DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül fontos törvény tárgyalásához értünk a mai napon. A magyar diplomácia, agrárdiplomácia kitartó közreműködésével, több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként idén januárban megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő uniós jogszabály-módosítás. Hosszú idő után végre a Tanácsban, az Európai Parlamentben és a két intézmény között is létrejött a megállapodás, közös nevezőre jutottak a felek. Mindezt átütő sikerként értékelem, és nekünk, magyaroknak nem kevés szerepünk van benne, hogy ez bekövetkezhetett. A magyar álláspont hátterében az Alaptörvényben foglalt tiltás és a magyar emberek GMO-ellenessége áll.
Engedjék meg nekem, hogy röviden elmondjam önöknek a megállapodás megszületésének előzményeit. Régóta kifogásoljuk, hogy az Európai Unió GMO-kra vonatkozó engedélyezési rendszere nem tükrözi megfelelően sem a magyar, sem az európai fogyasztók, sem pedig a tagállamok többségének akaratát. Különösen kiéleződik az ezzel kapcsolatos vita, ha a GMO-k termesztéséről van szó. A kormányzat évek óta minden lehetséges fórumon következetesen küzd azért, hogy hazánkban ne lehessen génmódosított növényeket vetni. Mind európai uniós, mind nemzetközi szinten vezető szerepet töltöttünk be a GMO-mentességért folytatott harcban, elég itt a „GMO-mentes Európa” kezdeményezésre utalnom.
Miért óriási mérföldkő ez a szabályozás? Mert a jelenlegi uniós rendszerben rendkívül nehéz feladat a GMO-mentesség megőrzése, a moratórium, azaz a termesztési tilalom bevezetése és fenntartása. Ehhez igen költséges tudományos vizsgálatok szükségesek, amelyekhez a fajtatulajdonosok ráadásul nem adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból. Így gyakorlatilag nincs lehetőség független hatásvizsgálatok elvégzésére. Ugyanakkor a döntés nem a mi kezünkben van, helyettünk más tagállamok, illetve az Európai Bizottság dönt. Ez számunkra elfogadhatatlan, és sérti Magyarország szuverenitását.
Az Európai Bizottság 2010 júliusában, öt évvel ezelőtt nyújtotta be jogszabály-módosítási javaslatát, amelynek célja az volt, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön, vagy sem. Sőt, a döntésnél nem környezeti vagy egészségügyi szempontokat, kockázatokat kell mérlegelni, hanem a tagállam gazdasági és társadalmi indokok alapján is bevezetheti a tiltást. Ennek ötletét még Magyarország vetette fel 2005-ben. Ebben a mind gazdasági, mind politikai szempontból is különösen érzékeny kérdésben 2010 második felében kezdődtek meg igazán a tárgyalások, melyek során számtalan, a belső piacot, a nemzetközi kötelezettségeket és egyes uniós jogi kérdéseket érintő probléma merült fel.
Magyarország európai uniós elnöksége alatt a dosszié tárgyalása során óriási előrelépést értünk el. Kidolgoztuk azt az indokrendszert, amelyre a tiltó intézkedéseket alapozni lehet. Ekkor azonban még néhány nagy tagállamban hiányzott a kellő politikai akarat a javaslat elfogadásához. 2014 elején azonban az 1507 jelű génmódosított kukorica termesztésének uniós engedélyezéséről szóló szavazás akkora vihart kavart, hogy az országok felismerték: a döntés tagállami kézbe adásának most érkezett el a történelmi pillanata. 2014 júniusában a miniszterek óriási jelentőségű döntést hoztak, és végül megszavazták a köztermesztési javaslatot.
Ezt követően már csak az Európai Parlamenttel kellett végső megállapodásra jutni. Az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások 2014 decemberében a Tanácsban a tagállamok szakminiszterei által júniusban elért megállapodáshoz képest kifejezetten jó irányba vitték az ügyet. Újra feltűntek azok a szakmai elemek a szövegben, például a tiltás indokai, amelyeket még 2011 első félévében a magyar európai uniós elnökségünk idején sikerült kiharcolnunk az érintett tárcák kitartó képviseletével. Ezek erősebbé, jogi szempontból biztonságosabbá és számunkra kedvezőbbé tették a megállapodást. A tárgyalások végén, 2015. január 13-án, az Európai Parlament plenáris ülésén végül megszavazták a GMO-k termesztésének tagállami tiltását lehetővé tévő jogszabályi módosítást.
Megszületett a 2015/412/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy társadalmi, gazdasági vagy egyéb indokok alapján korlátozzák vagy megtiltsák egyes géntechnológiával módosított szervezetek termesztését az országuk területén. A tárgyalások során Magyarország mindvégig kezdeményezőnek számított. Számos tagállam hazánkhoz igazította álláspontját és szavazott végül igennel a módosítási javaslatra.
Most pedig engedjék meg, hogy rátérjek arra, miről is szól fő vonalakban az új irányelv és a jelenlegi törvénymódosítási javaslat. Például egy-egy GMO termesztésének engedélyezésére vonatkozó döntés során nemcsak a GMO-k egészséggel vagy környezettel kapcsolatos kockázataira vonatkozó szempontok merülnek fel, hanem számos más nagy fajsúlyú, mérlegelendő kérdés is. Többek között figyelembe kell venni agrárpolitikai célokat, az esetleges köztermesztés gazdasági hatásait, az ezzel kapcsolatban megfogalmazódó társadalmi igényeket, azoknak a gazdálkodási módoknak, például ökológiai gazdálkodásnak a jövőjét, amelyeket a GMO-termesztés is érinthet. Emellett biztosítani kell a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a gazdasági szereplők választási szabadságát.
Ezeket figyelembe véve az új uniós szabályozás nagyobb döntési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni területükön. Ez egy új, a korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kezünkbe a magyar mezőgazdaság GMO-mentessé-gének megőrzéséhez. Az irányelv és így a törvénymódosítási javaslat értelmében kétféleképpen tilthatjuk a GMO-k köztermesztését. Az első lehetőség alkalmazása esetén az engedélyezési eljárás során az Európai Bizottságon keresztül kérhetjük a kérelmet benyújtó céget, hogy módosítsa a bejelentését úgy, hogy az ne vonatkozzon Magyarország területére. Ha ezzel a kérelmező egyetért, már eleve olyan uniós engedély születik, amelynek hatálya nem terjed ki hazánkra. Jogi szempontból ezt találjuk a legbiztonságosabb megoldásnak, és feltétlenül élni kívánunk ezzel a lehetőséggel.
Amennyiben a kérelmező nem tesz eleget a kérésünknek, és nem módosítja a bejelentését, a második opció alapján is megtilthatjuk az adott GMO-növény termesztését. Ebben az esetben azonban az uniós termesztési engedély hatálya ki fog terjedni hazánk területére is, az utólagos tilalmat pedig részletes szakmai indokokkal kell alátámasztanunk. Az irányelv átmeneti rendelkezéseket is megállapít annak érdekében, hogy a tagállamok a már engedélyezett GMO-k vonatkozásában vagy az új irányelv hatályba lépése előtt benyújtott engedélykérelmek esetében is termesztési korlátozást vagy tilalmat vezessenek be az előbb bemutatott két opció szerint.
Jelenleg nyolc, köztermesztésre is kiterjedő kérelem van elbírálás alatt az Európai Unióban, tehát igyekeznünk kell a törvény elfogadásával, hogy ezeknek a génmódosított kukoricáknak a hazai termesztését is megakadályozhassuk. A magyar mezőgazdaság GMO-mentességének fenntartására csak így van érdemben lehetőségünk. E tekintetben különös figyelemmel kell lennünk a rendkívül szűk határidőkre is. Hazánk ugyanis legkésőbb 2015. október 3-ig élhet az átmeneti intézkedésekben foglalt tiltási lehetőséggel.
Tisztelt Képviselőtársaim! GMO-kérdésben tehát a csatlakozásunk óta élen járunk az Európai Unióban. Ez az irányelv átültetésében sincs másképp. Bár néhány uniós tagállamban is benyújtották már az országgyűlés elé az átültetésre vonatkozó törvénytervezetet, ha elég gyorsan cselekszünk, hazánk elsőként építi be belső jogába az új irányelvet, és elsőként élhet a benne foglalt tiltási lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy ennek komoly üzenete van mind a hazai, mind az európai uniós közvélemény felé.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a benyújtott törvényjavaslatot, biztosítva azt a politikai konszenzust, amely a GMO-k megítélése terén közel egy évtizede fennáll. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MSZP soraiból.)
(23.10)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
