VANTARA GYULA,
VANTARA GYULA,
VANTARA GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról szóló T/4849. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk. Miért van szükség egy új közbeszerzési törvény elfogadására? - ez az expozéban elhangzott. Az egyik oka, hogy az Európai Bizottság 2014-20-as fejlesztési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodásakor kötelezettséget vállalt a kormány. Az Európai Unió 2014. II. hó 26-án három új közbeszerzési tárgyú irányelvet fogadott el, amely átfogóan megreformálja az uniós közbeszerzési jogot, amelyek beépítése a magyar jogrendbe nagymértékben növelni fogja az átláthatóságot.
A törvény kapcsán, ahogy ez korábban is elhangzott, az iparkamara, a Mérnöki Kamara, az Építész Kamara bevonásával lezajlott társadalmi egyeztetés, és számos javaslat is beépítésre került a törvénybe. Klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó irányelvek mellett megjelenik a törvényjavaslatban a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv is. A közbeszerzési jogorvoslatokra továbbra is a régi irányelvet kell alkalmazni. Fő szabály szerint az új közbeszerzési tárgyú irányelveket 2016. április 18-ig, a központi beszerző szervek tekintetében az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó részeket pedig 2017. április 18-ig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18-ig át kell ültetni a tagállami jogba.
A korábbi évek uniós szabályozását meghatározta, hogy az EU tagállamai között létrejöjjön az egységes belső piac a közbeszerzés területén is, vagyis a piaci verseny előnyei torzulásmentesen érvényesüljenek, és így az uniós vállalkozások egyenlő eséllyel férjenek hozzá más tagállami beszerzésekhez is. Most azonban előtérbe került az a cél, és ez nagyon fontos, kiemelendő cél, hogy a közbeszerzések különböző stratégiai célokat segítsenek elő. A tagállamoknál így teret kaphat az, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések, például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések jelentős hányada európai uniós források felhasználásával valósul meg, a közbeszerzések eredményes és szabályos lebonyolítása egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele. Az új törvény magában foglalja a koncessziós eljárások szabályait is. Újdonság az elektronikus közbeszerzés fokozatos bevezetése, amelynek részletszabályait a kormány rendeletben fogja megalkotni.
A törvényjavaslat a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenységében sérelmet okozhat. Az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot tenniük olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni szerződéses kötelezettségeiknek. A jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabaduljanak. A törvényjavaslat rögzíti a kizáró okok körét, így különösen az offshore-szervezetek kizárására vonatkozó követelményt (A beszélgető dr. Schiffer András felé fordulva:), amit figyelmébe ajánlok Schiffer tánc- és illemtanár úrnak is. Új kizárási ok lesz, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanak számára. A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tervek birtokában indítható meg.
A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak. Így például nagyobb eséllyel nyerhet egy olyan épület egy pályázaton, ami lehet, hogy jóval drágább, de az épületet - és itt egy új fogalmat vezet be a törvény - az életciklus alatti költség alapján olcsóbb lesz a későbbiekben üzemeltetni. Sajnos, a jelenlegi gyakorlatban erre kevés volt az esély, hiszen a közbeszerzések 90 százalékában az ár alapján dőlt el a verseny. Bevezetésre kerül a már említett műszaki egyenértékűség fogalma, ami azt jelenti, hogy a kért műszaki mennyiség 75 százalékában határozza meg a referenciát, így ha a felhívásban egy 10 ezer négyzetméteres kórház építése szerepel, akkor elég, ha az ajánlattevőknek van egy 7500 négyzetméteres épületből referenciája, és az sem baj, ha az nem kórház, hanem például egy lakópark.
A túlárazás megakadályozása érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelynek meghaladó árát vagy a költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fogja nyilvánítani. Továbbá csökkenni fognak az ajánlattételi határidők. Például nyílt eljárásnál 40 napról 35 napra, az elektronikus benyújtás esetén 35 napról 30 napra, kivételes sürgősség esetén lehetőség szerint lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
A fentiekre tekintettel tehát az új közbeszerzési törvény a következő célokat valósítja meg: a közbeszerzések átláthatóságának garantálása, az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, a társadalmilag-gazdaságilag legoptimálisabb beszerzési eredmény elérése, a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének és a szélesebb körű versenynek az előmozdítása. Mivel az új közbeszerzési törvény idén november 1-jétől lép hatályba, ezért a törvény alkalmazhatósága megköveteli az idei költségvetési törvény közbeszerzési értékhatárokat tartalmazó rendelkezéseinek módosítását. A kormány pontosan emiatt egy időben, május 19-én nyújtotta be a két törvényt, és ennek köszönhető az is, hogy a mai napon együtt tárgyalhatjuk e két törvényjavaslatot.
A fenti észrevételekre tekintettel tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot, egyúttal megköszönöm a figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
