DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2014 decemberében egy idős hölgy ingyenes lakossági állapotfelmérésről kapott értesítést. Mivel háziorvosánál sorban állni nem szeret, magánintézmények felkeresésére pedig nincs pénze, örömmel el is ment az eseményre. Nyugdíjas lévén belefért az idejébe, meghívóját a belépéskor elkérték, és valamiféle, mellkasra tett érzékelővel el is végezték érrendszerének feltérképezését. Adatait egy központi laborba továbbították, majd a kiértékelés elkészültéig egy rendkívül érdekes előadást is meghallgathatott a magyar egészségügyi rendszer borzalmairól, az idősekre leselkedő halálos betegségekről, a gyógyszermaffiáról és sok egyéb földi borzalomról. Bemutatásra került egy rezonanciás csodamatrac is, ami pont a szív- és érrendszeri betegségeket gyógyítja, de sajnos nem megvásárolható.
Az előadás után minden résztvevőt külön-külön behívtak a vizsgálóba, és közölték a lesújtó hírt, miszerint halálos betegségben szenvednek, és ez csak a matrac segítségével oldható meg, amit ugyan nem volna szabad árusítaniuk, de az egyetemes humani-tarizmus jegyében ők mégis megteszik, potom 230 ezer forintért. Ismétlem: 230 ezer forintért.
Alanyunk nem dőlt be az átverésnek. Egyrészt mert hallott már ilyen csalókról, másrészt mert alacsony vérnyomásúként az agyvérzés veszélye nem tűnt túl hihetőnek.
Persze az is furcsa volt, hogy leleteit, amit a háziorvosával történő további konzultációra hivatkozva kért el, nem adták oda. Renitens alanyunkat ezután személyi kísérettel, a többi résztvevőtől gondosan elszeparáltan távolították el a helyszínről.
A decemberi eset nem egyedi. Az egészségügyinek álcázott termékbemutatókon több ezer idős embert károsítanak meg nap mint nap. A vásárlók megkárosítására specializálódott cégek már a postai meghívók helyett telefonos megkeresésekkel, kirándulásra invitálás helyett pedig egészségnapra, állapotfelmérésre, szűrővizsgálatra való meghívásokkal érik el potenciális vevőkörüket.
Utóbbi gyakorlat több okból is etikátlan. A meghívókból általában nem derül ki, hogy termékbemutatóról van szó, az előadásokat, illetve vizsgálatokat többségében egészségügyi végzettséggel nem rendelkező személyek bonyolítják le. A termékek gyógyító vagy megelőző tulajdonságait minden második esetben megtévesztően közlik. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint az sem ritka, hogy az egészségügyi vizsgálatnak álcázott termékbemutatókon súlyos áldiagnózist állapítanak meg, így rávéve a résztvevőket a vásárlásra.
(11.50)
Természetesen az imént említettek inkább fogyasztóvédelmi jellegű megállapítások, de hordoznak olyan gazdaságiverseny-torzító aspektust is, amely a GVH feladata. Reményeink szerint, ha sokszor fogyasztóvédelmi oldalról nem is lehet megakadályozni ezeknek a cégeknek a tevékenységét, a GVH oldaláról úgymond foghatóak lennének a cégek. De folytatva a gondolatmenetet: az árubemutatók célközönsége elsősorban a nyugdíjas korosztály. Hogy miért pont ők, annak több oka is lehet, például az, hogy a hétköznapokon a bemutatók időpontjában ők érnek rá, mivel a technikai fejlődéssel nehezen tudnak lépést tartani, könnyen megtéveszthetők a termékek gyógyhatását illetően, és vásárlói jogaikkal sincsenek kellőképpen tisztában. Arról nem is szólva, hogy egészségügyi témában az egyik legérintettebb társadalmi réteget képezik, hiszen az életkor előrehaladtával az embert egyre több betegség veszi elő, amelyek legtöbbje nem gyógyítható. A magyar egészségügyi rendszerbe vetett bizalom, vagyis inkább hiánya szintén a csalók kezére játssza ki őket.
A termékbemutatókat szervező cégek számára a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat nem okozott különösebb nehézséget, mivel ha üzleten kívül értékesítést szerveztek, nem kellett bejelenteniük, és rejtve maradtak a Fogyasztóvédelmi Hatóság elől. A problémát a GVH már egyébként ebben a beszámolójában is leírta, de keveset tudott tenni a dolog és a cégek megregulázása ellen. Érdemes felidézni, hogyan is alakult ebben a szabályozás. 2014. január 1-jétől módosításra került a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet, ennek értelmében minden ilyen utazás vagy rendezvény helyét, időpontját be kellett jelenteni az illetékes jegyzőnek, amely termékek forgalmazása céljából került megtartásra. A bejelentést legkésőbb 15 nappal előtte kellett megtenni a jegyzőnél, és a jegyző erről haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül döntött, illetve továbbította a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Egyre több panasz érkezik azonban arról, hogy a csalók és a vásárlók lakásra szerveznek árubemutatókat, tudván, hogy a hatóságok egyéb módon nem értesülhetnek az eseményről, így az ellenőrzés alól ki is tudnak bújni.
A fogyasztók és a vállalkozások között kötött szerződések részletes szabályairól szóló, 2014. június 13-án hatályba lépett kormányrendelet lehetővé teszi, hogy ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vásárló a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elálljon a vásárlástól, a vállalkozás pedig köteles a teljes vételárat visszafizetni. Ezt kijátszandó jellemző, hogy a 14 napos elállási jog fogyasztói érvényesítését különböző kifogásokra, leginkább hiteligénylési folyamat megindítására hivatkozva jogszerűtlenül megtagadják. Az sem ritka, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelen lévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése interneten, illetve telefonon keresztül lehetséges csupán. Ilyen esetekben az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztót, erre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.
Az ellenőrzési tapasztalatok - és ez idetartozik, bár nem a fogyasztóvédelem területére, de a GVH-nak mindenképpen okulnia kell belőle - és a panaszok alapján megállapítható, hogy számos vállalkozás a közelmúltban történt jogszabályváltozások után sem végzi jogkövetően a tevékenységét. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi felügyelőségei csak az elmúlt időszakban 99 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, első körben 44 bemutatóra látogattak el, amelyből 32-n találtak szabálytalanságot, ez 73 százalékos kifogásolási arányt jelent. A vizsgálatok második szakaszában 55 lefolytatott ellenőrzés közül 36-ban, azaz az esetek 65 százalékában tártak fel jogsértést. A területi felügyelőségekhez 780 darab fogyasztói beadvány érkezett, legtöbben azt sérelmezték, hogy nem tudtak elállni a megvásárolt terméktől, 91 esetben elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat. Sajnos, a károsultak számára a vételár visszaszerzése máig meglehetősen nehézkes, hiszen a kifizetés kikényszerítése csak bírósági úton vagy békéltető testület előtt lehetséges.
Egy korábbi kormánypárti nyilatkozat szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már dolgozik a vonatkozó törvények szigorításán, azonban itt a Ház előtt, még egyelőre a plénum előtt nem találkoztunk ezzel. Rétvári Bence államtitkár úr pedig az idén februárban jelentette be, hogy a KDNP konzultációt indít a nyugdíjasokat gyakran megtévesztő termékbemutatók ügyében. Civil szervezetekkel, állami szervezetekkel is felvették a kapcsolatot, és várhatóan jogszabály-módosítást is magában foglaló javaslatot szeretnének letenni az asztalra. Ezzel kapcsolatosan kérdezem elsősorban az elnök urat, hogy érkezett-e megkeresés a KDNP részéről, konzultáltak-e a GVH-val kapcsolatosan ezekben az ügyekben, hiszen ennek nemcsak fogyasztóvédelmi vetülete van, hanem egyébként a gazdasági versenyt torzító vetülete is.
Összegezvén, amit el kívántam mondani: örvendetes, hogy a GVH tudja ezt a problémát, és meg is jelenik a beszámolójában. Igaz, megint 2013. évi beszámolóról beszélhetünk és azóta olyan jogszabályi változások léptek életbe, amelyekhez egyébként a kereskedelmi gyakorlat már alkalmazkodott olyannyira, hogy technikájában és metodikájában folyamatos fejlődést vittek véghez ezek a cégek is, gyakorlatilag notóriusan keresik a kibúvókat. Tehát úgy gondolom, a GVH-nak arra is majd figyelmet kell fordítani, hogy ezek a fogyasztóvédelmi szabályok, amelyek egyébként kihatással vannak a versenyre is, miként változnak, ezekhez ezek a cégek hogyan alkalmazkodnak, és hogy próbálják megkerülni a szabályokat. Illetve kérem az elnök urat, hogy fordítson kiemelt figyelmet az ilyen termékbemutatókra, illetve kérem a GVH-t, hogy fordítson figyelmet az üzletszerűen, egymással összejátszva működő cégekre. Vesse be hozzá az összes emberi és rendelkezésre álló jogi eszközt, tehát a GVH rendelkezésére álló valamennyi tárgyi, illetve személyi és jogi feltételt.
Ezek a tevékenységek, ha így folytatódnak, túl azon, hogy megkárosítják a fogyasztókat, versenytorzulást eredményezhetnek a jogszabályokat kijátszó cégek előnyére, és a tisztességesen működő, egészségügyi segédeszközöket, egyéb anyagokat, gyógyszereket, gyógyászati eszközöket gyártó és forgalmazó kereskedelmi cégek hátrányára fog változni a környezet. Igaz, javaslataim a jövőre szólnak, de még egyszer hangsúlyozom, kérem, vegye fokozott vizsgálat alá ezeket a cégeket, mert ezek rontják a tisztességes egészségügyi gazdálkodó társaságok eredményeit, azok hatékonyságát, összességében pedig rombolják a termékekbe vetett közbizalmat, illetve a lakosoknak az egészségügyi szolgáltatók iránt érzett, az egészségügyi termékekbe, egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalmát.
Kérem az elnök urat, hogy a következő évek beszámolójában a vizsgálatok fényében is jelenjenek meg az erre kiemelten fordított GVH-akciók, a GVH által végzett tevékenységek. Kíváncsian fogom várni az elkövetkezendő években, hogy ami most elhangzott, az a 2014-15-ös év fényében miként fog majd megjelenni remélhetően két év múlva, vagy akár hamarabb, 2015-ben a GVH beszámolójában.
Tehát magamat megismételve kérem az elnök urat, hogy erre fokozott figyelmet szíveskedjék fordítani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
