DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós jogalkotó 2014. február 26-án három új, közbeszerzésekre vonatkozó irányelvet fogadott el, amelyek az Európai Unió hivatalos lapjában 2014. március 28. napján kerültek kihirdetésre.
Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket az egyes EU-tagállamok, így hazánk is fő szabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell átültetnie saját tagállami jogába.
Az Európai Unió három új, közbeszerzési tárgyú irányelvének elfogadásával az EU a közbeszerzési jog átfogó reformját valósította meg az irányelvek átalakításával, amelynek alapján a klasszikus ajánlatkérők beszerzéseire vonatkozó 2004/18/EK irányelvet a 2014/24/EU irányelv váltotta fel; a közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó 2004/17/EK irányelvet a 2014/25/EU irányelv váltotta fel; új irányelvi szabályozásként jelenik meg a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv; a közbeszerzési jogorvoslatokra viszont továbbra is a 2007/66/EK irányelvvel módosított 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvek rendelkezései maradnak hatályban.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közbeszerzések útján történő beszerzések egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőségre tesznek szert, továbbá a közbeszerzési eljárásoknak az európai uniós támogatások felhasználása tekintetében is kiemelkedő szerepük van. A törvényjavaslat célja, hogy a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletszabályok, a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi környezet, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszer felülvizsgálatával és a vonatkozó szabályok aktualizálásával új alapokra helyezzük a hazai közbeszerzések megvalósítását, valamint ezáltal hozzájáruljunk a társadalmi és gazdasági szempontból előnyös közbeszerzések megvalósításához, továbbá az európai uniós támogatási források minél szélesebb körű felhasználásához.
A törvényjavaslat a közbeszerzések vonatkozásában különösen az alábbi területeken alakít ki új jogszabályi és intézményi környezetet, illetve változtatja meg a hatályos közbeszerzési rendelkezéseket.
A törvényjavaslat szándékolt célja a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése; ennek keretében a közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése; az ajánlattételi, illetve részvételi határidők csökkentése; ingyenes, elektronikus úton elérhető közbeszerzési dokumentáció minden eljárásban; referenciák esetén a beszerzés becsült értékének 75 százalékában meghatározott, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel esetében a beszerzés becsült értékének megfelelő mértékű normatív alkalmassági követelmény; műszaki szakmai alkalmasság igazolása körében műszaki egyenértékűség elvének figyelembevétele, kis értékű eljárásoknál a kötelező alkalmassági vizsgálat törlése, nyilatkozati elv, majd az igazolások helyett igazolásokat pedig csak a leendő nyertesnek kell benyújtania.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a fentieken túl meg kívánja valósítani az ajánlatok értékelésének új szemléletmódját akként, hogy az értékelés során előtérbe kívánja helyezni a munkahelyteremtést és a gazdaság fejlesztésének szempontjait; a hozzáadott értéket képviselő áruk és szolgáltatások beszerzése közvetett módon kell hogy segítse az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat kínáló vállalkozások megerősödését.
A minőségalapú kiválasztás elvét kívánja érvényesíteni, értékelési szempontként elsődlegessé kívánja tenni a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlatot; az életciklusköltséget is figyelembe kívánja venni, a teljes élettartam alatt megvalósuló energiafelhasználással együtt. A csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatásának közbeszerzésén keresztüli elősegítése érdekében szociális célokat is figyelembe kíván vetetni az ajánlatok értékelése során.
A törvényjavaslat a közbeszerzési szerződések módosításának rugalmasabb, de az EU irányelveinél szigorúbb szabályokat kíván érvényesíteni a szerződés teljesítéséért való felelősség egyidejű növelésével és a szerződések teljesítésének egyidejű szigorúbb ellenőrzésével.
A jogorvoslati eljárás szabályai lényegében nem változnak, de a jogorvoslatokhoz való könnyebb hozzáférhetőség érdekében a jogorvoslati díj csökkenne a kisebb beszerzéseknél, a jogorvoslati díjak pedig sávosan kerülnének kialakításra.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a klasszikus, a közszolgáltatói és a koncessziós irányelv, valamint a jogorvoslati irányelvek rendelkezéseinek egy kódexbe történő átültetését célozza. Az új közbeszerzési irányelvek átültetése két lépcsőben valósulna meg. A törvényjavaslat, figyelembe véve egy államilag biztosított, elektronikus közbeszerzési rendszer kialakításának és a gazdasági szereplők felkészülésének hosszabb időigényét, a közbeszerzésekben történő elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezéseknek és az irányelvi szabályoknak megfelelő, későbbi időpontban történő hatálybalépéséről rendelkezik.
(14.40)
Az elektronikus kommunikáció részletszabályaira, illetőleg az elektronikus közbeszerzési rendszer működtetésével összefüggő egyes kérdésekre végrehajtási szabályok kerülnek majd rendeleti úton kidolgozásra.
A törvényjavaslat új alapokra helyezi a védelmi-biztonsági tárgyú beszerzések kezelését. A tervezetben a korábbiakhoz hasonló kivételi körben szereplő beszerzések esetében a tervezet külön törvény megalkotását irányozza elő. Ennek indoka, hogy a hatályos hazai jog nem az uniós jog kategóriáit használja a védelmi-biztonsági célú beszerzések és a nem ilyen célra irányuló, de rendkívüli biztonsági kockázatok miatt a közbeszerzési irányelv hatálya alól mentesített beszerzések esetén.
A védelmi-biztonsági célú beszerzésekre az uniós szabályozásban egy külön irányelv vonatozik, ez a 2009/80/EK irányelv, amelynek átültetése a hatályos hazai jogba két kormányrendelet között került megosztásra. A törvényjavaslat továbbra is fenntartja, hogy az ajánlatkérők a Közbeszerzési Hatóság által fenntartott közbeszerzési adatbázisban a közbeszerzésekre vonatkozó széles körű információkat, köztük minden, a törvény hatálya alá tartozó szerződést kötelesek legyenek közzétenni.
A törvényjavaslat az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel részletesebben szabályozza, hogy az ajánlattevők mely adatokat nem nyilváníthatják ajánlataikban üzleti titokká. Az irányelvek által is kifejezett módon a közbeszerzési szabályoknak nem célja arra kényszeríteni a gazdasági szereplőket, hogy olyan információkat osszanak meg versenytársaikkal, amelyek felfedése üzleti tevékenységüket hátrányosan érintené, de egyúttal tekintettel kell arra is lenni, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen, az eljárásban részt vevőknek pedig érvényesülhessen a jogorvoslathoz való joguk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új irányelvi szabályoknak megfelelően a törvényjavaslat pontosítja az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, garanciákkal lehetővé téve a piaci szereplőkkel folytatott előzetes konzultációkat is. A törvényjavaslat érvényesíti azt az elvet, amely szerint a verseny tisztasága, az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek nemcsak a szerződéskötésig tartó folyamatában, hanem a szerződés teljesítésének teljes szakaszában is érvényesülnie kell.
A verseny szempontjai mellett ugyanakkor a törvényjavaslat a közpénzekkel való felelős gazdálkodás következményeit is a hatályos rendelkezéseknél erőteljesebben kívánja érvényre juttatni annak kimondásával, hogy a szerződések módosítása nem irányulhat a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatok indokolatlan átvállalására.
Az előbbi követelmények hatékonyabb érvényesítése érdekében a törvényjavaslat a Közbeszerzési Hatóság részére a szerződésekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás megsértése miatt semmis szerződésmódosítások esetén közérdekű keresetindítási jogot is biztosít a Közbeszerzési Hatóság részére.
A törvényjavaslat a kis értékű, ugyanakkor a hazai közbeszerzési kiadások tekintetében nem elhanyagolható, jelentős szerződési odaítélést a jelenleginél nagyobb mértékben megnyitja a nyilvános verseny számára. Csökken az az értékhatár, amely alatt az ajánlatkérők csak meghatározott gazdasági szereplők közvetlen felhívása útján indíthatják meg közbeszerzési eljárásaikat, ugyanakkor egyidejűleg egyszerűsödik is az ezen csökkentett értékhatár feletti szerződésekhez kapcsolódó előzetes közzétételi kötelezettség, ami fő szabály szerint nem hirdetményi közzététellel, hanem a közbeszerzés legfőbb adatainak egy egyszerűsített, a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő nyilvánosságra hozatalával valósulna meg.
A törvényjavaslat fenntartja a közbeszerzések tisztasága érdekében jelenleg is érvényesülő kizáró okok körét, így különösen az offshore-szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Kiegészül a kizáró okok köre azzal az esettel, amikor ugyan a törvényben felsorolt bűncselekmények elkövetésének megállapítására nem kerül sor, de az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy az ajánlattevő egy olyan bizalmas információt igyekezett megszerezni, amely jogtalan előnyöket biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban. Az ilyen jogsértés három évig tartó hatállyal minden további közbeszerzési eljárásból kizárná az adott ajánlattevőt.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához, az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tendertervek birtokában indítható meg, és a külön jogszabályban foglalt esetekben az ajánlatkérőnek tervellenőrzésről és tervezői művezetésről is gondoskodnia kell.
Az új irányelvi alapon a törvényjavaslat azt célozza, hogy a közbeszerzések során az ajánlatkérőnek a minőségi kiválasztás elsődlegességére kell áttérni. A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékhez képest, vagy innovatív megoldásokat tartalmaznak.
Az előbbi célok megvalósulása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy kivételesen csak akkor lehet a legalacsonyabb ár alapján kiválasztani a nyertes ajánlattevőt, ha minőségi versenynek az adott beszerzés jellegére tekintettel egyáltalán nem lehet szerepe. A mérnöki, építészeti szolgáltatások és beruházások területén pedig a törvényjavaslat kifejezetten kizárja a legalacsonyabb ár szerinti értékelést.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből megállapítható, hogy a törvényjavaslat által a közbeszerzések egyszerűbbek és gyorsabbak lesznek, továbbá az átláthatóságuk is jelentősen növekedni fog. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, a KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
