FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten, szerdán délután elérte az országot egy vihar, amely az előrejelzésekben foglaltaknál sokkal nagyobb károkat okozott. A Sopron-Balaton, majd Kalocsa-Soltvadkert-Szegvár-Békéscsaba útvonalon egy jégesősáv haladt el, amely régen látott nagy pusztítást végzett. A legkülönlegesebb az volt, hogy a Duna vonalától keletre este 8 óra után, az éjszakai órákban tarolt a jég, ami nem jellemző. Általában nappali felmelegedés következtében szokott súlyos jégeső kialakulni.
Nemcsak épületekben jelentkezett rendkívül nagy kár, hanem az igazi csapást a mezőgazdaság kapta, a területeket súlyos jégkárok érték. Szántóföldi kalászosokat, kikelt kukoricákat cafatokra darabolt a jég, de ugyanez lett a sorsuk a szabadföldi konyhakerti növényeknek is. Talán az 1 hektárra vonatkoztatott termelési értékben a szőlő- és gyümölcsültetvényeket érte a legnagyobb csapás. Itt kérdéses, hogy a növények képesek lesznek-e egyáltalán úgy regenerálódni, hogy jövőre ismét termést adjanak majd. Mindenesetre a gazdálkodók azonnal tegyék meg a helyi falugazdászoknál kárbejelentésüket, mert erre a káresemény napjától számított 15 nap áll rendelkezésükre. És csak így lesz esélyük, hogy a kiesett idei évi hozam mintegy 50 százalékát megtérítse az állami kárenyhítési rendszer.
A magyar mezőgazdaság az elmúlt években igen szépen teljesített, minden évben tudta növelni termelési, értékesítési és exportadatait. A mezőgazdaságunk egyre biztosabb alkotórésze lett a hazai gazdaság teljesítőképességének. Nyugodtan mondhatjuk, hogy amikor jó évet zárt a mezőgazdaság, akkor kiemelkedő volt gazdasági növekedésünk is. Ezért egyértelmű, ha stabilizálni szeretnénk a mezőgazdaság GDP-hez adott teljesítményét, akkor csökkenteni kellene az időjárás által okozott veszteségeket. Jómagam ezt már több ciklus óta hangoztatom.
A jégkár csökkentésére a technológiai fejlődés következtében rendelkezésre állnak az elérhető árú jégvédelmi rendszerek. A Mezőgazdasági bizottságban kezdeményezésemre a jégvédelmi technológiákról, lehetőségekről többórás konzultációt tartottunk 2014. december 10-én, az ülés szó szerinti jegyzőkönyve a bizottság honlapján elérhető az érdeklődők számára. A konzultációba bevontuk a szerb jégeső-elhárító rendszer rakétás módszerrel dolgozó üzemeltetőit, valamint a hazai jódionos párologtató rendszer üzemeltetőit, meteorológusokat, klímaszakértőket, MTA-tudósokat.
Hogy melyik védekezési technológia, netán egy vegyes üzemeltetésű rendszer a hatékony, arról most nem érdemes vitát nyitni, ez a szakemberek dolga. Ami viszont egyértelműen kiderült az előadásokból, az az, hogy úgynevezett sziget módban nincs értelme lokális jégeső-elhárító védekezésnek, csak úgy van annak értelme, ha minél nagyobb összefüggő területeket fedünk le védelemmel. Véleményem az, hogy ez az összefüggő terület lehetne a Magyarország mezőgazdasági termelésében szerepet játszó teljes terület is, azaz Magyarország teljes lefedettségét kellene megvalósítani. Ez több európai országban már megvalósult.
Szinte eltörpül a beruházási és működtetési költség a jég által okozott veszteségekhez képest. Csak érzékeltetésképpen: Soltvadkerten csak a szőlőknél körülbelül 2 milliárd forint veszteség érte a gazdákat, és ezután jön még a gyümölcstermelőket és szántóföldi termelőket ért kár. Ezért javaslom, hogy a kormány kezdje meg a komplex magyarországi jégvédelmi rendszer felmérését, felhasználva a francia, olasz tapasztalatokat. Ugyanakkor ne hagyja figyelmen kívül az úgynevezett IPA-program keretében az EU által 90 százalékban finanszírozott szerb-magyar közös rakétás jégvédelmi technológiát sem, amely határon átnyúló együttműködési program keretében megvalósítható lenne.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
