BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA,
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat egy folyamat része, nem az első és nem is az utolsó lépés, állomás egy olyan hosszú küzdelemben, amelynek célja az, hogy az ember, vagyis a saját magunk által okozott káros hatások következményeitől megvédjük magunkat, a következő generációkat és bolygónkat.
Azt tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátása és annak a légkörben való felhalmozódása hatékony eltávolítás, elnyelés vagy csökkentés hiányában okozza a globális felmelegedést és az extrém időjárási körülményeket, amely hatásokat ma összefoglalóan klímaváltozásnak is szoktunk hívni. Ahogy említettem, a törvényjavaslat a már zajló klímaváltozás elleni küzdelmet erősíti és folytatja, így ennek előzményét is fontos megemlíteni.
Az első és legfontosabb lépés az üvegházhatású gázok csökkentésére az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ratifikálása volt, amelyben a részt vevő országok megállapodtak az általános alapelvekről, a megvalósítandó célokról. Ezt követte az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött kiotói jegyzőkönyv, amelyben a részt vevő országok megállapodtak az üvegházhatású gázok hatékony csökkentéséről. Most a kiotói jegyzőkönyv dohai módosítása fekszik előttünk. A kiotói jegyzőkönyv dohai módosításának legfontosabb elemei pedig a következők.
A kiotói jegyzőkönyv 1. mellékletében szereplő fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között legalább 5,2 százalékkal csökkentik globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt, amit ma már jelentősen túlteljesített. A dohai módosításban a fejlett országok vállalták, hogy globálisan tovább csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, legalább 18 százalékkal 2013 és 2020 között. Az így elfogadott módosítás nyomán 2013. január 1-jétől a második kötelezettségvállalási időszakába lépett a kiotói jegyzőkönyv.
Magyarország az Európai Unió tagállamaként ebben az időszakban mínusz 20 százalékos, úgynevezett együttes teljesítést vállalt. Ezenkívül a részes felek a fentiek szerinti százalékos értékre vonatkozó kibocsátáscsökkentési vállalásaikat növelhetik is. Az Európai Unió és tagállamai a 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentési céljaikat csak megfelelő globális cél kitűzése mellett fontolnák meg 30 százalékra növelni, annak versenyképességre és a gazdasági növekedésre való hátránya miatt. A fejlett országok a kibocsátáscsökkentési céljaikat részben úgy is teljesíthetik, hogy piaci mechanizmusokat hoznak létre, és a privát szféra kibocsátáscsökkentési beruházásain keresztül érik el annak egy részét, ezzel tehermentesítve költségvetésüket. A kiotói jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt üvegházhatású gázok köre kibővült a nitrogén-trifluoriddal. Ezen gázt félvezetők, kijelzők, napelemek és egyéb elektronikai cikkek gyártásánál használják, de hazánkban használatuk elenyésző.
Tisztelt Képviselőtársaim! Látható, hogy a kiotói jegyzőkönyv dohai módosítással érintett szakaszát hazánk az Európai Unióval együtt vállalt 2020-as klíma- és energiacsomag 20 százalékos kibocsátáscsökkentési céljával teljesíti majd. Kiemelendő, hogy ezen együttes uniós célt hazánk már időarányosan teljesítette is, hiszen az 1990-es bázisévhez képest 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs további teendőnk. A klímaváltozás káros hatásainak csökkentése, részleges visszafordítása érdekében nemcsak a nemzetközi, hanem az uniós politikában is kiemelt szerepet kap a klímapolitika.
2014. október 23-án és 24-én az EU-tagállamok állam- és kormányfői elfogadták a 2030-as klíma- és energiapolitikai keretet. Ennek célja a 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentési cél megduplázása 40 százalékra. Ezen cél nemzetközi kontextusba ágyazása azonban már nem a dohai módosítás, hanem a 2015. év végi párizsi konferencia feladata lesz. A törvényjavaslat elfogadásával a dohai módosítást ratifikáljuk, amely azonban jelenleg általános vállalásokat tartalmaz. A törvényjavaslathoz kapcsolódó részletes emissziókereskedelmi részletszabályok hazai jogba való átültetése jelenleg nem lehetséges, mivel a dohai módosítás következtében szükséges nemzetközi jogi és európai uniós jogszabályok és részletszabályok maguk sem készültek még el a megfelelő uniós fórumokon. Az előzetes várakozások szerint a 2015 júniusában Bonnban tartandó nemzetközi klímapolitikai tárgyalásokon születhet megállapodás a nemzetközi szabályok tekintetében, amelyet követően hozhatnak az ENSZ tagállamai a részletszabályokról formális döntést.
Tisztelt Képviselőtársaim! A dohai módosítás hatálybalépéséhez megfelelő számú, háromnegyedes többségi ratifikáció szükséges. A mielőbbi ratifikációt az Európai Bizottság is támogatja és kéri a tagállamoktól. Az EU általi közös ratifikációs eljárás a tagállamokkal együttműködésben folyamatban van. Uniós cél, hogy a ratifikáció 2015 május-júniusáig megtörténjen, tekintettel a 2015. év végi párizsi konferenciára is. A 2015 végén Párizsban rendezendő konferencián ugyanis a 2013. évi varsói konferencián elfogadott menetrend szerint már egy teljesen új nemzetközi egyezmény kerülne elfogadásra, ami 2020-tól lépne hatályba, és felváltja a korábbiakat.
Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, hogy nagy jelentőségű a párizsi klímacsúcs, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy Al Gore volt amerikai alelnök néhány héttel ezelőtt világméretű kampányt indított. A kampány célja, hogy a párizsi klímacsúcson részt vevő állami politikai vezetők a jelenlegi tervezetnél egy ambiciózusabb, elkötelezettebb, nagyobb felelősségről tanúskodó megállapodást fogalmazzanak meg. Áder János köztársasági elnök úr azonnal csatlakozott a kampányhoz, ezzel kivívta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elismerését. Al Gore is köszönetét fejezte ki, és elmondta, hogy Magyarország az első ország, amely csatlakozott a világméretű összefogáshoz.
Azonban jelenleg szükséges a dohai módosítás ratifikálása, mert a köztes időszakban is fenn kell tartani a kötelezettségvállalási időszakokat és a célok hatályát. A megfelelő számú ratifikáció és a hatálybalépés politikai garancia is a fejlődő országok számára. A törvényjavaslatban foglaltak szükségesek a már említett nemzetközi és uniós elvárásnak való megfelelés érdekében. A javaslat elismeri a nemzetközi egyezmény kötelező hatályát Magyarországra nézve, valamint angol és magyar nyelven ki is hirdeti azt, hogy mindenki által megismerhető legyen.
(15.40)
Történelmi jelentőségű a törvényjavaslat elfogadása, hiszen ezen lépéssel az elsők között ratifikáljuk a kiotói jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakát az Unión belül is, így megmutatva a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés iránti elkötelezettségünket.
Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
