DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat a nemzeti infokommunikációs stratégiában és a „Digitális nemzet” fejlesztési programban lefektetett célkitűzéseknek megfelelően módosítja az elektronikus hírközlési szabályozást. A szabályozás főbb pontjait, logikáját az Európai Unió irányelve világítja meg legjobban. A 2014/61. számú európai irányelv a hálózatok kiépítésének költségét kívánja csökkenteni, és fejleszteni az ágazati koordinációt, továbbá kihasználni az ágazatközi szinergiákat.
Az irányelv-átültetés kötelezettségének tehát a törvény a fenti elvekre figyelemmel lévő szabályozás révén tesz eleget.
Az Unió célja olyan digitális gazdaság létrehozása, amely fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket ígér. A hálózatok kiépítését jelentősen megkönnyíti, ha tud építeni a már meglévő hálózatos közművek nyomvonalaira és infrastruktúrájára, ahogy arra államtitkár úr utalt az expozéjában. Az építési munkálatok ennek keretében szükségtelenné teszik azt, hogy a társadalmi és környezeti költségek és összességében a versenyképesség hiánya hátráltassa ezt a munkát, illetve a versenyképesség javuljon.
A kiváló minőségű digitális infrastruktúra a modern és innovatív gazdaság gyakorlatilag minden ágazatát támogatja, a társadalmi és területi kohézió szempontjából is kiemelt jelentőségű.
(20.30)
Minden polgárnak, valamint a magán- és az állami szektornak is lehetőséget kell kapnia arra, hogy a digitális gazdaság részévé váljon. Célkitűzés, hogy az Európai Unió területén csökkenjenek a szélessávú technológiák kiépítésének költségei, valamint az adminisztratív terhek is mérséklődjenek. Ennek eredménye lehet a közszféra minél teljesebb körű digitalizálása, az e-közigazgatás elterjesztése és - ahogy államtitkár úr is utalt rá - az ügyfélkapun keresztül azoknak az előnyöknek a kihasználása, amelyek már most is jelentkeznek, illetve a következő uniós fejlesztési időszak esetében a pályázatok döntő többsége, közel 100 százaléka elektronikus úton vehető igénybe. Ezért is hangsúlyos és kiemelt ezen hálózatok szélessávú elérésének a biztosítása.
Ezen túlmenően természetesen cél az, hogy az e-közigazgatás révén az állampolgárok - és itt hadd utaljak a tegnapi sajtóközleményben megjelent információkra: az e-közigazgatás területén is alapul szolgálnak azok a felmérések, amelyeket most elvégeznek a különböző területi kormányablakok, hogy a közigazgatási rezsicsökkentés során melyek azok a tételek, amelyeket az állampolgárok szeretnének kivenni a rendszerből, illetve amelyeket e-közigazgatás révén szeretnének igénybe venni. Azt gondolom, mindezek alátámasztják azt, hogy miért van szükség arra, hogy ezeket a szélessávú elérhetőségeket jogi eszközökkel is elősegítsük és könnyítsük.
A törvényjavaslattal érintett jogszabályok közül az első érintett jogszabály az 1997. évi LXXVIII. számú törvény, az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. Ez a módosítás szabályozza a településrendezési szerződést, amely rugalmas kereteket biztosít annak érdekében, hogy a településrendezési eszközöknek a településen megvalósítani kívánt beruházásokhoz szükséges módosításában az érintett közjogi és magánjogi jogalanyok együttműködjenek. A jogintézmény hatékonyabb működése és a szélessávú internetkapcsolatok biztosításához szükséges beruházások felgyorsulása várható, a szerződéskötési eljárást a felek számára tervezhető módon és időbeli korlátok közé szorítja. A jelenlegi szabályozás nem állapít meg határidőket, így ezzel a változással az önkormányzati autonómia csorbítása nélkül nemcsak a beruházásról szóló döntés, hanem a megvalósítását szolgáló szerződés kérdése is belátható időn belül rendeződni tud majd.
A másik jogszabály, amit érint a törvényjavaslat, a 2003. évi C. törvény, amely az elektronikus hírközlésről szóló törvény. A módosítás célja e körben a megfelelő átviteli sebességet biztosító, úgynevezett NGA-hálózatok engedélyeztetési szabályozásának egyszerűsítése, a jelenlegi akadályozó szabályok leépítése, mindezeket a digitális nemzeti fejlesztési program célkitűzéseivel összhangban.
Az internetszolgáltatások nyújtását biztosító infrastruktúra engedélyeztetési eljárása az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozás alá tartozik. A jelenlegi szabályozás szerint az idegen ingatlan tulajdonosának az építési munkához való hozzájárulása vagy a területhasználati engedély megszerzése előzi meg a hálózatépítést, ennek érdekében teszi szükségessé a jogi helyzet rendezését.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát korlátozhatja a használatában. A 2013/14-es nemzeti média- és hírközlési hatósági rendelet szerint az építtető az építési jogosultságát hozzájárulással, határozattal, ezt pótló jogerős bírósági döntéssel vagy hatósági határozattal köteles igazolni. A gyakorlatban ez a szabályozás elhúzódó folyamatokat eredményez, ezért indokolt a módosítása.
Az Alaptörvény XIII. cikke szerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz, ennek megfelelő védelem alatt áll az ingatlan használatához és a tulajdonjog más részjogosítványaihoz fűződő tulajdonosi jog. Ennek korlátozása csak a szükségesség-arányosság vizsgálata után lehetséges, tehát ha a korlátozás súlya a közérdekkel arányban van, illetve nem sért alapjogot.
A tulajdonjogi formák egyenrangúságának elve szerint az állami tulajdont nem lehet sem pozitív, sem negatív módon megkülönböztetni. Sok esetben a szabályozás a bírósági joggyakorlat által kimunkált elveket emeli törvényi szintre, amelyek jellemzően a tulajdonosok érdekeire figyelemmel lévő, a rendeltetésszerű joggyakorlás kereteit biztosító döntésekben jelölték ki a hatóság jogalakító tevékenységének határait, valamint a jogalakítást megelőző feltételek megfelelő érvényesülésének garanciáit.
A gyakorlat alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatót fokozottabb felelősség terheli, mivel minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a megállapodás konszenzuálisan létrejöjjön. Az egyik alapvető feltétele ennek, hogy birtokában legyen minden olyan információnak, ami ehhez szükséges.
Olyan módosítások az előbb említettek mindkét törvényt illetően, amelyek a tulajdonjog korlátozását továbbra is csak az arányosság követelményének megfelelően engedélyezik, valamint a tulajdonosokat terhelő eljárási kötelezettségek bevezetésével, a hozzájárulások beszerzésével kapcsolatos bonyodalmak kiküszöbölése, illetve az eljárások leegyszerűsödése várható.
Kérem, hogy az elmondottak alapján támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
