TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához kapcsolódóan engedjék meg, hogy reagáljak a vitában elhangzottakra.
Ahogy az előterjesztői expozéban elhangzott, a most zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat célja, hogy megteremtse mindazokat a törvényi szintű változásokat, amelyek Magyarország 2016. évi központi költségvetési gazdálkodásának végrehajtásához szükségesek. Számos érdemi és technikai változtatásra kerül sor, amely a most elfogadásra kerülő költségvetési törvénnyel összhangban a jogrendszer kiszámíthatóságát, a családok védelmét és a gazdaság élénkítését szolgálja.
Módosításaink szakmailag megalapozottak és célszerűek. Célunk a munkahelyteremtés támogatásával a teljes foglalkoztatottság megalapozása, adórendszerünk egyszerűsítésével és adócsökkentéssel a magyar családok és a magyar vállalkozások felkarolása, a nagyobb rend, de kevesebb szabály feltételrendszerének megteremtésével olyan gazdasági és társadalmi rendszer kialakítása, amely a magyarság számára a hosszú távú gyarapodást lehetővé teszi.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitája során először azokra az ellenzéki kritikákra, bírálatokra szeretnék reagálni, amelyek egyébként módosító javaslatokban is megjelennek, amelyek elhangzottak. Először is szeretném leszögezni, hogy a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat nem a költségvetési törvény, hanem a költségvetés végrehajtásának jogrendszeri megalapozását szolgálja. A megalapozó törvényjavaslat tehát azt hivatott biztosítani, hogy a jogrendszer megfeleljen a központi költségvetés által megfogalmazott változásoknak, vagyis megteremtse azokat a jogi kereteket, amelyek a költségvetés által megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához szükségesek.
A törvényjavaslat tárgyalása során többször is megfogalmazódott az a kritika, hogy az adósságképlet eltörlésével a kormány elismerte a 2011-ben elfogadott adósságszabály hiányosságát. Ezzel szemben azonban kiemelten fontos hangsúlyoznunk, hogy a törvényjavaslat nem az adósságszabály eltörlésére irányul, hanem a jelenleg is hatályos adósságképlet fenntartása mellett egy további adósságszabályt állapít meg, amelyet a meghatározott gazdasági feltételek mellett kellett alkalmazni. Tehát kizárólag az adósságszabály alkalmazásának feltételei kerülnek módosításra oly módon, hogy azok összhangba kerüljenek a gazdasági racionalitással.
Az adósságképlet a megalkotásakor megfelelt az akkori várakozásnak. A mai gazdasági viszonyok között azonban szükséges annak cizelláltabb, különböző gazdasági helyzetekben is alkalmazható meghatározása.
Itt szeretném elmondani, hogy meglepő a Magyar Szocialista Párt álláspontja, hiszen mindamellett, hogy ők is elismerik, hogy Magyarország adósságállománya csökken, az ő kormányzásukkal ellentétben (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mennyivel csökkent az államadósság?), hiszen míg mind nominális értékben, mind pedig a GDP-hez viszonyított értékben jelentősen nőtt a kormányzásuk alatt az adósság, addig most a Fidesz-kormánnyal szemben sokkal kritikusabbak, nagyobb az elvárásuk. Akkor, amikor nem felelnek azért, hogy az országban milyen gazdálkodás történik, akkor megnő a számonkérés tehetsége. Ebben a kérdésben önöknek felelősségről beszélni, úgy gondolom, teljesen felesleges.
Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már a törvényjavaslat előterjesztői expozéjában is kifejtettük, a magyar gazdaságban a gazdasági növekedés és a korábban nem várt nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. A jelenlegi adósságszabályból következő hiány pedig olyan egyenlegjavítást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná, és számos egyéb negatív következményekkel járna.
A változás tehát összhangban áll a gazdasági realitással, a fejlődő magyar gazdaság elvárásaival és az eddig elért eredményeinkkel is. Az új képlet a vitában elhangzottakkal ellentétben megfelel az Alaptörvénynek, módszertana egyszerű, egyértelmű és átlátható. Szakmai megalapozottságát pedig tükrözi, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is támogatja a kormány adósság elleni küzdelmét.
A másik kérdés: az úgynevezett Stabilitás megtakarítási számlához kötődő adófizetési kötelezettséggel kapcsolatosan felmerült ellenzéki reakció kapcsán felhívom a figyelmüket arra a módosító javaslatra, amely a szabályozás időtávját egy évben határozza meg. Eszerint ez a kedvezmény egy évig lesz érvényes, tehát kizárólag a 2015. július 1-jétől 2016. július 1-je között nyitott számlákra fog vonatkozni. A mai nap folyamán szintén az MSZP-vel vitába keveredtünk, mert ugyan ezt a szabályt, amikor kormányon voltak, ők is elfogadták 2008. év végén, most viszont erősen kritizálják a kormányt, hogy ezzel a lehetőséggel nem élhet az ország finanszírozását tekintve.
(19.50)
Az átláthatóság kapcsán elhangzott ellenzéki kritikákra reagálva ezúton is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány nem titkolódzik, hanem az ország központi pénzügyi érdekeit kívánja védeni. Ezért szükséges az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos adatok nyilvánosságának egyértelmű meghatározása. Jelen módosítás szűkebb körben, mint például a kincstári egységes számla egyenlege, korlátozza az olyan adatok megismerését, amelyek nyilvánosságra hozatala az állam pénzügyi érdekeinek sérelmével járna. Azonban ki kell emelni, hogy továbbra is biztosított a nyilvánosság tájékoztatása az államadósság alakulásáról, finanszírozási tervéről és stratégiájáról.
A reklámtörvény módosításával kapcsolatban megfogalmazott állításokra reagálva szükségesnek tartom kiemelni, hogy nem megalapozottak azok az ellenzéki állítások sem, hogy a módosítás a kis- és középvállalkozások ellehetetlenítésével járna. Ezzel szemben az új rendszer alapvetően a reklámközvetítői tevékenység átláthatóbbá tételét célozza, továbbá jelentősen csökkenti a magyar vállalkozások reklámcélú kiadásait is azzal, hogy eltörölné a szakmában alkalmazott úgynevezett bónuszrendszert, emellett egy fix, az ágazat versenyképességét és fejlődését garantáló díjmértéket ír elő.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a zárószavazásra bocsátott törvényjavaslat a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslattal szoros egységet alkot. A javaslat legfontosabb célja a központi költségvetés és a törvények összhangjának megteremtése, a költségvetés zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása, így a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás támogatása.
Tisztelettel megköszönöm a parlamenti vitában részt vevő pártok aktivitását, a benyújtott módosító javaslatokat, az Állami Számvevőszék itt elmondott véleményét, amelyet természetesen külön fogunk majd elemezni, értékelni. Arra kérem az Országgyűlést, hogy a holnapi nap folyamán a támogatott módosító javaslatot és magát a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
