SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fenntartható fejlődés bizottsága csatlakozó bizottságként kívánja megtárgyalni ezt a jogszabálytervezetet. Ennek keretében volt alkalmam átnézni részletesen, és nyilvánvalóan pártunk álláspontját vezérszónokunk képviselte. Néhány kérdésben szeretném az államtitkár úr tájékoztatását kérni, ha erre lehetőség adódik.
Dr. Turi-Kovács Béla képviselő úr már említett többféle szociális szempontot, amelyek figyelmen kívül maradnak számos esetben, amikor ilyenekről beszélünk, pedig nagyon-nagyon fontos lenne pont a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság szempontjából az, hogy ezeket a szempontokat figyelembe vegyük. Ugyanis a legtöbb esetben társadalmilag igazságtalan intézkedésről van szó, mint ahogy a rezsicsökkentésnél is, hiszen aki sokat fogyaszt, akinek sok ingatlanja van, annak sok segítséget nyújt, míg annak, aki szegény, és mondjuk, csak egy kicsi ingatlanja van, annak nagyon kicsi segítséget nyújt a százalékos rendszer miatt.
(16.30)
Ugyanígy ez a jogszabály is egy kicsit azt szorgalmazza, hogy akinek van módja és lehetősége arra, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel javítsa a saját környezetének energiafelhasználását, annak érdemben tud segíteni, míg akinek nincs meg ez a lehetősége, annak nem tud segítséget nyújtani. Ez azért nagyon-nagyon fontos, mert amennyiben a kormányzat komoly végrehajtási szándékkal gondolkodik ennek a jogszabálynak a megvalósításáról, akkor szemléletileg minden bizonnyal nagyon sok dolgot újra kell gondolnia.
Szeretném elmondani államtitkár úrnak azt az általános nemzetközi tapasztalatot, hogy az energiahatékonyság megvalósításában az egyik legmeghatározóbb szerep az általános társadalmi ismeretterjesztésre és szemléletformálásra hárul, arra, hogy hogyan lehet a társadalom energiafelhasználással kapcsolatos kultúráját széleskörűen fejleszteni, és hogyan lehet ösztönözni arra akár jogszabályalkotással, akár támogatáspolitikával, akár adópolitikával, hogy alapvetően széles szemlélettel valósítson meg ilyen jellegű programokat. Ez azért nagyon fontos, mert a jogszabályban mindössze a XI. fejezet néhány szakasza foglalkozik nagyon röviden az ismeretterjesztéssel, és az is csak nagyon kurta megfogalmazással, és egyáltalán nem derül ki a jogszabályalkotónak az a szándéka, hogy hogyan kívánja elérni azt a célt, ami a jogszabály felvezetésében megfogalmazódik. Jó lenne, ha a jogszabály erre az ismeretterjesztési, szemléletformálási, ismeretanyag-átadási kötelezettségre garanciákat teremtene, és megteremtené annak a hátterét, hogy ez sokkal szélesebb körben tudjon megvalósulni.
Nekem van egy alapvető koncepcionális problémám is ezzel. Már többször elmondtam a parlamentben, nekem nagyon nagy fájdalmam az, hogy ennyi jogász van a kormányban, mert ők mindig azt hiszik, hogy jogszabályalkotással meg lehet oldani egy társadalmi problémát, s miután csinálnak egy ilyet, kipipálják, hogy csináltunk egy törvényt. Pedig hát sokkal több kormányzati lehetőség lenne arra, hogy ezeknek a céloknak az érdekében tegyünk. De megértem ennek az európai uniós kötelezettségét. Viszont azt szeretném, hogy ez valóban azt a célt szolgálja, amit a jogszabályalkotó kitűzött.
Ugyanígy felmerül bennem, amikor átnézem az egész jogszabályt és rákeresek szavakra, hogy például az energiahatékonyság megvalósítása hogy jelenik meg főleg kistérségi szinten. Ahol családi házak és egymástól különálló rendszerek vannak, nagyon fontos lenne, hogy ezek önfenntartó képessége energiailag önmagában is teremtődjön meg. Az aktív és a passzív házak megvalósítására a jogszabály semmiféle hátteret nem teremt. Ezek a kifejezések meg sem jelennek benne, és az sem, hogy az új építések során, az új lakóházi fejlesztések során, az új közintézmény-fejlesztések során törekedjenek azok energiafelhasználási rendszerére, amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek. Ma már az ISO 7730-as minősítési rendszerek, meg a DIN 1946-os rendszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy ha nem több, mint 15 kilowatt/négyzetméter/éves felhasználással üzemel egy épület, akkor megkapja ezeket a minősítéseket. Ha egy-egy ilyen fejlesztés újonnan valósul meg, az nagyban hozzá tud járulni a jogszabályalkotó céljaihoz.
Ezek eléréséhez nagyon egyszerű kompenzációs lehetőséget kell rendelni a jogszabályban, hiszen ha egy-egy beruházó, kormányzati szervezet esetében egy-egy pályázó vagy akár egy-egy magánberuházó szeretne megcsinálni egy új fejlesztést, és valamilyen többletterhet ró rá a költségvetésében az, hogy ilyen jellegű technológiákat építsen be, akár aktív házzá, akár passzív házzá alakítsa az új épületet, mindössze ennek a kompenzációját kell megtenni az egyéb támogatások mellett. Segítsünk abban, hogy ne jelentsen többletterhet az, hogy energiahatékony irányban mennek el a fejlesztések. A jogszabály jelen pillanatban sem az aktív, sem a passzív építési technológiát nem említi egyetlen szakaszában sem, amit én a magam részéről így első ránézésre hiányolok.
Én pici fenntartással kezelem azt, hogy habár a kormányzat zászlajára tűzte a bürokrácia csökkentését és azt mondta, hogy a lakossági terheket csökkenteni, a közigazgatás átláthatóságát pedig növelni szeretné, ennek ellenére létrehoz egy új hivatalt, a Magyar Energetikai és Közműszolgáltatási Hivatalt. Felmerül bennem, ha nem kell, hogy az országban legyen egy önálló környezetvédelmi hivatal, ha nem kell, hogy jó néhány hatóság önálló legyen, akkor miért pont ezen az egy kis ágazati területen valósítjuk ezt meg. De el tudom ezt fogadni, az viszont biztos, hogy a kormányzat bürokráciacsökkentési céljaihoz nem járul hozzá egy ilyen jellegű hivatal létrehozása.
Benne van ebben a jogszabályban két stratégiai terv is. Az egyik a nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv megvalósítását célozza, a másik pedig a IV. fejezetben a nemzeti épületenergetikai stratégiát valósítja meg. Ezek csak azért érdekesek, mert azok a rövid szakaszok, amelyekre a jogszabály utal, bővebben, hosszan kifejtve többségében jelen vannak az önök kormányzása alatt készített adaptációs stratégiában, abban, amely a klímapolitikához kapcsolódik. Ahogy képviselőtársaim már említették, az energiahatékonysági kérdéseknek nagyon bő és széles kapcsolódása van a klímapolitikához.
Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a saját szakembereikkel csináltak egy éghajlat-alkalmazkodási stratégiát, viszont nincs mellette végrehajtási szándék, és nincs mellette a szükséges forrás. Ugyanakkor ez a jogszabály újabb ilyen jellegű cselekvési tervet és stratégiát tűz ki, amit nyilvánvalóan fenntartással kezelünk, mert nem tudjuk, hogy lesz-e ilyen, hiszen a korábbi stratégiáik mellett sincs meg a végrehajtási szándék látszata.
Összességében mindenképpen előremutatónak érzem azt, amit szellemiségében tükrözni kíván ez a jogszabály, de mint elmondtam, a jogszabályalkotás nem oldja meg a problémát, és ez is számos kérdést hagy nyitva. A jogszabály elnevezése konkrétan az energiahatékonyságról szól, ám ha megnézzük azokat a definíciókat, amiket alkalmaz, azt látjuk, hogy megcsalja az olvasót, ez ugyanis leginkább épületgépészetről és fejlesztésről szól, de a konkrét energiafelhasználással kapcsolatos háztartási gépek és berendezések technológiai rendszeréről nem szól. Nem általánosan foglalkozik az energiahatékonysággal, hanem leginkább épületgépészeti és épületfejlesztési megoldásokat kínál a jogszabály. Ez azért fontos, mert az energiafelhasználásnak a kommunális szektorban, de a kisvállalkozói szektorban is nagyon nagy részét teszik ki azok a berendezések, amelyek a mindennapi használatban vannak. Nagyon jó lenne, ha a jogszabály alkalmazna olyan megvalósítási szándékot - ha lennének benne olyan szakaszok -, amely konkrétan az épületgépészetek, illetve a háztartási gépek és berendezések lecserélésével, korszerűsítésével és átalakításával megteremtené annak a lehetőségét, hogy a lehető legtöbb segítséget kapják a társadalom széles körében ennek a megvalósításához. Ha általában energiahatékonyságról szól a törvényjavaslat, ami a címéből következik, akkor nyilvánvalóan szükséges lenne kiegészíteni az olyan szakaszokkal, amelyek erre egyértelmű útmutatót adnak.
És ha megnézem a keresőben, hogy milyen egyéb eszközöket teremt meg az energiahatékonyság mellett a megújulóenergia-szektor fejlesztésére, akkor önök joggal mondhatják, az nem célja a hatékonyságnak, hogy az energiaátállást valósítsa meg. De ha azt nézzük, hogy az energia tárolása és szállítása - az, hogy Paksról bárhova eljuttassuk az áramot vagy bármi ilyesmit csináljunk - milyen energiaigényes, azt látjuk, a hatékonysághoz is hozzá fog járulni, ha a megújuló energiaforrásokat akár a kormányzati szektorban, akár a vállalkozói szektorban, akár a magánszektorban az aktív időszakokban tudjuk felhasználni. Ez fontos lehetőséget teremtene. A jogszabályt végignézve nem találtam megfelelő szándékot és hátteret arra, hogy a jogszabályi szakaszok erre biztosítékot teremtenének.
Nyilvánvalóan a mi bizottságunk is meg fogja ezt tárgyalni a részletes vitában. De ha már a Ház előtt van egy ilyen, akkor nagyon szeretném, ha a legtöbb kiegészítés, a legtöbb módosítás elfogadásra kerülne. Nem hiszem, hogy a választók sokaságát megérintené ez a téma, tehát nem kell ebből feltétlenül nagy politikai témát csinálni. Jó lenne, ha szakmai keretek között meglenne annak a háttere, hogy államtitkár úr konstruktív javaslatokat elfogad és beépít. Mert ahhoz, hogy az ellenzék támogatását kérje ennek az elfogadásához, szükséges lenne az, hogy mindazokat a teljességre való törekvéseket elfogadja a módosító indítványokban, amelyeket tenni fogunk a következő időszakban.
Arra kérem államtitkár urat, ha lesz alkalma, néhány dologra reagáljon nekem. Például arra, hogy akár az aktív ház, akár a passzív ház, akár a társadalmi igazságosság tekintetében, akár a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatosan, akár a cselekvési terv és a stratégia megvalósításával kapcsolatos hátterekkel vagy az ismeretterjesztéssel kapcsolatban milyen szándékai vannak, mert ezek nem derülnek ki a jogszabály indoklásából. Ha ezekre most választ kapunk, az esetleg segít kialakítani a tervezethez való pozitívabb hozzáállásunkat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
