FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a Fidesz-KDNP nevében mondom el a vezérszónoki felszólalásomat.
Kezdeném azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy ahhoz a generációhoz tartozom, amely még ismert hadiárvát és hadiözvegyet is. És ha személyes gondolatomat is megfogalmazhatom: apám hazajött a Donból, és történetesen keresztanyám van, de keresztapám nincs, mert az ottmaradt, csak azt hittük, hogy haza fog érkezni.
Feladatunknak tartom, hogy a nemzet tiszteletét, együttérzését az előttünk álló T/4972. számú törvényjavaslatban foglaltak szerint anyagi támogatásban is kifejezzük. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a törvényalkotó ezzel a törvénnyel nem kívánja minősíteni a második világháború történéseit, de a leghatározottabban ki óhajtja fejezni együttérzését mindazokkal és támogatását mindazoknak, akiknek az elmúlt hét évtized során ez nem adatott meg. Ők valamennyien a mi elődeink voltak, akik a kötelességüket tették, az életüket sem kímélve. Amikor elmentek a háborúba, azzal a becsülettel és hazaszeretettel harcoltak, azzal az identitással, hogy a hazájukat, a családjukat védelmezik, az addig felépített, megteremtett létet; azzal a szent meggyőződéssel, hogy katonai kötelességük teljesítésében nem rendítheti meg őket sem félelem, sem halál, mert Magyarországért kell harcolni. Kötelességtudatból, magyarságtudatból, erkölcsi tartásból és bajtársiasságból ma is példák lennének. Áldozatvállalásuk, tisztességük és ez a tartásuk a legnemesebb formájában a mai nemzedékeknek is példa lehet és példa kell hogy legyen.
A tisztelet szóljon mindannak a tengernyi fájdalomnak és szenvedésnek is, ami férjeiket, fiaikat, fivéreiket elsirató anyák, feleségek, kedvesek lelkéből tört fel évtizedeken keresztül.
Hőseink dicsőségét és tisztességét is visszaadhatjuk, ha csak részben is ebben a formában, mert nekik a sírjaikban is igaztalanul bélyeget kellett viselniük.
A második világháború utáni diktatúra idején a megemlékezéseket, politikai és jelképes tartalmuk miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetüket elferdítették és lejáratták. Pedig a hazájáért harcoló katona mindenkor alkotmányos kötelességét teljesíti, és alkotmányos kötelessége teljesítése közben egyénileg nem mérlegelheti, ő a hazáját szolgálja esküje szerint.
A sírban nincsenek győztesek és vesztesek, ott hősi halottak vannak, akik emberi nagyságukat megtartva, a legnehezebb sorsok és körülmények között is életüket áldozták mindazért, amire esküt tettek: a hazájukért, a hazáért, mindhalálig. Az ő özvegyeik, árváik azok, akiknek a hadigondozás jár, nem pótolva az elvesztettet.
Amikor a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítását megtesszük; amikor a hadigondozottak körét, az ellátás nemeit és annak finanszírozását érdemben módosítjuk, akkor erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget abban az értelemben is, hogy az elmúlt rendszerben hőseinkre igaztalanul ragasztott bűnösséget sugalló bélyeget egyszer és mindenkorra eltüntetjük, és ennek a szándéknak e gyakorlati kifejeződését tesszük meg a törvénymódosítással.
Hangsúlyozom, egyetlen más úgynevezett szocialista országban nem tették földönfutóvá a hadigondozottakat, a hadiözvegyeket, a hadiárvákat, csak Magyarországon történt ez meg. Rendkívüli méltánytalanság volt ez, amit ’49-ben ellenük elkövettek. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP nevében külön keresztényi szolidaritásból, együttérzésből és kötelességből is fontosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel azt a határozott akaratot is kinyilvánítja, hogy elutasítja az 1949-ben meghozott politikai döntést, amely ellátásuktól fosztotta meg a második világháborúban elesett, eltűnt, hadifogságban elhunyt katonák özvegyeit, árváit, ezzel nem egy esetben elvéve tőlük a méltó emberi élet lehetőségét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az anyagi támogatáson túl az elmúlt rendszer bűnei miatt elnehezült életek erkölcsi jóvátételét is megcélozza akkor, amikor meghatározza mindazok körét, akiket anyagi támogatás megillet. Itt jegyzem meg, hogy a döntés súlyát és döntéshozói felelősségünket meghatározza az is, hogy a hadigondozottak részletes számadatait ismerve, az idő múlásával számuk egyre csökken, a gondozási körbe tartozók száma 2010 óta több mint 3700 fővel csökkent.
A keresztény embernek kötelessége tudatosan, cselekvő módon fordulni a szegények, a társadalom peremére szorult emberek felé, akik között számos egyházi dokumentum külön is említi az özvegyeket és az árvákat. Csak egy példát említek: a második vatikáni zsinat Presbyterorum ordinis kezdetű dekrétuma pedig így fogalmaz: ne hanyagoljátok el az özvegyeket, az árvákat és a szegényeket!
Az emberi méltóság egyetemes, sérthetetlen, jogaiban és kötelességeiben mutatkozik meg. Hozzáférhetővé kell tenni számára mindazt, ami a tisztes emberi élethez szükséges. Ez az, amivel a hadigondozottakat, akiknek létszáma 2014-ben 6056 volt, a juttatásokon túl is kárpótolni tudjuk. Közgazdászok mondják, hogy a gazdaság működőképessége az ország morális állapotával szoros összefüggésben van.
A Fidesz-KDNP szövetségi politika eredményességét mutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, teherbíró képességének arra a szintjére jutott, hogy az 1945 utáni politikai diszkrimináció folytán juttatásoktól elesett hadigondozottakról e formában is gondoskodni tud.
Alapvető keresztényi értékről szólva, az „érték” szó önmagában valami olyat sugall, ami nem mérhető gazdasági paraméterekkel. A keresztény értékek felvállalása egyet jelent a legigazabb emberi értékek felvállalásával. Nem csupán egyházi vagy vallásos értékekről van szó, hanem egyetemes emberi értékekről, ezek között az életáldozat, a hősiesség, a hazafiasság, és részünkről ma ennek elismerése, a szolidaritás, az emberi méltóság körülményeinek megteremtése, mindezek kifejeződése ez a törvénytervezet.
Tisztelt Ház! A tárgyalt jogszabály ugyanakkor kifejezésre juttatja a határokon átívelő nemzetegyesítés jelentőségét is, egyenrangúként kezelve mindazokat, akik magyar állampolgárként kötelességüket teljesítve életüket adták a hazáért. Ők azok, akik az elszakított országrészekben külön is hátrányos helyzetbe kerültek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. A hadiesemények során példás helytállás következtében hősi halált halt katonáink ehhez a szövetséghez az életüket adták a múltban, ezért minket, hátrahagyottakat a sors kötelez az elkövetkező időben is még. És szintén az Alaptörvény szerint büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A hadigondozotti ellátásra jogosultak körének kiterjesztésére irányuló törvényjavaslat olyan képviselői kezdeményezés, amellyel a Magyar Országgyűlés méltón kifejezheti tiszteletét, együttérzését azok előtt, akiknek hozzátartozói a második világháború során a hazáért és az itt élőkért helytállva hunytak el, estek hadifogságba vagy hurcolták el kényszermunkára. Bár az Országgyűlés eleget tett a magyar nemzethez tartozók világháborúban, hadifogságban elszenvedett súlyos sérelmének méltó orvoslásával egyes érintett személyek kárpótlásban, életjáradékban történő részesítésében fennálló kötelezettségének, a törvényalkotás során 1992-ben, majd ’94-ben, illetve a kárpótlási törvény ismételt, ’97-es és 2006-os megnyitását követően is vannak még olyan honfitársaink, akik sajnos nem részesültek ezen állami gondoskodásban.
A hatályos rendelkezések szerint hadiözvegy az, akinek néhai férje a katonai szolgálatra történő bevonulás időpontját figyelembe véve az akkori Magyarország területéről vonult be, azonban lakhelyváltozás nélkül jelenleg más állam polgára, nem részesülhetett hadiözvegyi járadékban.
(12.40)
Ugyanígy nem jogosult hadigondozotti ellátásra a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint az a volt hadigyámolt vagy hadiárva és volt hadigondozott családtag sem, akit hadiárvaként, hadigyámoltként, hadigondozott családtagként 1949. január 1-je előtt hadigondozotti ellátásra jogosultként nyilvántartásba vettek, azonban pénzellátását nagykorúvá válása miatt vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították; továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, valamint külföldön élő magyar állampolgár. A hadigondozotti ellátásra jogosultak körének kibővítésével most megteremthetjük annak lehetőségét, hogy e személyek is a hatályos rendelkezésekkel azonos mértékű juttatást kaphassanak.
Megvizsgálva a jelenlegi hadigondozotti ellátásban részesülők számát, sajnos megállapíthatjuk, hogy a 2004-es adatokhoz képest 2014-ben már csak jóval kevesebben, a korábbi ellátottak egyharmada részesülhetett ezen járadékokban. A törvényjavaslattal olyan - eddigi jutatási formából kimaradt - új ellátotti kör is részesülhet a jelenlegi havi 8550 forintos járadékban, akiknek családtagja elvesztése iránti fájdalmában osztoznunk kell, és a hazáért hozott áldozatáért megbecsülésünket kifejezni szintén kötelességünk.
Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
