NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy tűnik, egy kis infrastruktúra-fejlesztés elkelne az ülésteremben is, mert áramforrásnak híján vagyunk, amikor ilyen sokórás, a laptopunkat többszörösen lemerítő üléseken kell részt vennünk.
Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik XXI. századi pártként mindig is támogatta az elektronikus hírközlési szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztését, különös tekintettel arra, ha - ahogy ez a javaslat is - felgyorsíthatja a hálózatépítést, ezáltal a gyorsabb internet elérhetőségét fejleszti, nem utolsósorban árcsökkentő hatása is lehet, ebben is bízunk, talán bízhatunk, hiszen egy kicsit könnyebben lehetne fejleszteni az infrastruktúrát.
Azért aggodalmunk is van, és hadd kezdjem talán mégis inkább ezzel, hiszen a 2. §-on belül a módosított 22/A. § (2) bekezdése egy kicsit aggodalommal tölt el, hiszen az üzleti titkok átadásáról van szó, amit ugyan az adatvédelmi szabályoknak megfelelően rendel kezelni a törvény, de azért tisztában vagyunk vele, hogy a valóságban ez mit jelenthet.
A javaslat nagy része tehát szép és jó, de azért ez csak az infrastruktúra, ami persze fontos, de itt komoly gondot okozhat maga az üzemeltetés, a karbantartás és a fejlesztés is.
Kérdéseink is volnának természetesen. Mennyi pénzt szán erre a kormány? Az infrastruktúra átépítésével párhuzamosan lesz-e végre ingyenes internet, ahogy azt a Jobbik már régóta javasolta? A kiépítést követően, mivel a kis szolgáltatóknak a ritkán lakott, ugyanakkor éppen a legjobban rászoruló, hátrányos területeken nem éri meg az üzemeltetés, tervezi-e a kormány az üzemeltetés támogatását vagy a fogyasztói díjak mérséklését? Ezekre a kérdésekre azért is várunk választ, mert a Jobbik az elmúlt években sok alkalommal küzdött az ingyenes internet bevezetéséért. Épp az elmúlt hetekben fejeződött be az az aláírásgyűjtésünk, melynek összesítése még folyamatban van, de azt már látjuk, hogy 98-99 százalék környékén mozog az ingyenes, alapszintű internet alapjoggá tételének támogatása a magyar emberek között, amely kapcsán több százezren nyilvánítottak véleményt mind az internetes, mind az utcai standokon való szavazás során.
Én azt gondolom, a kormány, ahogy elfogadta korábban a Jobbik által kezdeményezett reklámadót, úgy el kéne fogadja azt is, hogy annak bevételéből megvalósítható volna az ingyenes internet bevezetése, és örülnénk, ha végre ezt is megfogadná a kormányzat.
(20.40)
De mivel eddig nem láttunk erre nyitottságot, ezért kénytelen vagyok ezeket a kérdéseket ismét feszegetni, mely persze alá is támasztja akár ezt az apró lépést, amelyet látunk most a kormányzat részéről, amit éppen ezért a Jobbik alapvetően támogat is.
Szerintünk az ingyenes internet fellendíthetné a távmunkát, a távügyintézést, az elektronikus közigazgatást, ezzel csökkenthetnénk a gépkocsiforgalmat és a felesleges sorban állást is. Az ingyenes alapszintű internet a rezsicsökkentés folytatása lehetne önmagában, és azáltal is, hogy a komolyabb internetcsomagok árát lejjebb szoríthatná.
Maguk például a mobilszolgáltatók is egy kevés állami támogatással már azért is megvalósítanák az ingyenes internetet megítélésünk szerint, mert az ő érdekük is, hogy egy korlátozott csomag használata során előfizessenek sokan - és ez életszerű is - egy nagyobb szolgáltatásra. Sőt, ezen üzletpolitika mentén már az egyik hazai mobilcég egyes hangalapú előfizetésekhez már most is fél gigabájtos internetelérést ad ingyenesen. És természetesen vannak nemzetközi példák is, például Los Angelesben az ingyenes wifire, sőt a jobbikos vezetésű települések főterein már sikerrel vizsgázott az ingyenwifi, hiszen elindítottuk az internetbarát települések mozgalmát, pontosan ezért, hogy felhívjuk a figyelmet ennek az előnyeire.
Azért is szükség volna a Jobbik e javaslatának megfontolására, mert az Európai Unióban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a szélessávú mobilnetet rendszeresen használók aránya. Sajnos, egészen friss adatokkal nem szolgálhatok, hiszen az NMHH legutóbbi éves, 2014-ről szóló jelentésében nem láttunk ezzel kapcsolatos részletes adatokat, de korábban ugyanebben a jelentésben például igen, és akkor azt láttuk, hogy a bruttó átlagkeresethez viszonyítva a hazai mobilnetdíjak Szlovéniához és Csehországhoz képest több mint 3-szorosa, Dániához képest pedig 23-szorosa az itteni ár. Tehát nem holmi 10-20-30 százalékos árkülönbségről beszélhetünk, hanem egyenesen 2200 százalékos ártöbbletről, hogyha az átlagkeresethez viszonyítjuk.
Én ezért azt gondolom, hogy nagyon félrevezető az a kormányzati bejelentés, amit oly sokszor hallhattunk, hogy 2018-ra mindenhol lesz szélessávú internet, hiszen csak ott lesz, ahol meg tudják fizetni a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas díjakat. Ezt már többször elmondtuk, például az ingyenes internet forrásaként megjelölt reklámadó vitájában is elmondtuk, ahol L. Simon László, nagyon örülök, hogy kritikánkat megfogadva, nagyon ritka pillanat ez, de azt kell mondjam, hogy szimpatikusan válaszolt, volt egy hangzatos megfogalmazása (L. Simon László: Ne reménykedj!), hadd idézzem azért. Azt mondta válaszul a kritikáinkra, hogy „bizony, a román hegyi pásztorok a Fogarasi-havasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza, és súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk” - fordult az illetékes miniszter felé, és azt látjuk, hogy azért komoly lépések sajnos, azóta sem történtek.
Tehát hírek azzal kapcsolatban vannak, hogy az internetadó helyett most inkább netadócsökkentést, áfacsökkentést szeretnének, de arról nem beszéltek eddig, hogy ezt hogyan próbálják kivitelezni, amikor az Európai Uniónak a héa-irányelve nem teszi lehetővé, hogy kedvezményes kulcsot állapítson meg Magyarország az internethasználati díjakkal kapcsolatban, és ez irányú kritikámra sem kaptam sajnos az eddigi alkalmakkor választ. Félünk, hogy ezért ez ismét csak egy bejelentés marad, aztán az Európai Unióra lehet mutogatni, hiszen tudjuk jól, hogy rendszeresen persze beleavatkozik a belügyünkbe, ezért arra hivatkozva félünk, hogy ebből sem lesz semmi.
Persze, örülünk már annak az elmozdulásnak is, ha ez még csak szavak szintjén valósult meg, hogy ma már nem az internetadót fontolgatják, ahogy egyébként korábban ellenzékben is Nyitrai Zsolt 2008-ban még azt mondta - nagyon helyesen fogalmazva akkor még, persze ellenzékből egészen más volt -, idézem őt, a Fidesz szakpolitikusát. „Az internet a szabadság műfaja, nem ezek az uralkodó trendek a világban, hogy megadóztassuk az internetet, hanem pont az, hogy sokkal inkább szabadabbá tegyük, sokkal inkább elérhetővé tegyük minden honfitársunk számára.” Mondta ezt Nyitrai Zsolt, amikor az MSZP akarta bevezetni az internetadót, aztán utána előállt ugyanezzel az ötletével a Fidesz is, de talán azért látták, hogy a Jobbik kormányra kerülését ilyen mértékben nem segíthetik elő, és ezért ettől az öngyilkos tervüktől elálltak.
Valóban, az internet az, ahol például megvalósulhat a kiegyensúlyozott tájékoztatás amúgy törvényi előírása, és szerte a médiában sárba tiporhatják a csak fideszes tagokból álló Médiatanács asszisztálásával ezt a törvényi előírást. Ezért nem működik például ez a demokrácia, mert nem lehet hitelesen információkhoz jutni. Egyedül az interneten, ezzel kapcsolatban pedig egyrészt az internetadó tervét láttuk, másrészt nemcsak a tervet, hanem a valódi internetcenzúra bevezetését biztosították itt jogszabályban, illetve Kövér László ezen is túlmenve, mint egy állam az államban, itt, a Magyar Országgyűlés épületében és az Irodaház épületében a legolvasottabb jobboldali hírportált, a kuruc.info-t elérhetetlenné tette a képviselők és a munkatársak számára a hivatali hálózaton.
Én azt gondolom, hogy nem helyes az, hogy valaki állam az államban próbál itt cenzort játszani, akár képviselőkbe fojtani a szót, akár mondjuk, a legolvasottabb jobboldali hírportált ellehetetleníteni. Ahogy Nyitrai Zsolt is fogalmazott, az internet a szabadság műfaja, ezért ez valóban más megközelítést igényelne. A jelen javaslat tehát alapjaiban támogatható, még ha a 2. §-on belül némi kritikát meg is fogalmaztunk.
Én bízom benne, hogy az ingyenes internet mellett felhozott érveinket meg fogják fontolni, és akár a reklámadóbevételből, akár más forrásból, de végre lehetőséget teremtenek arra, hogy lejjebb szorítsák az internethasználati díjakat, hiszen azért ez a kulcsa mindennek. Hiába lesz szélessávú internet mindenhol elérhető, ha ezt nem tudják megfizetni. Tehát nagyon örülnénk, hogyha a kormányzat végre párhuzamosan megfontolná ezt a javaslatunkat.
És végül engedjék meg, hogy azért egy kicsit a másik aspektusáról is beszéljünk, hiszen érthető az, ahogy mondtam, XXI. századi pártként, hogy ezeket a fejlesztéseket támogatjuk, de nem lehet mégsem fejjel a falnak rohanni, és meg kell nézni néha, hogy mit szólnak ehhez az emberek, azok az érintettek, akikkel kapcsolatban most korlátozó rendelkezések születnek. Hiszen például a módosítás a harmadik személy tulajdonában álló ingatlanok tekintetében is bevezeti a 45 napos határidőt a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó megállapodás létrehozására, illetve az egyeztetésre, és ha ez az egyeztetés nem sikerül, ezt követően lehet azt a hatósági eljárásban a hatóság határozatával pótolni. De ezzel bizonyos esetekben azért baj van.
Tisztelt Országgyűlés! Melyik nem illik a felsorolásba, és miért? Bölcsőde, óvoda, iskola, templom, elektromágneses sugárzást kibocsátó adótorony. Biztos, hogy jól és szabályosan döntött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amikor megtagadta egy multinacionális cégnek az építési engedélyét, hogy adótornyot építhessen Dunavarsány központjában? Egy kissé talán hosszú volt ez a két kérdés, mégis ez valójában csak egy frappáns címe annak az írásbeli kérdésnek, melyet dr. Staudt Gábor képviselőtársam, frakciótársam nyújtott be Lázár Jánosnak, azok után, hogy egypár hónapja megkeresték őt dunavarsányi állampolgárok, tehát jobbikos képviselőtársamat a következő problémájukkal. A történet egyébként szerintem ezt az esetkört érinti, a különbség talán annyi, hogy itt a Telenor antennatornyáról van konkrétan szó.
Dunavarsány kertvárosias lakóövezetében élő lakói ugyanis azzal a problémával szembesültek, hogy védett intézmények, ez alatt értve bölcsődét, óvodát, iskolát, tornacsarnokot, templomot, ezek közvetlen közelében a Telenor Magyarország Zrt. 40 méteres adótorony-bázisállomást telepített, amely ellen az ott lakók sem ellenakaratukat, sem félelmüket nem is tudták időben kifejezni, a hatóságok elhallgató politikájának következtében.
Először a város jegyzője megállapította, hogy a bázisállomás építése sem a helyi építési szabályzatnak, sem az országos településrendezési és építési követelményeknek nem felel meg, majd a jogszabályváltozásokra tekintettel az NMHH folytatta le a megismételt eljárást, amely szerv az építési engedélyt végül megadta.
Na most, hogyha korábban két határozat is elutasította a multinacionális cég építési engedélyét, arra hivatkozva, hogy sem a HÉSZ-nek, tehát a helyi építési szabályzatnak, sem az OTÉK-nak, tehát az országos településrendezési és építési követelményeknek nem felelt meg, akkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hogy adhatta meg a Telenor Magyarország Zrt. részére később ugyanarra a telekre az építési engedélyt?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság miért nem egyeztetett az önkormányzattal, miért nem kérte ki a véleményét annak érdekében, hogy a város és az ott lakók számára megfelelő döntést kapjanak, és ne csak a hivatkozott cég járjon jól? Ugyanis amennyiben az önkormányzat véleményét kikérték volna, természetesen több lakóterületen kívüli alkalmasabb telket fel tudott volna ajánlani, hiszen a város nem a fejlődés útjába szeretett volna állni, azonban a helyi önkormányzat véleményét sem az építtető, sem a hivatal nem kérte ki.
Azt gondolom, hogy ebből a történetből is kiderül, hogy az NMHH az egészségügyi, környezetvédelmi követelményeket nem veszi figyelembe, valamint nem hajlandó az emberek véleményét kikérni az esetleges adó-vevő tornyok kihelyezésénél, ami szerintem nem elfogadható.
(20.50)
Azért az is jellemző, ahogy Lázár János válaszolt erre a kérdésre. Pusztán azt a sablon választ kapta képviselőtársam, hogy az NMHH egy önálló szabályozó szerv, a kormánytól függetlenül működik, ami persze jogilag igaz is, csakhogy egyértelműen politikai befolyásoltságról van szó, miközben a kormány mossa kezeit minden egyes médiabeli törvénysértésnél, hogy ez nem a hatásköre, pedig valójában tudjuk, hogy kézi vezérléssel működik, és csak a Fidesz delegáltjai kaptak helyet a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, míg korábban minden parlamenti pártnak volt delegáltja ebben a testületben. És hát az NMHH élén is egy fideszes pártember állt, és áll most is, ezért nem tudjuk elfogadni ezt az egyoldalú hozzáállást. Ennél kiegyensúlyozottabb, megfontoltabb hatósági eljárásokat szeretnénk, hiszen természetesen maga a cél támogatandó, azonban nem mindegy, hogy az milyen áron fog megvalósulni.
Első helyen az emberek egészségének, a társadalom érdekének kell állnia, utána jöhet csak a gazdasági cégek támogatása, hogy költséghatékonyabban tudják kiépíteni az internetet országszerte. Az emberek ennek a célnak a megvalósításában szerintem együttműködőek, ezért nem értem, hogy sok esetben miért nem egyeztetnek velük, hiszen azt látjuk, hogy az NMHH csak megy a saját feje után. Ezért miközben alapvetően támogatjuk a javaslatot, némi aggodalmat megfogalmazva a 2. §-ban szabályozott bizonyos üzleti titkokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, szeretnénk, ha a kormányzat alapvetően azt fontolná meg, hogy nemcsak elérhetővé kell tenni a szélessávú internetet szerte Magyarországon, hanem az árát is le kell szorítani, hiszen nemzetközi összehasonlításban is olyan kiugróan magas Magyarországon, ami tényleg komoly versenyhátrányt fog okozni. És örülünk, hogy L. Simon Lászlóval ebben már egyetértünk, de szeretnénk, ha az egész kormányzat megfontolná ezt, és egy költségvetés is visszatükrözné azt, hogy megpróbálják valóban lejjebb szorítani az internethasználati díjakat.
Nem látjuk azt, hogy miközben a szolgáltatók különböző kedvezményeket kapnak jelenleg is, mit adnak cserébe a magyar embereknek, például az internethasználati díjak csökkentésével. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
