WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Költségvetési bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat fekszik most előttünk. A Költségvetési bizottság június 3-ai ülésén megvitatta a törvényjavaslathoz benyújtott mintegy tíz darab módosító indítványt, amelyek közül a T/4884/5. számú javaslatot támogatta is. A bizottság külön módosító indítványt nem nyújtott be a javaslathoz, viszont a Törvényalkotási bizottság június 5-ei ülésén kiegészítette a részletes vitát lezáró bizottsági jelentést, és így született meg T/4884/17. szám alatt az az összegző módosító javaslat, amelynek tartalmáról szeretném most röviden tájékoztatni önöket.
Engedjék meg, hogy először röviden ismertessem a javaslat célját. Az előttünk fekvő T/4884. számú, a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat legfontosabb feladata a jogharmonizáció annak érdekében, hogy a költségvetés és az adótörvények összhangja biztosított lehessen, végrehajtásuk pedig zökkenőmentesen és törvényesen történhessen meg. Így nyilván az sem lehet véletlen, hogy ezt a három törvényjavaslatot szinte mindig egy időben tárgyalja a tisztelt Ház.
(19.10)
Visszatérve tehát a Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítványhoz, hadd emeljem ki annak legfontosabb elemeit. A módosítások jelentős része pusztán kodifikációs, illetve nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz, így ezekről bővebben nem is beszélnék.
Az 1. pont arra irányul, hogy az államadósság csökkentésével összefüggő szabályok egy törvényben kerüljenek rögzítésre, ezért a javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben helyezi el az államadósságmutató számításával kapcsolatos fogalommeghatározásokat. A központi költségvetés tervezésére vonatkozó, a kormányzati szektor egyenlegének meghatározásával összefüggő követelményeket, valamint az államháztartásról szóló törvény e rendelkezéseit pedig hatályon kívül helyezi.
Az 5. pont azt a célt szolgálja, hogy a stabilitási megtakarítási számlára vonatkozó kedvezőbb szabályok csak határozott ideig legyenek érvényben. A javaslat egyébként erre vonatkozólag a 2015. július 1-je és a 2016. július 1-je közötti időintervallumot jelöli ki.
A 14. és a 15. pont az Eximbank működésével kapcsolatos szabályokat kívánja pontosítani. A szóban forgó szakasz egyfelől arról rendelkezik, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, a nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve az ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan a bank a jövőben végezhessen kockázati- és magántőkealap-alapítást vagy ahhoz történő csatlakozást tőkebefektetésen keresztül. A rendelkezés továbbá szabályozni kívánja az Eximbank által nyújtott kölcsön felhasználását is, ugyanis az említett bank működését szabályozó törvény jelenleg nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy az Eximbank által folyósított kölcsönt az ügyfél más pénzügyi intézménnyel szemben a már fennálló kölcsönének törlesztésére, csökkentésére is fordíthassa. Ezért ez a módosítás ennek a lehetőségét kívánja pontosítani és tisztázni.
A 17. pont egy pontosítást tartalmaz, ugyanis a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ összevonásával a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény hibásan tartalmazza az összevont költségvetési szerv elnevezését. Ezt kívánja tehát a javaslat kijavítani.
A 18. pont pedig tisztázza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a letéti számla maximális összegére történő számszerű hivatkozásoknak továbbra is a mozgóképről szóló törvényben szükséges szerepelnie, tekintettel arra, hogy a filmszakma számára…
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
