FUZIK JÁNOS
FUZIK JÁNOS
FUZIK JÁNOS nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Váženpán predseda! Vážené Národné zhromaždenie! Pozdravujem Vás vo svojom slovenskom materinskom jazyku v mene parlamentného Vpre národnosti v Maďarsku a prajem všetknám úspešné rokovanie!
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szlovák anyanyelvemen köszöntöm önöket az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében, és valamennyiünknek eredményes tanácskozást kívánok.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának most folyó utolsó ülése tegnapelőtt azzal kezdődött, hogy szószólótársam, Hartyányi Jaroszlava ukrán szószóló asszony napirend előtti felszólalásában megemlékezett az Országgyűlés nemzetiségi szószólói intézménye és bizottságunk egyéves fennállásáról. Elmondta többek között, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az elmúlt esztendő során 28 alkalommal, közel 60 órán át ülésezett, ezzel a harmadik helyen végzett volna a legtöbb ideig tanácskozó parlamenti testületek sorában. Bizottságunk 21 határozatot hozott és 28 indítványt nyújtott be, amelyek közül 4 önálló indítvány volt, és sarkalatos törvények módosítására irányult.
Miért idézem most ismét ezeket az adatokat? Az elvégzett munka feletti örömön túl leginkább azért, hogy az elért eredményeket szembeállítsam azokkal a körülményekkel és munkafeltételekkel, amelyek között születtek. Részben éppen ezekről szól legutóbbi önálló bizottsági indítványunk az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról, amely a T/5033. irományszámot viseli, s amelynek általános vitája megkezdődött.
Törvényjavaslatunk első paragrafusaként indítványozzuk, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény negyedik részének, amely az országgyűlési képviselők javadalmazásáról rendelkezik, tehát ennek ne csak a 36., 37. és 39. alcímét kelljen alkalmazni a nemzetiségi szószólókra, hanem a 38. alcím független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit is. Most nem így történik, és talán el sem hiszik, de a törvény betűje szerint a nemzetiségi szószólókat és munkatársaikat nem illeti meg az irodahasználat joga az Országgyűlés Irodaházában.
(15.00)
A jogszabály alapján ez a háromtucatnyi ember mindmáig ott bolyonghatna a Fehér ház folyosóin és emeletein. Szerencsére az Országgyűlés Hivatalának bölcs belátása következtében és a kezdeti zökkenők után a nemzetiségi szószólók is megkapták irodáikat. A szabály azonban csak szabály, az Országgyűlésről szóló törvény ezek után már átléphetetlen határt szabott számunkra. A kiutalt irodák működtetésével összefüggő kiadások fedezetére a nemzetiségi szószólóknak esélyük sem maradt, hiszen ezeket a törvény 38. alcíme biztosítja, amely ránk nem vonatkozik.
Ugyanígy alakult az elmúlt év során a képviselői tevékenységgel járó kiadások biztosítása, esetünkben elmaradása is. Pedig a nemzetiségi szószólói tevékenységgel járó kiadások sem elhanyagolhatóak az ország nagy részének területén szórványban élő nemzetiségi közösségek esetében, nem beszélve az anyaországi és egyéb nemzetközi kapcsolatokról, amelyekre korábbi munkánk során szert tettünk és sikerrel hasznosíthattunk. Szószólótársam részletesebben beszél majd mindezekről.
Az elmondottak után is biztos vagyok abban, hogy a tisztelt országgyűlési képviselők sem feltételezik, hogy a nemzetiségi szószólók egy esztendeje csak azon keseregnek, milyen - egyébként jogos és szükséges - juttatásoktól estek el. Mi egy éve valóban feltűrt ingujjal léptünk be a Parlament kapuján, de nem azért, hogy a markunkat tartsuk vagy mások zsebében kotorásszunk. Sokéves, még inkább több évtizedes munka állt már mögöttünk a nemzetiségeink fennmaradásáért vívott küzdelemben, és valóban nagyra értékeltük a hosszú ideje várt lehetőséget, hogy az Országgyűlés munkájában - az Alaptörvény megfogalmazása szerint - részt vehetünk. És ahogyan ezt a minden tapasztalatot nélkülözők tenni szokták: nyomban fejest is ugrottunk a mélyvízbe. Szerencsénk volt. Az Országgyűlés hathatós támogatásával egy hónap alatt sikerült úgy módosítanunk a nemzetiségek jogairól és a választási eljárásról szóló sarkalatos törvényeket, hogy azok az októberi nemzetiségi önkormányzati választások előkészítése és lebonyolítása során még inkább betölthették küldetésüket.
Azután jött a nyári szünet, illetve csak jött volna. A 13 nemzetiségi szószóló közül nyolcan az október 12-ei választásokig továbbra is elláttuk országos nemzetiségi önkormányzati elnöki teendőinket, mások magas tisztségeket viseltek ugyanott, májustól már fizetés vagy tiszteletdíj nélkül, ha már a bizottsági törvénymódosító javaslatunk kapcsán juttatásokról beszélünk. Nem panaszként, hanem tényként idézem fel azokat a dupla munkakörös hónapokat, nem feledkezve meg arról sem, hogy sok országgyűlési képviselő is betöltötte akkor még párhuzamosan polgármesteri, alpolgármesteri vagy egyéb önkormányzati tisztségét, javadalmazás nélkül.
A nemzetiségi szószólók az ősz elején kezdtek intenzíven pénzzel foglalkozni - de akkor sem a saját juttatásaikkal. Bizottságunk módszeresen készült fel a 2015. évi költségvetési törvény tárgyalására, aminek köszönhetően a kormány és az Országgyűlés hathatós támogatásával - főként a nemzetiségi önkormányzati és intézményi területen - sikerült 2 milliárd forinttal, azaz 50 százalékkal növelni a hosszú évek óta befagyasztott központi költségvetési támogatásokat.
Valamikor ez idő tájt, december elején értesültünk arról, hogy az Országgyűlés képviselőcsoportjai az Országgyűlésről szóló törvény módosítása ügyében egyeztetnek a képviselők juttatásaira való tekintettel. Bár ezekbe a tárgyalásokba a nemzetiségi szószólókat nem vonták be, szószóló- és mai előterjesztőtársam, dr. Turgyán Tamás kidolgozta az Országgyűlésről szóló törvény módosításának - későbbi elnevezésünk szerint - rövid változatát, amely a már korábban említett 38. alcím kiterjesztését tartalmazza a nemzetiségi szószólókra is. Hamarosan szembesülnünk kellett azonban azzal, hogy ez a módosító indítványunk egyrészt elkésett, másrészt a megvalósítása természetesen pluszköltséggel járt volna, ezért nem aktuális. Ugyanakkor megerősítést kaptunk arra nézve, hogy az igényeink megalapozottak, a kérdést tavasszal rendezni kell.
Az Igazságügyi bizottság által egyhangúlag támogatott, majd T/2337. számon benyújtott törvénymódosító javaslat Házszabálytól való eltéréssel történő tárgyalását az Országgyűlés 2014. december 15-i plenáris ülése 97 százalékos támogatással fogadta el. Ez számunkra azt vetítette elő, hogy az Igazságügyi bizottság törvénymódosító javaslatával, amely a nemzetiségi szószólók tervezetét nem tartalmazta ugyan, de több pontjában érintette pozitívan az elvárásainkat, tehát ez a törvénymódosító javaslat megvalósul. Annak ellenére, hogy tudtunk az egyre erősödő sajtóvisszhangokról, a fizetőssé váló M0-s autópálya és a képviselők üzemanyagkártyára vásárolható, úgynevezett ingyenes autópálya-matricáinak ütköztetéséről, mégis meglepetésként ért bennünket, hogy az Országgyűlés másnapi ülésén, december 16-án a Fidesz képviselőcsoportjának indítványára a törvényjavaslat zárószavazását elnapolták.
Információink szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdeti szakaszában újraindultak a tárgyalások a képviselőcsoportok között az Országgyűlésről szóló törvény módosításáról. Mivel megegyezés nem született, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangúan úgy döntött, hogy bizottsági önálló indítványként törvényjavaslatot nyújt be az Alaptörvény 6. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról címmel. Ez az úgynevezett „rövid változatot” tartalmazta a 38. alcím független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztésével a nemzetiségi szószólókra is. Kezdeményezésünk benyújtása előtt kértük az Országgyűlés minden képviselőcsoportjának támogatását, amire ígéretet kaptunk - ezt ezúton is megköszönjük. Szándékunkról tájékoztattuk továbbá a független országgyűlési képviselőket is.
Talán a bizottságunk indítványa körül kialakult frakciók közötti egyetértés és konszenzus eredményezte, hogy lehetőség nyílt az Igazságügyi bizottság által decemberben benyújtott és némileg módosított törvényjavaslat beépítésére is bizottsági indítványunkba. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága mérlegelte az új helyzetet, és úgy találta, hogy törvénymódosító szándékunk esélyeit és munkafeltételeink javításának lehetőségét növelhetjük az új beadvánnyal. Emellett abból kikerült a decemberben legmarkánsabb konfliktust okozó pont, amely szerint az üzemanyagkártyát autópálya-matrica vásárlására is fel lehetne használni. Meggyőződésünk szerint törvénymódosító kezdeményezésünk ilyen irányú folytatásával az Országgyűlés, a képviselőcsoportok és képviselők munkáját, működési feltételeit javíthatjuk.
Ezért a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangú szavazással úgy döntött, hogy korábbi, T/4885. számon benyújtott törvénymódosító kezdeményezését visszavonja, és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról címmel új, bővített törvényjavaslatot nyújt be. Ez fekszik most a tisztelt Ház előtt T/5033. irományszámmal, s ennek elfogadásához kérjük a tisztelt Országgyűlés támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
