DR. TURGYÁN TAMÁS
DR. TURGYÁN TAMÁS
DR. TURGYÁN TAMÁS nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én is anyanyelven köszöntsem önöket, így tehát sok sikert és jó munkát kívánok mindnyájuknak.
Éppen egy éve annak, hogy a Magyarországon élő regisztrált nemzetiségek a képviselőiket bejuttathatták a Magyar Országgyűlésbe, annak ellenére, hogy ez a kérdés cirka húsz éve foglalkoztatja az ország kormányait, politikusait, törvényhozóit. Az elmúlt húsz évben több változat is napvilágot látott, próbáltunk példát venni szomszédjainkról, például Romániáról, ahol egyébként cirka húsz éve teljes jogú országgyűlési képviselő képviseli a nemzetiségeket, vagy éppen Szlovákiáról, ahol tulajdonképpen van is képviseletük, meg nincs is.
Az országhatárokon túlra tekintve evidenciának tűnik, hogy a kétkamarás parlamentekben helye van a nemzetiségi képviselőknek. Mígnem aztán 2012-ben a második Fidesz-kormány regnálásának fele idején megszületett a kétharmados Országgyűlésről szóló törvény, amely tartalmazta a lehetőségét annak, hogy a Magyarországon élő regisztrált nemzetiségek képviseltethessék magukat a törvényhozás munkájában.
Önök bizonyára tudják, de azért szükséges megemlíteni, hogy a törvény kétféle lehetőséget adott számunkra: úgymint teljes jogú országgyűlési képviselet vagy nemzetiségi szószóló küldésének lehetősége az Országgyűlésbe. Teljes jogú nemzetiségi országgyűlési képviselőt a választási szabályok jelentős könnyítése mellett is lélekszámuk miatt legfeljebb kettő vagy három nemzetiség küldhetett volna a törvényhozásba. Ez tovább mélyítette volna a nemzetiségeken belül, a nemzetiségi önkormányzatok között e tekintetben meglévő megosztottságot. Így aztán a törvény jóvoltából és a nemzetiségi választók akaratából szószólók kerültek a Magyar Országgyűlésbe. Azóta is kísért a dilemma, hogy a szószóló most képviselő, vagy valami olyasmi. Számunkra a helyzet egyértelmű, mi a saját nemzetiségünket képviseljük a Magyar Országgyűlésben.
Engedjék meg, hogy idézzek a 2012. évi XXXVI. törvény, vagyis az országgyűlési törvény preambulumából: „A Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek; hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért; biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését; előmozdítva az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését.”
Véleményünk szerint a szószóló azon kívül, hogy a plenáris ülésen nem szavazhat, nem választható meg az Országgyűlés tisztségviselőjének, nem interpellálhat, nem szólalhat fel bármely témában, az egyéb képviselői jogosítványok mindegyikével rendelkezhet. És munkájával kapcsolatban ugyanazok az elvárások vonatkoznak rá, mint bármely más képviselőtársunkra; gondoljunk csak a preambulumból idézettekre.
A felelősségteljes munka végzéséhez kell sorolnom a működési és ellátási keret meglétét is. Semmilyen más célunk nincs ezen keretek felhasználásával, mint bármely más képviselőtársunknak, beleértve természetesen a független képviselőket is. A kérdés már jó ideje megfogalmazódott a szószólói bizottságban, felvetésének többször nekifutottunk, megpróbáltuk a szándékainkat megfelelő formában elővezetni, mint azt Fuzik képviselőtársam részletesen is nagyon szépen elmesélte.
Szeretném jelezni, hogy a módosítással kapcsolatban jelentkező többletköltség az Országgyűlés költségvetésében e célra előirányzott összeg 5 százalékkal történő növelését jelenti vagy jelentheti. Hangsúlyozni kívánom, hogy az összeg nem a szószólók kényelmét, hanem a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szolgálja. Ez a törvényjavaslat az, amelyet a Magyarországi nemzetiségek bizottsága fogalmazott meg és terjesztett elő.
Egy évvel ezelőtt, amikor nagy örömünkre a házelnök úr, a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr fogadott bennünket egy-egy ismerkedő beszélgetésre, mindnyájuktól azt a tanácsot kaptuk, hogy miután újak vagyunk, rajtunk áll a saját és utódaink sorsának alakítása, tapossuk ki magunknak az ösvényt. Hát most éppen ezt tesszük. Javaslatunk már jó ideje megszületett és bekerült a törvényalkotás rendszerébe. Így természetesen a Házbizottság elé került, ahol ismereteim szerint konszenzussal az a megállapodás született, hogy praktikus okokból, a folyamat egyszerűsítése érdekében, miután e témában a nemzetiségek bizottságának kompetenciája nyilvánvaló, kapcsolódjon ehhez a törvényjavaslathoz az Ogytv. 80., 89., 109., 110., 111., 112., 113., 118. és 145. §-a egyes részleteinek módosítása is. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága céljait szem előtt tartva, jól felfogott érdekében a törvényjavaslat előterjesztését természetesen vállalta.
Lássuk részleteiben a javaslatot! Általában leszögezhető, hogy a továbbiakban felsorolt és részletezett módosítások további terhet a költségvetésre nem rónak. Céljuk a meglévő kereteken belül az egyes térítések felhasználásának, felhasználási lehetőségeinek a gyakorlati igényekhez való alakítása, ha úgy tetszik, módosítása.
Javaslatunk 2. §-a értelmében az országgyűlési képviselőnek be kell jelentenie az Országgyűlés elnökéhez a térségi fejlesztési tanácsi tagságát, illetve az abban betöltött elnöki és alelnöki tisztségét.
Javaslatunk 3. §-ában kifejtésre kerül az üzemanyagkártya felhasználási lehetőségeinek bővítése. Az országgyűlési képviselő másra át nem ruházható, készpénzre át nem váltható üzemanyagkártya használatára jogosult. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg attól függően változik, hogy a képviselő lakóhelye milyen távolságra van Budapesttől, illetve egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő esetén attól is függ, hogy milyen nagyságú a választókerület, ahol megválasztották.
Annak érdekében, hogy valamennyi képviselő a legteljesebb körben, illetve az utazási szokásaihoz, szükségleteihez igazodva használhassa az üzemanyagkártyát, a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az üzemanyagkártyával ezt követően ne csak üzemanyagot lehessen vásárolni, hanem a fenntartható fejlődés, illetve a közösségi közlekedés fontosságának hangsúlyozása jegyében helyközi tömegközlekedési jegyet és bérletet, valamint helyi bérletet is lehessen beszerezni. A képviselők által az üzemanyagkártyával felhasználható összeg mértéke nem változik.
Javaslatunk 4. §-a szerint az irodabérlés könnyítése lenne a cél. Annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselő minden szempontot figyelembe véve - például a választópolgárok általi megközelíthetőség - a képviselői tevékenység ellátásához szükséges legmegfelelőbb helyen végezhesse munkáját, a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az országgyűlési képviselő által bérelhető irodahelyiségek esetében akkor sem kell átminősíttetni az adott ingatlant, ha az eredeti rendeltetését tekintve nem irodának minősül.
Javaslatunk 5. §-a technikai pontosítást tartalmaz, amely egyfelől lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha a képviselő lemond a képviselői iroda bérléséről a képviselőcsoportja javára, akkor az irodabérlésre rendelkezésére álló képviselői keret automatikusan a képviselőcsoport működési keretére kerül átcsoportosításra. Másfelől a módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a képviselőt megillető, de az adott hónapban fel nem használt, egyéb juttatásokra szolgáló keretösszeget az azt követő hónapban is felhasználhassák a képviselők. Emellett a rendelkezés a különböző keretösszegek túllépése esetére tartalmaz szankciókat.
A javaslatunk 6. §-a és a javaslat 9. § c) pontjában foglalt javaslattal összhangban a módosítás kizárja annak lehetőségét, hogy irodai elhelyezés biztosítására akár a képviselő, akár átruházott jogosultságával élve a képviselőcsoport párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlant vegyen igénybe.
A 7. §-unk technikai szabály, amelynek célja, hogy a képviselőcsoportok által a működésükhöz felhasználható különböző keretek maradványait a cikluson átívelően is felhasználhassák.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbb elmondottak alapján kérem önöket, hogy a javaslatunkat támogassák, és döntsenek a lelkiismeretük szerint. Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
