IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvénymódosítási javaslat fekszik előttünk, amelynek célja talán üdvözlendő, de az alkalmazott eszközök leleplezik azt a koncepciótlanságot, ami mögötte van, és a szabályoknak a farigcsálását. Orbán Viktor a napokban azt mondta, hogy napestig sorolhatná a kormányzásának hibáit. Ez minden bizonnyal így van. Ez a törvénymódosítás az egyik fontos mellényúlás, a távközlési cégek különadója által okozott károkat igyekszik helyrehozni, megkésve, részlegesen és kifogásolható megoldásokkal.
Miért mondom azt, hogy hiba volt a telekommunikációs különadó? Hiszen akik követték az LMP munkáját, tudják, hogy szeretnénk, ha a multicégek is kivennék végre részüket a közteherviselésből. Először is azért, mert a szektorra kivetett különadók végül mindig az emberek, a fogyasztók hátán csattannak. Akárhogy is bizonygatta a Fidesz, az összes különadót a családokra hárították. Talán voltak, akik nem vették észre, hogy valójában a kormány sanyargatja őket, ilyen értelemben politikai hasznot hozhatott a Fidesz-KDNP részére ez a megoldás. De a gazdasági és társadalmi hatások ugyanolyanok voltak, mintha közvetlenül az embereket sarcolta volna a kormány. Másodszor, a különadó kivetése, majd meghosszabbítgatása rombolja a jogbiztonságot, az államtól elvárható kiszámíthatóságot. Olyan környezetet teremt, ahol a tisztességes szereplőknek kockázatos és nehéz a helytállás. Csak azok boldogulnak könnyen, akikre eleve rászabják a törvényeket, akik bennfentes információkból értesülnek a kormány szándékairól, vagy akiket a kormány külön kárpótol zsíros megbízásokkal.
Harmadszor, a telekommunikációs különadónak a hatásmechanizmusa is igen káros volt. Bevezetése óta gyakorlatilag leállt a telekommunikációs hálózatok fejlesztése. Az eddigiek tükrében ez nem is csoda. Az a csoda, hogy a kormány erre nem gondolt annak idején. A közelmúltban egy gazdasági konferencián Varga Mihály szakminiszter is elismerte, a kormány az Európai Unió felé kötelezettséget vállalt, majd a „Digitális nemzet” fejlesztési programról szóló kormányhatározatában meg is erősítette: 2018-ra az ország teljes területén elérhetővé teszi a minimum 30 megabites sebességű internet-hozzáférést. Ez azonban komoly ütemű fejlesztést igényel, távközlési cégek részéről, amit az ágazatot sújtó adóterhek hátráltatnak. Jelenleg ugyanis minden egyes újabb méternél lefektetett vezeték újabb adóterhet generál a cégeknek, emiatt pedig a fejlesztések gyakorlatilag befagynak. Pedig Magyarország a lakossági internetszolgáltatásban igencsak elmarad a fejlett országok átlagától. Kevesen használják a netet, és arányosan az informatikai ágazat is kevesebb embernek ad munkát.
A meglévő közműadó nem a nagy szolgáltatókat, hanem éppen a magyar kis- és közepes vállalkozásokat sújtja legjobban. Van olyan cég, amelyiknek egy-egy kistelepülési hálózatszakaszon több az adója, mint a bevétele. Emiatt a fejlesztések is éppen azokon a területeken szünetelnek, ahol a legnagyobb pozitív hatást lehetne velük kifejteni.
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség adatai szerint van olyan település, ahol havonta előfizetőként több mint 8 ezer forintot kell adóként fizetni a szolgáltatónak. Ez több, mint egy előfizetőtől beszedett havidíj. Többtucatnyi településen pedig az adó ezer és 8 ezer forint között alakul. Emellett még több száz olyan település van, ahol a szolgáltatóknak nem a teljes bevételét, de a teljes nyereségét elviheti az adó havonta, és előfizetőként több száz forintos a mértéke. Ez óriási hiba! A Világbank tanulmánya szerint az internetpenetráció 10 százalékos növekedése a GDP 1 százalékos növekedését okozza, azaz minél többen interneteznek, annál gazdagabb egy ország.
Egy olyan szabó juthat eszünkbe a kormány ténykedéséről, aki mindig előbb nyúl az ollóért és csak utána a mérőszalagért. Szabásmintáról pedig talán még nem is hallott. Végül pedig csodálkozik, hogy a ruhái nem illenek senkire. Ez az ötletkormányzás, ami ellen ötödik éve emeljük fel a szavunkat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvénymódosítás a fenti hibákat igyekszik utólag, legalább részben jóvátenni. A telekommunikációs hozzáférés és az infrastruktúra telepítésének engedélyezését egyszerűsítené, úgymond akadálymentesítené. Az elektronikus hírközlési építményeket meglehetősen leegyszerűsített eljárásban építhetik ki, ezek szerint akár a magántulajdont is korlátozva. Ez pedig komoly környezeti és egészségi érdekeket sérthet.
Összességében tehát azt kell mondanom, a céllal egyetértünk, de ebben a formában a Lehet Más a Politika erősen aggályosnak tartja, a kormány előterjesztését ebben a formában nem fogja tudni támogatni. Köszönöm.