L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minthogy a mai nap a Miniszterelnökség napja a parlamentben - mondhatnánk így, hiszen, ha jól számolom, ez a negyedik előterjesztésünk, bár a Miniszterelnökségnek csak a harmadik, de volt egy előterjesztésünk, amit Lázár miniszter úrral és több államtitkártársammal együtt jegyeztünk, mi tehát ma elég aktívan kell hogy részt vegyünk a parlamenti munkában -, ezért engedjék meg, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat előterjesztői expozéját is én osszam meg képviselőtársaimmal.
A kormány, mint tudják képviselőtársaim, törvényjavaslatot nyújtott be az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről. Az Európai Unió digitális menetrendben meghatározott egyik célja, hogy 2020-ig a gyors szélessávú kapcsolat az Európai Unió teljes lakossága számára legyen elérhető, azaz mindenki számára biztosítani kell a legalább 30 megabit/szekundum sávszélességű internethez történő hozzáférés lehetőségét. A magyar kormány, felismerve a szélessávú fejlődés jelentőségét, a digitális nemzeti fejlesztési programmal ezen célkitűzés elérésének határidejét előrehozta 2018-ra. Mint tudják képviselőtársaim, ez egy számtalan vitában már előkerült kérdés, erről többször beszéltünk. A kormánynak egyértelmű szándéka az, hogy 2018-ra valóban biztosítsuk mindenki számára a legalább 30 megabit/szekundum sávszélességű internet-hozzáférést.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja tehát az, tisztelt képviselőtársaim, hogy elhárítsa a hálózati infrastruktúra létesítésének jogi akadályait az ország szélessávú hálózattal való teljes lefedése érdekében, és ezzel ösztönözze a szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások elérhetőségét az ország területén. A kormány fenti felismeréséhez az vezetett, hogy napjainkra a szélessávú hálózatok fejlesztése ugyanolyan fontos tényezője lett a gazdasági fejlődésnek, mint az autópályák építése, az energia- vagy vízellátás biztosítása. Az online lét hozzátartozik az életünkhöz. Egyre több szolgáltatás épül az adatok gyors elérésére. Ilyenek például a felhőszolgáltatások, amelyek működéséhez elengedhetetlen a megfelelő hálózati infrastruktúra. Aki ezekkel az igényekkel nem képes lépést tartani, lemarad, veszít a versenyképességéből. Ez természetesen értelmezhető magánszemélyekre, értelmezhető vállalatokra, cégekre, az államra és országokra is. Itt egy nagy nemzetközi versenyben kell megméretnünk, éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az internetes világhoz való hozzáférés valamennyi magyar polgár számára egyaránt lehetőség legyen.
A „Digitális nemzet” fejlesztési program céljainak megvalósítása érdekében olyan szabályozás kialakítása szükséges, amely képes kezelni a fejlesztések leggyakoribb problémáját, az engedélyeztetési eljárások elhúzódását, ezzel is ösztönözve a piaci szereplőket a fejlesztések elvégzésére. Így az önök előtt fekvő törvénymódosítás elengedhetetlen ahhoz is, hogy a hálózatfejlesztéseket támogató, 2015 nyarán kiírandó uniós pályázatok mögött megfelelő jogszabályi környezet álljon rendelkezésre.
A hálózatok építését hátráltató, alapvetően jogi szabályozási akadályok feltérképezése alapján az alábbi főbb problémaköröket azonosítottuk.
1. A hálózatépítést megelőzi az idegen tulajdonú ingatlan tulajdonosa építési munkához való hozzájárulásának vagy területhasználati engedélyének megszerzése. A hálózatépítések azonban a tulajdonosi hozzájárulásokkal kapcsolatos problémák, a felek sikertelen egyeztetése miatt sok esetben elhúzódnak.
2. A fizikai infrastruktúra igen költséges része a hálózatépítésnek, és kizárólagos birtoklása igen nagy versenyelőnyt jelent. Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését nagyban megkönnyítené, ha a szolgáltatók a hálózataikat a már meglévő különböző hálózatos közművek, különösen villamosenergia-vezetékek nyomvonalain tudnák kiépíteni. Ez jelenleg kizárólag a szolgáltatók közötti megállapodás sikerétől függ. Mindannyian be tudunk számolni olyan helyekről, olyan esetekről, amikor ez kudarcot vallott, mármint az egyeztetési kísérlet. Illetve tudjuk jól, hogy vannak olyan szolgáltatók, amelyek éppen ezért monopolhelyzetben vannak egy-egy területen, mert mások számára nem adatott meg a lehetőség, hogy szolgáltatásukkal a piacon megjelenjenek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy az infokommunikációs szolgáltatások milyen javulást tudnak elérni nemcsak az egyéni életminőségben - lásd online közösségek, otthoni munkavégzés, széles választékú minőségi tartalomszolgáltatás -, hanem a vállalkozások és a közigazgatás működtetésében is. Itt gondolhatunk az interneten alapuló üzleti szolgáltatásokra, ügyfélkiosztásra, távmunkára. De a kormányzati szolgáltatások interneten való elhelyezését is példának hozhatnám, az ügyfélkapuk működését, amely azt gondolom, minden olyan állampolgárnak, aki rendelkezik ügyfélkapuval, jelentősen megkönnyíti az életét. A digitális menetrendben foglaltak idő előtti teljesítése felerősíti ezeket a pozitív gazdasági, társadalmi és szociológiai hatásokat.
Az országos lefedettség eléréséhez szükséges beruházások, a szélessávú internethasználat elterjedéséből fakadó közvetlen és közvetett hatások nemcsak a GDP-re hatnak pozitívan, hanem a foglalkoztatásra is. A mostani módosítás célja, hogy a pozitív hatások hazánkban is kiaknázhatók legyenek. A törvényjavaslat pontosítja, kiegészíti a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó, jelenleg is meglévő szabályozást. Ennek keretében a módosítás javaslatot tesz az építtetők által tapasztalt problémák kezelésére, valamint nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló irányelv részbeni átvételére is. Az irányelvet 2016. január 1-jéig kell teljeskörűen átültetnünk a hazai szabályozásba.
A módosítások főként az elektronikus hírközlésről szóló törvényt érintik. A javaslat egyik leglényegesebb része, hogy valamennyi közműhálózat - víz, gáz, áram, közút, vasút, s a többi - tulajdonosa vagy üzemeltetője köteles tisztességes feltételekkel hozzáférést biztosítani a fizikai infrastruktúrájához a szélessávú hírközlési hálózat kiépítése érdekében. A fizikai infrastruktúrához való hozzáférés megtagadására csak a törvényben meghatározott okokból kerülhet sor, például ha a hozzáférés megadása sértené az adott közműhálózat ellátási biztonságát. Amennyiben a szolgáltatók nem tudnak megállapodni a felhasználás feltételeiben, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz fordulhatnak, amely dönt a hozzáférésről, annak ellenértékéről, illetve egyéb feltételeiről.
Ha a hálózat kiépítéséhez idegen tulajdonú ingatlanon szükséges építkezni - ez igen gyakori eset, mint tudják, képviselőtársaim -, a hálózatépítés feltétele az idegen ingatlan tulajdonosának az építési munkához való hozzájárulása vagy területhasználati engedély megszerzése. A törvényjavaslat meghatározza a tulajdonosi hozzájárulás megtagadási okait, ezzel objektív alapokra helyezve az annak megadására, elutasítására vonatkozó feltételeket, kereteket.
A javaslat pontosítja, hogy elektronikus hírközlési hálózatok létesítése céljából magántulajdont csak végső és utolsó esetben lehessen igénybe venni. Hírközlési hálózatot elsősorban állami közterületen vagy meglévő hírközlési hálózat vagy más közmű-infrastruktúra felhasználásával kell megoldani. Ha ez nem lehetséges, a hírközlési építmény a helyi önkormányzat tulajdonán vagy végső esetben magántulajdonon is elhelyezhető.
Tisztelt Ház! Röviden összefoglalva: az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyrészt uniós, másrészt hazai kötelezettségek végrehajtását célozza, elősegítve és ösztönözve a „Digitális nemzet” fejlesztési program céljának eléréséhez szükséges szélessávú infrastruktúra országos kiépítését. A kormány célja, hogy a jelen törvénymódosítással és a tervezett további intézkedésekkel Magyarországon is jelentkezzenek az országos lefedettséget biztosító nagy sebességű hálózatok létesítésével elérhető nemzetgazdasági és társadalmi előnyök.
Fontosnak tartom kiemelni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat elkészítésében annak kezdetétől részt vettek a hírközlési piac szereplői is, így az abban foglaltak a szakmai elvárások mellett a piaci igényeket is igyekeztek messzemenően figyelembe venni. Kérem ezért tisztelt képviselőtársaimat, hogy a T/5051. számú törvényjavaslatot a parlamenti vita során támogatni szíveskedjenek. Természetesen várjuk módosító indítványaikat is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
