DR. LATORCAI JÁNOS,
DR. LATORCAI JÁNOS,
DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyiünk számára, ha valami ismert, az egy természetes dolog, hogy a természeti erőforrások, az ásványkincsek, ezen belül pedig az energiahordozók a Földön megfelelően egyenetlenül helyezkednek és oszlanak el, birtoklásuk, illetve a birtoklásukért folytatott küzdelem tulajdonképpen az egész emberiség történetének egyik kísérőjelensége.
A XIX. század második felétől kezdődően a reménybeli területek felosztása, nemegyszer katonai megszállása és megtartása mellett meghatározóvá vált a gyors szállítás feltételeinek kialakítása, amely mára már azt is lehetővé teszi, hogy az energiahordozók kitermelése és felhasználása korábban elképzelhetetlen távolságra kerüljön egymástól.
Az energiahordozók megszerzésének, felhasználásuknak egyre hatékonyabbá tétele az ipari forradalom óta döbbenetes mértékű technikai versenyt és fejlesztéseket indukált, ugyanakkor a technikai fejlődés ellenére nap mint nap szembe kell néznünk mindazzal, hogy ezek a kincsek, ezek a lehetőségek egyre kisebb mértékben fordulnak elő.
Új forrásokról, lehetőségekről természetesen lehet hallani, de azok hatékony megvalósíthatósága sokszor kétséges, vagy éppen a földrajzi, természeti adottságok miatt nem minden ország számára kivitelezhető. Az energiahordozókért folytatott gazdasági és politikai vetélkedés természetesen napjainkban sem ért véget, sőt az energiafegyver felhasználására az elmúlt néhány évben éppen több alkalommal is sor került.
Mindezeket figyelembe véve minden országnak, minden felelős kormánynak napi szinten is vizsgálni kell, hogyan tartható fenn egy térség, egy ország lakóinak energiabiztonsága. Magyarország esetében ennek a kérdésnek külön hangsúlyt ad európai uniós tagságunk, valamint az anno még a Szovjetunióval kötött, az idei évben korrigált hosszú távú földgázszállítási szerződés is, amely éppen felhasználását tekintve pontosan a kibocsátások szempontjából is majd meghatározó jelentőséggel bír.
Mivel hazánk nem bővelkedik a hatékonyan és a mai szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően hasznosítható energiaforrásokban, így különösen fontos, hogy meglévő forrásainkat hatékonyan használjuk fel, diverzifikáljuk importunkat, csökkentsük fogyasztásunk mértékét, csökkentsük a kibocsátásunkat, csökkentsük egyáltalában az energiafelhasználás költségeit.
A most tárgyalt törvényjavaslatnak ez az alapvető célja. Ahogy azt államtitkár úr az expozéjában fogalmazta, az energiahatékonyságról szóló 2012/27-es európai uniós irányelv átültetését szolgáló jogszabálycsomag elfogadásával Magyarország közvetett módon, közösségi szinten is hozzájárul majd a primer energiafogyasztás és az energiaimport csökkentéséhez, az energiaellátás biztonságának javulásához. Az energiahatékonyabb gazdaságra való áttérés segíti a végfogyasztók költségeinek csökkenését, felgyorsítja, felgyorsíthatja az innovatív technológiai megoldások elterjedését, és egészen biztosan javítja az ipar versenyképességét.
Az irányelv célja, hogy biztosítsa az Európai Unió 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesülését, hiszen ennek alapján, ahogy hallhattuk itt a felszólalásokban, minden tagállamnak meg kell állapítania egy nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzést, amelyek összességének kell majd biztosítaniuk az Európai Unió egységes 20 százalékos mértékű célkitűzéseinek megvalósulását.
A törvényjavaslatban foglalt intézkedések a nemzeti célérték teljesülését biztosítják, amely, nem győzöm hangoztatni, hogy 2 százalékkal kevesebb, tehát 18 százalék, és ez nagyon fontos. Azokon a pontokon, ahol az irányelv rendelkezései alternatív átültetési lehetőséget tettek lehetővé az ipari és a lakossági végfogyasztók, valamint az energiaátalakítási, -szállítási, -elosztási és iparági szereplők számára, ahogy az expozéban is hallhattuk, a legkedvezőbb megoldások kerültek átvételre.
Az irányelvi lehetőséggel élve a törvényjavaslat biztosítja, hogy a nagyvállalatok a számukra előírt auditálási kötelezettség alól mentesüljenek, amennyiben a megfelelő, ISO 50001-es minősítéssel rendelkeznek, és akkreditált tanúsítóval igazolt energiagazdálkodási rendszert tanúsíttatnak.
Ezek mind-mind olyan szempontok, amelyek az irányelv hatékony bevezetését célozzák, melynek eredményeként joggal remélhetjük, hogy az Európai Unió által kitűzött 20, illetve a kormány által vállalt 18 százalékos kibocsátási küszöbérték megvalósíthatóvá válik. Köszönöm a figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
