SZABÓ ZSOLT,
SZABÓ ZSOLT,
SZABÓ ZSOLT, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha szabad, ebben a környezetben egy alapgondolattal kezdeném: minden állam első számú érdeke az, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelveket a nemzeti energiapolitikájának megfelelően rögzítse. Az előttünk és az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy az energiahatékonyságról szóló 2012. évi 27-es EU-s irányelv átültetéséhez szükséges törvényi szintű jogszabályt megalkossa, továbbá hogy a kapcsolódó módosításokat elvégezze.
A törvényjavaslat elfogadásával és az EU Bizottság felé történő bejelentésével Magyarország európai uniós kötelezettségeinek tesz eleget, ezáltal Magyarország közvetett módon közösségi szinten hozzájárul a primer energiafogyasztás és az energiaimport csökkentéséhez, valamint az energiabiztonság javításához. Az energiahatékonyság fokozása segíti mind a lakossági, mind pedig az ipari fogyasztók energiaköltségeinek a csökkentését.
Ha szabad, néhány gondolat a jogszabálytervezet megalkotásánál alkalmazott alapelvekből. Optimalizálásra került a legalacsonyabb és legkönnyebben teljesíthető szint. Arra törekedtünk, hogy minél nagyobb arányú külső forrásintegrálás történjen. Itt a fejlesztések európai uniós forrásokból, kvótabevételekből történő finanszírozására gondolok elsősorban. Figyelembe vettük a legjobb költség-haszon szinteket és mutatókat, és próbáljuk preferálni azokat a befektetéseket, beruházásokat, amelyek ezt támasztják alá. A fenntartható működés és az ellátásbiztonság elsődleges, ha úgy tetszik, ez az egyik alapelve az előttünk fekvő törvénynek. Az a cél, hogy ne a lakossági energiadíjakban jelentkezzenek a különböző előírások, továbbá a szektorban maradjon meg minden tényleges fejlesztési pénz és az energiahatékonysági intézkedések következménye, ezzel is segítve a további energiamegtakarítást és energiahatékonyság-növelést; a legkisebb terhet jelentse a kijelölt kötelezettség köre, és egyben megfeleljünk azoknak az előírásoknak, amiket az Európai Unió az irányelvben rögzített számunkra.
A jelen törvényjavaslattal a nemzeti jogba átültetésre kerülő EU-s irányelv célja, hogy olyan energiahatékonysági intézkedésekből álló közösségi keretrendszert hozzunk létre, amely biztosítja az uniós szintű előremozdítást, ezáltal pedig az Európai Unió 2020-ig megjelölt mintegy 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének a teljesülését. Az irányelv alapján minden tagállamnak meg kell állapítania a saját indikatív energiahatékonysági célkitűzését. Az a cél, hogy ez integrálódjon az európai uniós teljes energiapolitikába, és egységesen mintegy 20 százalékos energiahatékonyság lépjen életbe. Ezt Magyarország 18 százalékban határozta meg, ennyi energiafelhasználás-csökkentést írtunk elő a jogszabályban.
A törvényjavaslatban foglalt intézkedések alátámasztják a nemzeti célérték teljesülését. Ezt szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint minden végső felhasználó számára elérhetővé válik a költséghatékony és szakszerű energetikai auditálás. Tehát fix és megbízható, valós képet mutató számok fognak rendelkezésünkre állni. Az új szabályozás alapján aki energetikai auditálási tevékenységet kíván végezni, annak meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie, gyakorlati követelményeknek kell megfelelnie, és a tevékenység végzésére szóló szándékát valamilyen regisztrációs szervezet útján be kell jelentenie. Ezt a névjegyzéket a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak kell nyilvántartania, illetve a szakmaisághoz kapcsolódó tartalmat ellenőriznie.
Az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően a törvényjavaslat elfogadásával kötelezővé válik a nagyvállalatok számára az energetikai auditálás. Ezt először 2015. december 5-ig kell megtenniük, azonban pont azért, hogy legyen idő az erre való felkészülésre, 2016. december 31-ig ez különleges retorziókkal nem fog járni. Ezt követően pedig az energetikai auditot négyévente el kell végezniük a nagyvállalatoknak.
A törvényjavaslat célja, hogy az irányelv által felkínált lehetőséggel élve mentesítse is egyben azokat a nagyvállalatokat, amelyek ISO 50001 szabvánnyal rendelkeznek, hiszen az energiagazdálkodási rendszer bevezetésével akkreditált tanúsítvánnyal megfelelnek a különböző előírásoknak. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal az energetikai auditálási kötelezettség elmaradása miatt - mint említettem - türelemmel lesz, és 2016. december 31-ig nem fogja ezeket a vállalatokat terhelni.
A törvényjavaslat értelmében egy információs honlap tájékoztat mindenkit, az energiafogyasztókat az energiahatékonysági, valamint energiamegtakarítási módszerekről, rendszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről. A „mindenki” alatt természetesen a lakosság is értendő, a kkv-szektor, tehát a kis- és közepes vállalkozási szektor és a nagyvállalati szektor egyaránt.
A törvényjavaslat alapján 2016. január 1-jétől - ugyancsak az energiafogyasztók jobb információellátása érdekében - tájékoztatási és tanácsadási kötelezettséget rovunk a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatokra, amelynek azok az ügyfélszolgálatukon vagy a honlapjukon kötelesek eleget tenni. Ezzel is a teljes átláthatóságot és az információ rendelkezésére állását kívánjuk biztosítani elsősorban a lakosság, de valamennyi ügyfél számára.
Az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően írja elő a törvényjavaslat a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő épületek teljes alapterületének az évi 3 százalékos felújítási kötelezettségét a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Ez egybeesik az európai uniós új finanszírozási ciklussal is.
Ugyancsak irányelvi kötelezettségnek teszünk eleget akkor, amikor a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen másfél százalékának megfelelő új megtakarítási értéket írunk elő. Ez 2014. január 1-jétől él a 2020. december 31-ig terjedő időszakban. Magyarország élve az irányelv által felkínált választási lehetőséggel, a végfelhasználási energiamegtakarítást az úgynevezett alternatív szakpolitikai intézkedésekkel kívánja megvalósítani. Az ehhez szükséges szakpolitikai intézkedések és azok ellenőrzési rendszerének kidolgozása a kormány feladata lesz a jövőben.
A törvényjavaslat az irányelvi kötelezettségeknek megfelelően előírja, hogy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés, távhűtés megvalósíthatósági potenciáljára vonatkozóan intézményi szintű költséghaszon-elemzést kell készíteni.
(15.10)
Többek között ez vonatkozik az új hő alapú villamosenergia-termelő létesítmény építésére, a hasznosítható hulladékhő-termelő ipari létesítmények tervezésére, és a jelentős felújítások esetében is fennáll ez a kötelezettség. Az irányelv 4. cikkének megfelelően előírja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki hosszú távú stratégiát a magán- és köztulajdonban álló, lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állománya felújításának ösztönzésére. A célkitűzéseknek megfelelő nemzeti épületenergetikai stratégia magába foglalja többek között a nemzeti épületállomány statisztikai mintavétel alapján történő áttekintését, olyan szakpolitikai intézkedések kidolgozását, amelyekkel ösztönözhetők a költséghatékony felújítások. Ugye, ez év februárjában ez már elkészült, és ez is alapjául szolgált az előttünk fekvő törvényjavaslatnak.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat hozzájárul az Európai Unió 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzése teljesüléséhez, azon belül a nemzeti célérték eléréséhez, ami Magyarország számára is uniós tagságából eredő kötelezettség. Ehhez a rendelkezésre álló források, amelyek zömükben külső források, részben pedig belső források kvótaértékesítésből, megfelelő formátumú fedezetet nyújtanak arra vonatkozólag, hogy mind a lakossági, mind pedig a kis- és közepes vállalatok, nagyvállalatok elérhető forrásra találjanak energetikai felújításaikhoz.
Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat megfogalmazott intézkedésekkel úgy teszünk eleget uniós kötelezettségeinknek, hogy a változó jogszabályi környezet egyszerre támogatja a magyar gazdasági szereplőket, egyben szolgálja a magyar társadalom érdekeit is. Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot javaslataikkal, egyben szavazásukkal támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
