TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt szólnék a közbeszerzésekről szóló törvényről, érdemes a hazai közpénzek felhasználását, a közbeszerzések helyzetét röviden áttekinteni.
A hazai fejlesztéspolitika legfontosabb célja az volt, hogy a 2013-ig megítélt európai uniós támogatásokat Magyarország lehetőség szerint teljes mértékben le tudja hívni. Azonban az így megvalósított beruházások ésszerűségéről és valódi gazdasági hatásairól már kevesebb szó esik, csak a kifizetett pénz volt a fontos. Az előző kormányzati ciklusban az intézményrendszert jelentősen átalakították, emiatt a kifizetések többször is leálltak, ezért egyre szorosabb ütemterveket kellett meghatározni. 2014-ben 1863 milliárd forintot fizettek ki, a tervek szerint 2015-ben a magyar GDP 6,5 százalékát, 2236 milliárd forintot kellene lehívni ahhoz, hogy elkerülhessük a forrásvesztést.
(14.10)
Ekkora mennyiségű pénz leggyorsabb elköltéséhez a kormány kisebb pályázatok helyett a túlárazott óriásprojektekben gondolkodott.
Az Európai Bizottság által kiadott, a magyar gazdaságról készült elemezésben az áll, hogy a bizonytalan szabályozási környezet jelenti az egyik legnagyobb kihívást az üzleti környezet javításában. Az Európai Bizottság szerint a jogszabályalkotást továbbra is az átláthatatlanság és az érintettekkel történő rendszeres konzultáció feltűnő hiánya jellemzi. Az Európai Bizottság szerint a korrupció befolyásolja a kormányzati döntéseket, és a közbeszerzések továbbra is aggodalmakra adnak okot. Két hónappal ezelőtt az Európai Bizottság kimondta, hogy nem volt megfelelő a kiválasztási gyakorlat, amivel 2007 és 2014 között a győztes fejlesztéspolitikai európai uniós pályázatokat kiválasztotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ezért aztán felfüggesztik a gazdaságfejlesztési operatív programot, ami több ezer pályázatot érint. A három érintett alprogram az innovációs pályázatok, a gazdaságfejlesztés, illetve az üzleti infrastruktúra fejlesztése. Közel 700 milliárd forint elköltése után kell majd büntetést fizetni, a várakozás szerint mintegy 10 százalékot.
Brüsszel más programoknál is talált súlyos hibákat, amelyek arról szólnak, hogy konkrét cégekre írtak ki rendszeresen pályázatokat. A Bizottság régóta kritizálja a magyar közbeszerzési rendszert, többek között azt, hogy nagyon sokszor indokolatlanul szűkre szabják az indulni képes pályázók körét. Egy decemberi bizottsági jelentés így ír a magyar közbeszerzési gyakorlatról: „A nagy állami beruházásoknál indokolatlanul korlátozzák azok körét, akik képesek lehetnek elindulni a pályázatokon, nincs igazi verseny a munkákért, a hozzáférés az EU-s pénzekhez csak néhány cégnél koncentrálódik. Emiatt a beruházások sokkal drágábban készülnek el, mint a többi országban a hasonló nagyságrendű építkezéseknél. Ez a módszer tipikusan arról szól, hogy a kiírók kifejezetten cégre szabottan fogalmazzák meg a feltételeket.”
A novemberben átnézett 55 pályázatból 16 megbukott. Az esetek felében pénzbüntetést, EU-s nyelven korrekciót írtak elő, összesen több mint 13 millió euró, vagyis közel 4 milliárd forint értékben. A 16 elbukott pályázatból 8 esetében a magyar kormány még nem fizetett a győzteseknek, csak kiválasztotta őket, de ha fizetnének, akkor ezek után is büntetést kellene fizetni.
A kifogások között szerepelt - csak hogy néhányat említsünk - egy negyvennégyszer annyiba kerülő szoftverfrissítés; a Közgépre kiírt pályázati felhívások; a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház felújítási pályázata; a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak kiírt 4,1 milliárdos irodabútor-beszerzési tender, ami után az Európai Bizottság 1,6 milliárd forintos büntetést írt elő; a Budapesti Kommunikációs Főiskolának ítélt 77,5 millió forintos oktatási program; és a 85-ös számú főút Enese települést elkerülő szakaszánál négyszer elszámolt ásatás. És még lehetne sorolni tovább.
A 16 pályázat mind hasonló okok miatt bukott el az elmúlt időszakban. Az észrevételek között elképesztő referenciák, túl szűk határidők, utólag korrigált értékek kerültek elő. Minden harmadik pályázat szabálytalannak bizonyult. Az 55 általuk vizsgált projektből 20 zárult le úgy, hogy már teljesen el is készültek, mindent ki is fizettek. A 20 beruházásból 11 esetében legalább 15 százalékkal túllépték a tervezett költségeket, de annyira, hogy az átlagos túlköltekezés 46 százalék volt.
Tisztelt Országgyűlés! Egy jól működő gazdaságban a közbeszerzés nagyon fontos, a törvény kijelöli, hogyan pályáztassa meg az állam a munkára vagy a szolgáltatásra jelentkezőket. A hazai közbeszerzési jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás terén azonban komoly problémák merültek fel az elmúlt időszakban.
Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban az szerepel, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott, közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön. Az új operatív programok brüsszeli elfogadásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása. A kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy új közbeszerzési törvény készül, amellyel gyorsabb, egyszerűbb és jogszerűbb lehet az eljárások lebonyolítása.
A közbeszerzési eljárásokról szóló jogszabálytervezet stratégiai célok elősegítésére hivatkozik, fontos szempontként említi, hogy a közbeszerzések jelentős hányada európai uniós források felhasználásával valósul meg - évi átlagban mintegy 1300 milliárd forint, tavaly és tavalyelőtt ez az összeg 2300 milliárd forint volt -, így illeszkednie kell három EU-s, 2014-ben elfogadott irányelvhez. Az EU-tagállamoknak az új uniós közbeszerzési irányelveket fő szabály szerint legkésőbb 2016. április 18-ig, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részeket a központosított ajánlatkérő szervezetek esetében 2017. április 18-ig, valamennyi ajánlatkérőre vonatkozóan 2018. október 18-áig kell átültetniük jogrendjükbe.
Az uniós irányelvvel összhangban a magyar törvényjavaslat is tovább egyszerűsítené az eljárásokat, csökkentené az adminisztrációs terheket. Többek között az ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolásához elegendő lenne nyilatkozatot tenni, csak a nyertesnek kell majd a szükséges hatósági vagy harmadik fél által kibocsátott igazolásokat benyújtani. Kötelező lesz az ingyenes elektronikusan elérhető tenderdokumentáció, a beszerzés 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel igazolása kérhető a jövőben az ajánlattevőtől, a referenciák körében érvényesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is.
A valódi társadalmi egyeztetés nélkül a parlament elé került új közbeszerzési törvényjavaslat nem fog segíteni a verseny fokozásában, nem fogja elősegíteni, hogy több ajánlat érkezzen a felhívásokra, vagy hogy bővüljön a nyertesek köre, és hatékonyabbá váljanak ezáltal a közbeszerzések. Az új szabályozásban csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetében pedig lehetőség lesz gyorsított eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel.
A javaslat eltörli az évtizedek óta jól bevált legalacsonyabb ár és az összességében legelőnyösebb ajánlat szerinti értékelést. A továbbiakban a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat helyett a gazdaságilag, társadalmilag vagy éppen környezetvédelmi szempontból előnyösebb ajánlat elfogadását ösztönzik.
A vonatkozó szabályok nehezen értelmezhetők közigazgatási szakértelem hiányában, vélelmezzük, hogy alkalmazásukhoz is elengedhetetlen lesz a közgazdász szakértő igénybevétele, ami további terheket ró majd az ajánlatkérőre.
Nem derül ki a javaslatból az sem, hogy mi a különbség a legalacsonyabb ár és a legalacsonyabb költség között. A legalacsonyabb ár szempontjának alkalmazása feltételekhez kötött, amely feltétel megítélésünk szerint értelmezhetetlen. Ráadásul bizonyos esetekben teljesen kizárásra került ezen értékelési szempont alkalmazása. Álláspontunk szerint sérül ezzel a hatékony és felelős közpénzfelhasználás alapelve.
Kifogásoljuk továbbá a fő szabályként alkalmazandó legjobb ár-érték arány szempontját, mivel az alapvetően minőségi, környezetvédelmi, szociális szempontokat vesz figyelembe, amely az eddigi tapasztalatok alapján visszaélésekhez vezethet, így növeli a korrupció kockázatát.
A kifogásolt rendelkezéseket alapvetően megfontolatlannak és teljességgel indokolatlannak tartjuk.
Korlátozás nélkül módosíthatók lennének a közbeszerzési szerződések nem jelentős változások esetében, továbbá ha a módosítás értéke nem éri el az uniós értékhatárokat és a szolgáltatási, árubeszerzési szerződések eredeti értékének 5 százalékát, építési beruházásoknál a 10 százalékát.
A javaslat szerint elő kellene írni az ajánlattétel során értékelt követelmények teljesülésének szigorú ellenőrzését és igazolását az ajánlatkérő számára, elmaradás esetén szigorú szankciókat alkalmaznának.
A benyújtott közbeszerzési törvényjavaslat azonban az Európai Bizottság szerint is túl sok kiskaput hagy. A közbeszerzésekkel foglalkozó szakembereknek is az a véleménye, hogy a törvény több ponton aggályos. Például a kizárási ok megjelölésénél szinte felhatalmazza a kiírókat, hogy a továbbiakban azt zárjanak ki, akit csak akarnak.
A befolyásolás vagy információszerzés megkísérlésének büntetése számos kérdést vet fel. Ha nem állapít meg bűncselekményt a bíróság, akkor honnan derül ki biztosan, hogy a kísérlet megtörtént; hogyan lehet egy kísérletet egyáltalán definiálni; hogyan lehet alátámasztani valamit, amit az egyik fél nyilván vitatni fog?
Nem világos a tiltott információszerzési kísérlet sem. Ezzel a lépéssel a pályázatok kiírója akkor is kizárhat egy jelentkezőt a versenyjogi törvény megsértése miatt, ha erről nincs hivatalos ítélet. Vagyis a gyanú megfogalmazása is elég lesz a kizáráshoz.
(14.20)
Megjelenik a törvényben egy új jogintézmény, az öntisztázás. Azaz aki úgy érzi, hogy olyanért zárták ki, ami az aktuális pályázatot nem befolyásolná, az kaphat esélyt arra, hogy mégse zárják ki. Ezzel azonban azt is lehet mondani, hogy az új közbeszerzési törvény lehetőséget ad arra, hogy könnyen ki lehessen zárni valakit, és könnyen vissza lehessen venni egy kizártat, akár szubjektív szempontok alapján. Ezek szerint a sok bonyolult szabályt felül lehet bírálni, ha azt a pályázatot kiíró állami szerv vagy a Közbeszerzési Hatóság nagyon akarja. A rendelkezés a szabályozatlansága okán eleve aggályos. A legnagyobb aggályt azonban megítélésünk szerint az jelenti, hogy a kifogásolt rendelkezés alkalmazásával adott esetben felül lehet írni egy jogerős hatósági vagy bírósági döntést, ami nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság alapelvét.
A bírósági ítéletekhez fűződő jogerőhatás az alkotmány által védett jogbiztonság alapvető eszköze, ezáltal érhető el, hogy az ítéletek a jogvitát véglegesen lezárják, és kerülhető el, hogy ugyanabban az ügyben eltérő ítéletek szülessenek. A jogerős bírósági megállapításokat mindenki köteles tényként elfogadni; ez a jogerő legfontosabb hatása. Ezzel szemben a javaslat olyan hatáskört delegál a hatóságnak, amellyel az felülírhat jogerős ítéleteket vagy jogerős határozatokat, ráadásul egy szabályozatlan eljárás alkalmazásával. Álláspontunk szerint ezzel totálisan sérül a jogbiztonság. Megítélésünk szerint az öntisztázás intézménye teljességgel indokolatlan, bevezetése a versenyt egyáltalán nem bővítené az érintettek jól meghatározható körére vagy számára figyelemmel.
A törvényjavaslattal kapcsolatban azonban nem csak ezek a gondok. Az elbírálás és az alkalmasság körén kívül is találunk nehezen értelmezhető szabályokat és fogalmakat, amelyek például az eljárás előkészítésénél és az előzetes piaci konzultáció egymással való kapcsolatánál okoznak gondot. Ennek következtében nem egyértelmű, hogy ajánlattevőként ki van-e zárva az, aki az eljárás előkészítésében részt vett. Bár a tervezett szabályozás igyekszik korlátozni az ajánlattevők lehetőségét arra, hogy üzleti titokra hivatkozva adatokat tartsanak vissza, és némileg javítaná a közbeszerzésekkel összefüggő közadatok hozzáférhetőségét, a tervezet összességében mégsem tenné az elvárt mértékben átláthatóvá a közbeszerzési eljárásokat.
A közbeszerzési közadatot tartalmazó adatbázis lehetősége nem javulna annyira, hogy egyszerűen ellenőrizni lehessen, melyik cégek nyerik az állami pénzt. A joggyakorlat a kellő szabályozatlanság okán évek óta küzd a Kbt. szerinti üzleti titok megítélésével kapcsolatos jogviták kezelésével, eldöntésével. Erre figyelemmel időszerű volt az üzleti titokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata. Az üzleti titok körében tett fogalmi pontosítások, módosítások, az indoklási kötelezettség rögzítése megítélésünk szerint indokolt, bár még továbbra is maradtak szabályozási hiányosságok, ugyanis a javaslat nem tér ki arra, hogy miként kell az ajánlatkérőnek eljárnia, ha az (1) bekezdés szerinti indoklás nem kerül csatolásra, vagy azt nem tartja megfelelőnek; miként kell továbbá az ajánlatkérőnek eljárnia, ha a (4) bekezdés szerinti hiánypótlási eljárást lefolytatta, de álláspontja szerint az üzleti titok köre továbbra sem megfelelő. Erre figyelemmel az üzleti titok védelme körében tett pontosítások, módosítások hiábavalók, ugyanis annak alkalmazása szabályainak kidolgozása továbbra is a joggyakorlat terhe marad, ami megítélésünk szerint sérti a jogbiztonság elvét, tekintve, hogy jelenleg nincs egységes joggyakorlat az üzleti titok megítélését illetően, és ennek kialakulása a jövőben sem várható.
Leginkább azonban az iratbetekintés szabályozása aggályos. Az iratbetekintési jog és ekként a jogorvoslati jog jelenleg is kiüresedettnek mondható, hiszen az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint nem tartozik ajánlatkérői kompetenciába az üzleti titokká minősítés felülbírálata. Így lényegében az ajánlat egésze üzleti titok lehet, ezért érdemben nem lehet iratbetekintést végezni. Most a javaslat tovább korlátozza az iratbetekintési jogot azzal, hogy kimondja, más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintési körében nem lehetséges. Az iratbetekintést kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy milyen feltételezett konkrét jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Megjegyezzük, hogy a feltételezett konkrét jogsértés fogalmilag kizárt, ugyanis konkrét jogsértést csak az iratbetekintést követően lehet előterjeszteni, addig ugyanis csak feltételezéssel lehetne élni.
A javaslat a kifogásolt módosítást azzal indokolja, hogy az ajánlatkérő feladata a bírálat és nem a versenytársé. Sajnos a tapasztalatok szerint az ajánlatkérők sokszor részrehajlók, ezzel a rendelkezéssel pedig erősödik az amúgy sem csekély mértékű korrupció kockázata. Az iratbetekintési jog ily módon történő korlátozása egyebekben pedig kiüresíti a jogorvoslati jogot mint alkotmányos alapelvet. Az elmúlt években gyakran kritizált úgynevezett háromajánlatos látszatközbeszerzéseknek nemhogy nem vetne véget, de egyenesen kiterjesztené azon alkalmazásokat. Az úgynevezett hárommeghívásos eljárás esetében kifogásolhatónak tartjuk, hogy az alkalmassági előírást nem kötelező előírni. Ez sérti a hatékony közpénzfelhasználás és a felelős gazdálkodás alapelvét, és a korrupció irányába hat. A jogorvoslati jogot szűkíti az ötnapos szerződéskötési moratórium, ami korábban tíz volt, és az ötnapos jogorvoslati határidő, ami korábban szintén tíz volt, ezért jogosan kifogásolható.
A nemzeti eljárásrend szabályozására vonatkozóan a javaslat indoklása szerint a kkv-ajánlattevők adminisztratív terheinek csökkentése volt a módosítás célja. Nem látjuk, hogy miként valósul meg ez a célkitűzés, hiszen a módosítás következtében az ajánlattevőknek figyelniük kell a hatóság honlapját is a Közbeszerzési Értesítő mellett, ami dupla feladattal jár. Megítélésünk szerint a célkitűzéssel érintett ajánlattevői kör időbeli és személyi kapacitás hiányában nem fogja figyelni az értesítő mellett a hatóság honlapját is.
Ugyancsak dupla feladatként jelentkezik az érintettek oldalán, hogy nem elég ajánlatot tenni, hanem szükséges egy előzetes jelentkezés, érdeklődés benyújtása is. Ráadásul nem 20-30 napig van a javaslat szerinti tájékoztató, mint általában egy hirdetmény, hanem az is előfordulhat, hogy négy munkanapig érhető el a tájékoztató, amely körülmény ugyancsak az ellen hat, hogy az érdeklődők azt észrevegyék. Álláspontunk szerint ez kifejezetten a korrupciót segíti elő, ugyanis ha nem érdeklődik senki a fentiek szerinti nagyon rövid határidőben, mert például az értesítő mellett nem böngészi mindennap a hatóság honlapját is, akkor az ajánlatkérő azoknak küldi meg az eljárást megindító felhívást, akiknek csak szeretné, ellentétben a korábbi szabályozással, amely alapján, figyelemmel az értesítőben legalább 20 napon keresztül közzétett hirdetményre, bárki eséllyel vehetett részt az eljárásban.
A tervezet ismeretében nem lehet arra számítani, hogy csökkenne a nemzetbiztonsági megfontolásból zárt, illetve verseny nélküli közbeszerzések alkalmazása Magyarországon. Ez azért jelent problémát, mert az elmúlt években a kormány előszeretettel alkalmazta ezt a közbeszerzési technikát, sok esetben anélkül, hogy az adott beszerzés bármiféle valós nemzetbiztonsági kockázattal bírna.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddig bemutatott problémákon túl a tervezetnek még számos kisebb-nagyobb hibája van. Bízunk benne, hogy a parlamenti vita során ez javulni fog, mert Brüsszel az uniós pénzek szabályos elköltése érdekében a közbeszerzések újraszabályozását várja a magyar kormánytól. A Transparency International Magyarország már számos alkalommal felhívta a figyelmet a magyarországi közbeszerzések súlyos korrupciós kockázataira. Rámutatott arra, hogy a magyarországi és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat egyrészt maga a közbeszerzési szabályozás, másrészt a gyenge szabályok elégtelen végrehajtása idézi elő. A szabályoknak formálisan megfelelő közbeszerzési eljárások sem mentesek a korrupciótól. A közbeszerzésekkel kapcsolatban a korrupció több szinten jelenik meg, egyrészt maga a szabályozás is teret enged neki a valódi versenyt nélkülöző háromajánlatos eljárásokkal, meg a közbeszerzési eljárás alól megállapított kivételek hosszú és nagylelkű sorával, írják.
Az Európai Unió is felemelte szavát a közbeszerzési korrupció ellen. Előbb 2014-ben az Európai Bizottság korrupció elleni jelentése állapította meg, hogy Magyarországon a közbeszerzések közel felében egyetlen cég tesz ajánlatot, vagyis egyszereplős verseny zajlik. Az Európai Unió Magyarországra vonatkozó 2015-ös országjelentése is rámutatott arra, hogy a közbeszerzések terén továbbra is jelentős aggodalmakra ad okot Magyarországon a verseny és az átláthatóság hiánya, szoros szerződéses kapcsolatok állnak fenn az üzleti és a politikai elit között. Súlyos korrupciós kockázat a politikai pártok finanszírozása és a közbeszerzések szabályozásának a hiányossága. Ezek a szabályok azért fontosak, mert egy törvény önmagában nem elég, a jogalkalmazás formális jellege, az ellenőrzés szigorának hiánya erőteljesen hozzájárul a jelenlegi korrupt rendszer fenntartásához.
(14.30)
Ha csak a magyar bíróságok ítéleteit nézzük, 2009 óta nem létezik korrupció Magyarországon, legalábbis a közbeszerzésekhez kapcsolódóan. A vizsgálat azt tartja, hogy a magyar hatóságok felderítési mutatója nulla. A javaslat jelenlegi formája rombolja a demokratikus közbeszerzési folyamatokat, és torzítja a piaci versenyt. Az egyéni gazdasági teljesítménynél, a beruházás értékénél, a közbeszerzési bírálatnál többre értékelik majd a politikai és hatalmi befolyást, és a tervezet nem szorítja szűkebb korlátok közé a közpénzköltést.
Éppen ezért ebben a formájában a törvényjavaslattal a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója nem ért egyet, és ezt nem is támogatja. A törvényjavaslat szorosan összefügg a szintén a parlament előtt lévő, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvénymódosítással. A javaslat technikai jellegű, mivel az új közbeszerzési törvényjavaslat normaszövegét emeli át a hatályos költségvetésbe. A nemzeti eljárási rend esetében a tervezet egyébként nem változtat az értékhatárokon.
Jogalkotási szempontból érthetetlen ez a kormányzati magatartás. Az új közbeszerzési törvény elfogadására még nem került sor, mégis szinte tényként kívánják átemelni a tervezett új szabályokat az idei költségvetésbe. Mindezt úgy, hogy a normaszöveg képlékeny, és számos módosító javaslat várható. Az MSZP ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását sem támogatja. Ugyan elsősorban technikai jellegű módosításokról van szó, de a kormány jelen jogalkotási magatartása egyértelműen elutasítandó.
Arról nem is beszélve, hogy úgy kívánják előrehozottan és már idén júniusban elfogadni a 2016. évi költségvetést, hogy még a 2015. évit is egy hónapon belül kétszer kellett módosítani. Semmi tervezhetőség, kiszámíthatóság nem érvényesül, ami igencsak kétségessé teszi a jövő évi költségvetés korai elfogadásához fűzött pozitív piaci fogadtatások kormányzati ábrándját.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
