DR. MOLNÁR ÁGNES,
DR. MOLNÁR ÁGNES,
DR. MOLNÁR ÁGNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a tény, hogy az alapellátásról szóló törvény vitája elkezdődött ma a parlamentben, egyfajta bizonyíték. Bizonyíték arra, hogy a kormányzat valóban prioritásként tekint az egészségügyi alapellátásra, és annak alapvető szabályairól önálló törvénytervezetet alkot. Ezzel a terület presztízsét jelentősen növeljük.
A közfinanszírozott állami egészségügyi rendszer alapköve az alapellátás. A legtöbb orvos-beteg találkozás itt történik, és itt történik a megelőzés, az ellátás és a gondozás mindhárom eleme is. Az is tény, hogy mindennek nemzetgazdasági szempontból is jelentősége van. Ha ugyanis az alapellátást erősíteni tudjuk, azzal szakrendelőink és kórházaink terhelését csökkentjük, ami pedig betegeknek, orvosainknak és a költségvetésnek is egyaránt kedvező.
A legújabb OECD-adat alapján - az országjelentésre gondolok, az is kimondja - az egészségügy sajnos kórházközpontúvá vált.
(15.20)
Ezt a kórházközpontúságot mindenütt csökkenteni kell. Arányaiban Magyarországon az OECD-országok átlagaihoz képest sokkal több a kórházban töltött napok száma.
Néhány évvel ezelőtt pontosan láthatóak voltak az alapellátásnak, ezen belül a háziorvosi ellátásnak a legfőbb problémái. A háziorvosok növekvő korfája, a sok, tartósan betöltetlen praxis és az alulfinanszírozottság mind problémaként jelentkeztek, amivel a kormányzatnak szembe kellett és sajnos még ma is szembe kell nézni.
A 2011-ben elfogadott Semmelweis-terv is az ellátórendszer kulcselemének tekinti és prioritásként kezelte az alapellátást. Engedjék meg, hogy idézzem a legfontosabb, ezzel kapcsolatos célokat: erősíteni fogjuk a háziorvosi, házi gyermekorvosi hálózat képességét és érdekeltségét a helyben befejezett ellátások arányának növelésére. Vissza kívánjuk állítani és vissza akarjuk adni az alapellátásban dolgozók munkájának értékét. Jelentősen növeljük a jövő szakemberei számára az alapellátás adta lehetőségeket. A praxisjog megújításával segíteni kívánjuk a fiatalok praxishoz juttatását.
A 2010-es kormányváltás után a kormány hozzákezdett az alapellátás megújításához, és azóta figyelemre méltó lépések következtek be. Több körben is sikerült emelni a finanszírozást, amely a háziorvosok mellett a házi gyermekorvosokat, iskolaorvosokat, védőnőket és a területi ellátást végző fogorvosokat egyaránt érintette. Praxisváltó programmal segítettük a fiatal háziorvosok pályakezdését. 2014-ben több mint 3 milliárd forint többlet jutott eszköztámogatásra, 750 millió forint a tartósan betöltetlen praxisok betöltésének támogatására. 2012-től a háziorvosoknál egy pontozási rendszeren alapuló, kiegészítő finanszírozást vezettünk be az úgynevezett indikátorrendszerre alapozva.
Az eszközfinanszírozási támogatás az ellátás színvonalát és hatékonyságát erősíti. E célra 2012-ben 12,7 milliárd forint állt rendelkezésre. Ugyanakkor 2014-re az is világossá vált, hogy bár sok minden történt ezen a területen, ennél is többre van szükség, tovább kell lépnünk. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia is kormányzati prioritásként jelöli meg az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezését, összhangban a Semmelweis-terv prioritásaival. Az alapellátás prevenciós kapacitásának javítására új programokat indítottunk; az alapellátás-fejlesztési modellprogramra vagy az egészségfejlesztési irodák kiépülő rendszerére gondolok.
2014 óta a korábbinál nagyobb mértékben sikerült növelni a terület költségvetési finanszírozását is. Tavaly 10 milliárd forint többletforrás érkezett az alapellátásba, leginkább az alapellátáson belül felmerült fejlesztési igények kielégítésére. 2015. januártól minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi, házi gyermekorvosi praxis havi 130 ezer forintos plusztámogatást kap, amelyet a rendelők fenntartási költségeire fordíthatnak, tehát ez voltaképpen rezsitámogatást jelent. Örömteli az is, hogy a 2016. évi költségvetési tervezetben is 10 milliárd forinttal bővül az alapellátás finanszírozására rendelkezésre álló összeg.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tény az, hogy 2010-ben a háziorvosi, a háziorvosi ügyeleti ellátásra nem költöttek többet a szocialista kormány idején, mint 77,9 milliárd forintot, ezzel tervezték 2010-ben az alapellátás költségvetését, a háziorvosi ellátás költségvetését. Ez jelenleg a 2016-os költségvetésében 117 milliárd. Ez több mint 50 százalékos növekedés. A védőnői szolgáltatásra szánt összeg tekintetében a 2010-es költségvetés tervezési adata 17,9 milliárd, jelenleg 22,4 milliárd. Ez 25 százalékos növekedés. Ha összességében nézzük az összes területet, az alapellátásra - tehát, ami a háziorvosi, gyermekorvosi, iskolaorvosi, védőnői területet jelenti - összességében 2010-hez képest 40 százalékkal több pénzt fordít a kormány. Úgy gondolom, ez kiemelkedő mértékű növekedés.
Emellett szeretném kiemelni azt is, hogy nemcsak a központi költségvetésből, hanem uniós és nemzetközi projektekből is érkeznek többletforrások az alapellátásba. Felsorolásszerűen mondanám csak, mert államtitkár úr már említette mindegyiket. A svájci modellprogram keretében 24 alapellátási praxis bevonásával 4 praxisközösség került kialakításra; megelőzés, krónikus betegségek gondozása a feladata, az összege 3,5 milliárd.
A második fejlesztési programban, amely 800 háziorvos, körülbelül 800 praxisnővér és 300 egészségügyi szakdolgozó, valamint több ezer páciens bevonásával zajlik, ahol az alapellátási modell kidolgozásra kerül, ott 2 milliárd forinttal támogatja az alapellátásban működő egészségügyi dolgozók munkáját a projekt. A harmadik program a kora gyermekkori kiemelt projekt, amely gyakorlatilag 600 ezer hétéves kor alatti gyermek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatát jelenti, 4 milliárdos támogatással folyik.
A pilotjelleggel induló védőnői méhnyakszűrési vizsgálat és a vastagbélszűrési vizsgálat keretében - amely országos jelentőségűvé terjed ki, amiről részletesen beszélt államtitkár úr, és azt kell mondani, hogy Magyarország ebben Európában példaértékű, ilyen program talán még sehol nem indult, csak Magyarországon - országos kiterjedésű, óriási program valósulhat meg 6 milliárdos fedezettel, amelyet biztosítunk a program végrehajtásához. A 2014-20-as időszakban még további komoly források érkeznek az alapellátás fejlesztésére uniós forrásból is.
A tavalyi évben lépések történtek és történnek jelenleg is a tartósan betöltetlen körzetek problémájának a csökkentésére. 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzetekre hirdettünk meg letelepedési segéllyel pályázatot, 38 körzetet tudtunk betölteni, 6 és 10 millió közötti nettó támogatási összeggel.
Most, azután, hogy a kormány 2015 májusában elfogadta az alapellátási koncepciót, az egészségügyért felelős államtitkárság új alapellátási törvénytervezete van itt előttünk. A kormány az egészségügyi alapellátási rendszer felülvizsgálatáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló határozatában felhívta az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja felül az egészségügyi alapellátás rendszerét, és tegyen javaslatot az átalakítás irányaira. A megjelölt célok között szerepelt az alapellátási rendszer működőképességének, fenntarthatóságának szakmai és finanszírozási megerősítése, a háziorvosi kapuőri szerep erősítése és természetesen a betegellátás színvonalának a javítása is. Az e célok eléréséhez vezető út első lépése az, hogy külön törvény létrehozására tesz javaslatot az egészségügyi alapellátásra vonatkozóan.
Nagyon fontos az a rendelkezés, amely rögzíti, hogy továbbra is az önkormányzatok kötelező feladata marad a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátási ügyelet, a védőnői ellátás és az iskola-egészségügyi ellátás. Az alapellátási körzetek kialakítása is az önkormányzatok feladata, azonban a körzetek kialakításánál ki kell kérni a felelős módszertani intézet véleményét, ez az intézet nemrég jött létre, ez a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
Pontosítja a törvénytervezet a feladatátadási szerződést, a nyilvántartás-vezetést a körzetekre vonatkozóan, az ügyeletek szervezését, a rendelők ingyenes biztosítását és azok karbantartását, felújítását, s nagyon fontos, hogy milyen jogviszonyban látják el akár az orvosok, akár a védőnők a szolgálatukat.
A törvényben világosan felsorolva külön-külön megtalálhatjuk a háziorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi ellátás főbb feladatait, sőt érdekes elemként hozzákapcsoljuk a hozzá tartozó foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkájáról szóló szabályozást is.
(15.30)
A háziorvosok esetében mindenképpen kiemelkedő két változás. Az egyik, hogy bevezetésre kerül a kollegiális szakmai vezető háziorvos intézménye a rendszer egységessége és hatékonyságnövelése érdekében. Egyetértek államtitkár úrral, hogy az önállóság megőrzése mellett szükség van egyébként egy összefogó szakmai felügyeletre is. Ennek az elmúlt években sajnos láttuk a negatív következményeit. A kollegiális szakmai vezető háziorvosok járási, illetve országos szinten működnének. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos pedig a már említett Nemzeti Egészségfejlesztési Intézeten belül tevékenykedne. A háziorvosok mellett egyébként a védőnők rendszerében is egy hasonló rendet vezetnénk be. Az országos szakmai vezető védőnő kezdje el a működést.
A másik idetartozó módosulás egy nagyon fontos kompetenciabővülés. Lehetőség lesz arra, hogy ha a háziorvos a meglévő szakképesítésen kívül egyéb szakvizsgával is rendelkezik, az OEP-pel kötött szerződés birtokában ezt a szakmáját is tudja gyakorolni, finanszírozottan.
A háziorvosok számára bevezetésre kerül egy pozitív ösztönző annak érdekében, hogy a betegek minél nagyobb hányada már az alapellátásban ellátásban részesüljön. Ezért, ha kimutatható, hogy a háziorvosok beutalási rendjéből következően pozitív különbség mutatkozik a szakellátásban, ezt a megtakarítást a háziorvosi ellátáshoz kapcsolódó meghatározott fejlesztésekre lehessen felhasználni. A törvény arról is rendelkezik, hogy ha az önkormányzat minősül egészségügyi szolgáltatónak, tehát a finanszírozást ő kapja meg, akkor annak felhasználásáról az érintett egészségügyi dolgozókat havonta tájékoztatni kell.
Nagyon fontos, hogy nemcsak az egészségügyi salátatörvényben, hanem ebben az alapellátási törvényben is jelen van a népegészségügyi szemlélet, és elsősorban arra az intézkedésre gondolok itt, amellyel kedvezményekkel lehet ösztönözni a szűrővizsgálaton történő részvételt, ezt részletesen már kifejtette államtitkár úr.
Vannak olyan rendelkezések, amelyek a praxisjog megszerzését könnyítik. Ezek nagyon fontosak, a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzése érdekében is felhasználható, ezenkívül fontos módosítás, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki, és még egy pozitív intézkedés nem utolsósorban - amelyet azonban a tervezett jövő évi adótörvények között találunk -: az önkormányzat döntése alapján lehetőség nyílik háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok iparűzésiadómentessé-gére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alapellátási törvény egy kerettörvény, egy olyan keret, amely a kapcsolódó részletszabályokkal, valamint az egészségügyi alapellátás megerősítésének a koncepciójával erősíteni fogja az alapellátási rendszert, és ennek eredményeként egy megbecsültebb alapellátási rendszer felé haladunk, amely az egész ellátórendszer és a betegek érdekeit fogja szolgálni.
Ezért azt gondolom, hogy teljes mértékben támogathatónak tartom az új alapellátási törvényt és ezzel együtt ennek az alapellátási rendszernek a megerősítését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
