DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnézést kérek képviselőtársaimtól, eredetileg előttük szerettem volna szólni, de így alakult, nem rajtam múlott, hogy Bárándy képviselő úr elmondta a bizottsági véleményt, majd utána egyből szót kapott, ha visszaemlékszik. (Dr. Bárándy Gergely: Visszaemlékszem.)
De ezt a vitát már lefolytattuk többször, én a Bárándy képviselő úr által felvetettekre egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy az én tudásom szerint, vagy a büntető törvénykönyvet megvizsgálva mi a különbség a tiltott szerencsejáték szervezésére való felhívás és a tiltott szerencsejáték szervezésének előkészülete és annak büntetőjogi megítélése között.
Megvizsgálva a büntető törvénykönyvet, nem pontosan az a dogmatikai szabály, amit Bárándy képviselő úr elmondott, pontosabban: az csak az egyik fele. Tehát kétségtelenül igaz, hogy az előkészületi magatartást általában enyhébben bünteti a büntető törvénykönyv. Általában egy büntetési tétellel alacsonyabban bünteti. Igen ám, de abban az esetben mindig úgy szól a büntető törvénykönyv, hogy - kérem, ellenőrizze le, én is az elmúlt percekben megtettem, az a szakasz úgy szól - aki az adott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, annak ilyen és ilyen a büntetése. És amikor a büntető törvénykönyv egy-egy előkészületi magatartást, egy-egy, az előkészület fogalomkörébe illeszkedő magatartást külön sui generis bűncselekménnyé nyilvánít, akkor nem feltétlen az a helyzet, hogy alacsonyabb vagy enyhébb büntetési tétellel bünteti, hanem általában azonos büntetési tétellel. Sőt az is előfordul, hogy maga a felhívás, egy bűncselekmény elkövetésére való felhívás vagy valamilyen más, mondjuk úgy, hogy fogalmilag előkészületi cselekmény akár még súlyosabban is büntethető aszerint, hogy… (Dr. Bárándy Gergely: Melyiknél?) Van ilyen, tehát például a gyermekpornográfia körében van ilyen bűncselekmény, ahol a gyermekpornográf felvétel megszerzése vagy gyermekpornográf filmben való részvételre való felhívás, szereplőként való felhívás ugyanazzal a büntetési tétellel fenyegetett.
Tehát ez a magatartás, a tiltott szerencsejáték szervezésére való felhívás nem azonos a tiltott szerencsejáték bűncselekmény előkészületével, hanem ki van emelve egy előkészületi magatartás. Nemcsak egy van kiemelve, hanem valóban egy bűnsegédi magatartás, sőt két bűnsegédi magatartás is kiemelésre kerül. A TAB javaslatában van az eszköz biztosítása, és egyébként még más bűnsegédi magatartás már eddig is büntetendő volt azonos büntetési tétellel.
(22.10)
Tehát összefoglalva: nem akarok hosszasan belebonyolódni ebbe a témába, de itt nem az történik, hogy a törvényhozó az előkészületet kompletten büntetendővé nyilvánítja, hanem egyes előkészületi magatartásokat, illetve egyes bűnsegédi magatartásokat sui generis, önálló tényállásként büntet. (Dr. Bárándy Gergely: Ez nem sui generis, ez a tényállásban van benne!) De, mert a tényálláson belül külön pontokba van szedve, ezt is ellenőrizze, képviselő úr! De szerintem ez egy olyan vita, ami, mondjuk, egy büntetőjogi szemináriumon érdekes vita lehet, én nem tartom valószínűnek, hogy az Országgyűlés számára ez túlságosan izgalmas. Szerintem ellenőrizze le! Ahol az előkészületet nevesíti a törvény, tehát ahol kifejezetten nevesíti, ott így írja a törvény, hogy az előkészület büntetendő, nem pedig felsorolja vagy az előkészületi cselekmények közül kiemel egyes elkövetési magatartásokat.
Tisztelt Ház! Nem is erről akartam beszélni elsősorban, hanem szerettem volna jelezni, hogy számos módosító javaslat érkezett a képviselők részéről, és ezekről el szerettem volna mondani, hogy miért nem tudjuk támogatni. Nem egy képviselői módosító indítvány utalt rá, Szilágyi képviselő úr is a 20. életév helyett a 18. évüket betöltött személyekkel szemben tenné lehetővé az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét.
Én hivatkoztam arra, hogy a magyar büntetőjog különbséget tesz a felnőtt korú és a fiatal felnőtt korú elkövetők között, tehát nem olyan mértékű a differenciálás, mint a Csemegi-kódexben, mert a Csemegi-kódex kifejezetten tulajdonképpen három elkövetői kategóriát állapított meg: a fiatalkorú, a fiatal felnőtt és a felnőtt korú elkövetőket. Nálunk most már nem ennyire differenciáltak az elkövetők, hanem a bírói gyakorlat alakította ki a 18 és 21 év közötti fiatal felnőtt korúaknak ezt az eltérő büntetését. Ebben az a gondolkodás van benne, hogy a 20. életévét be nem töltött személyt mégiscsak a büntetőjog úgy kezeli, mint akinek nem indokolt a társadalomból való végleges izolációja, amennyiben olyan bűncselekményt követ el, ami miatt egy felnőtt korú egyébként életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhető, tehát a fiatal felnőtt korúval szemben határozott idejű büntetés szabható ki.
Nem volt elfogadható az a módosító indítvány sem, amelyik a vallási részlegbe helyezés lehetőségét a büntetésüket fegyház fokozatban töltők számára nem biztosítaná. Azon túl, hogy a módosítás diszkriminatív megkülönböztetést alkalmazna az elítéltek között a vallásgyakorlás tekintetében, nem állna összhangban a többi speciális részlegre vonatkozó szabályozással sem, hiszen valamennyi ilyen részlegnél biztosított, hogy az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül együttesen kerüljenek elhelyezésre.
Több olyan képviselői módosító indítvány is érkezett, amely Alaptörvénybe és hatályos rendelkezésekbe ütköző javaslatot fogalmazott meg, vagy pedig olyan rendelkezések elhagyását kezdeményezték, amelyek már hosszú évek óta szolgálják hatékonyan a büntetés-végrehajtás működését. Ezért nem volt támogatható az az indítvány, amely a dolgozó elítéltek számára biztosított fizetett szabadságot eltörölné, ahogy az az indítvány sem, amely az elítélt számára adható jutalmak köréből törölni kívánta a kimaradást és az eltávozást.
Szeretném ismét megemlíteni önöknek, vagy legalábbis a vita végén lezárásul szeretném önöknek a javaslat fő rendelkezéseit és fő irányait megismételni. Elsősorban a 2015. április 1-jével bevezetésre került reintegrációs őrizet hatékony és eredményes működéséhez szükséges feltételeket biztosítja a törvényjavaslat, de világossá kívánja tenni az elítélt számára, hogy a reintegráció a büntetés-végrehajtás része és a szabályaival való szembehelyezkedés szigorú következményekkel jár. Az ennek tudatosítását szolgáló új szabályozás szerint fogolyszökést követ el az, aki a reintegrációs őrizet szabályait abból a célból, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát, súlyosan megszegi.
A másik fontos célja a törvényjavaslatnak, hogy a jogalkalmazók által tett észrevételek alapján az eljárások gyorsítását és a hatékonyság fokozását szolgáló változtatásokat az érintett törvényeken átvezesse. E körbe sorolhatóak a büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárását könnyítő rendelkezések a garanciák maximális megőrzése mellett. Szintén a hatékonyságot fokozzák azok az új rendelkezések, amelyek megteremtik annak a lehetőségét, hogy bizonyos körben az ügyész a nyomozó hatóságra ruházza át a rendelkezési jogot, illetve amelyek alapján az elzárásra ítélt egyes esetekben hivatali időn túl is befogadható lesz a büntetés-végrehajtási intézetbe.
A javaslat néhány ponton a kormány szigorú büntetőpolitikáját erősíti, azt valósítja meg, kibővíti újabb eszközökkel. Így a javaslat alapján a korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia jegyében a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében büntetendővé válik.
Az előbb már említettem a tiltott szerencsejáték szervezésére vonatkozó újabb elkövetési magatartások büntetését, illetve a javaslat a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus finanszírozása terén is újabb lépéseket tesz, hiszen itt egyre inkább érvényesül az a tendencia, hogy a cselekményeket a világháló felhasználásával követik el.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után arra kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek szavazataikkal. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
