törvény, a közigazgatási eljárási törvény nem vagy másként szabályoz, illetve ahol attól eltérő szabályozás szükséges.
Az valóban egy másik kérdés - és itt az előttem lévő felszólalók kicsit túlnyúltak vagy túlterjeszkedtek az előttünk fekvő, szövegszerű módosító indítványon -, hogy az állam hogyan tudja ezeket az akár szolgáltatói, közműszolgáltatói, egyetemes szolgáltatói feladatait, akár más, a közműszolgáltatással, energiaszolgáltatással kapcsolatos feladatait ellátni, el tudja-e látni a lakosságot megfelelően akár földgázzal, akár villamos energiával.
Itt most csak utalnék arra, hogy a nem kis pénzért visszavett állami tulajdonú gáztárolók töltöttsége milyen szinten van. Ugye, a sajtóban a napokban látott napvilágot ezzel kapcsolatban egy elemzés, ami azt mondja ki, hogy rendkívül alacsony a töltöttségi szintje ezeknek a gáztározóknak, így a fűtési szezon kezdete előtt egy hónappal körülbelül ez nem túl megnyugtató. Tehát ha már vannak ezek a gáztározóink, akkor nyilvánvalóan célszerű volna azokban olyan mértékben gázt tárolni, ami a hazai ellátásbiztonságot ezekben az egyébként rendkívül bizonytalan nemzetközi helyzetekben, időkben is lehetővé teszi. Ugye, azt sem tudjuk, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus mikor újul ki újra, vagy Oroszország és Ukrajna között a viszony mikor mérgesedik el annyira, hogy ismét sor kerülhet esetleg a földgázvezetékek elzárására vagy a továbbított földgáz mennyiségének csökkentésére. Magyarországnak tehát mindenképpen biztosítania kell a földgázellátását.
Még egyszer mondom ezt kitérőként, hiszen a villamosenergia-törvény módosításáról van szó, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen mind villamos energia, mind földgáz tekintetében most már a Nemzeti Közműszolgáltató látja el, földgáz tekintetében most már szinte teljesen az egyetemes szolgáltatói feladatokat. Úgyhogy amellett tehát, hogy támogatjuk a törvényjavaslatot, felhívjuk a kormány figyelmét ezekre az orvosolandó hibákra vagy a törvényjavaslat szövegében, akár a kormányzat programjában, elvi cselekedeteiben lévő hiányosságokra, és kérjük, hogy ezeket vegyék figyelembe, hogy Magyarországon a magyar fogyasztók továbbra is biztonságosan, megfelelő áron és megfelelő minőségben juthassanak hozzá a villamos áramhoz, illetve földgázhoz.
Az már csak a hab a tortán, vagy a közeljövő igen fontos kérdése, hogy a rezsicsökkentésre is kitérjek egy mondat erejéig, hogy mennyire lesz az tartható a közeljövőben, illetve az Európai Unió harmadik energiacsomagjával mennyire összeegyeztethető a hatóságilag szabályozott árazás, akár a villamos áram tekintetében. Hiszen ugye, az Unió folyamatosan dolgozik azon, hogy ezt a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági árszabályozást Magyarország esetében is ellehetetlenítse, illetve az uniós jogrend alapján kivezesse a tagállamok rendelkezései közül. Ebben az esetben nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogyan fogja tudni biztosítani azokat az olcsó, alacsony villamosenergia- és földgázárakat a kormány, amelyeket most, jelen pillanatban a rezsicsökkentés segítségével mesterségesen tudnak lehetővé tenni, illetve piaci árakon fogja-e tudni ezeket a feltételeket biztosítani, versenykörülmények között. Illetve az a nyomott hatósági ár nem okoz-e olyan maradandó károkat akár a közműhálózat állapotában, itt a karbantartások elmaradásáról beszélek, vagy akár más egyéb formában, ami a későbbiekben kihatással lesz ezekre a szolgáltatásokra?
Sok kérdés felmerül tehát a közműszolgáltatások, az egyetemes szolgáltatás kapcsán, én most ennyit szerettem volna elmondani, illetve később még a vitában, amennyiben egyáltalán sor kerül vitára a vezérszónoki kör után, majd kitérek egyéb részletekre is. Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
