FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2004-ben közismerten csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és akkor már az Európai Unió megengedte, hogy a géntechnológiai bizottsághoz benyújtott, termesztésre ajánlott növényeket a fajtatulajdonosok kezdeményezésére az adott tagországok termeszthessék, illetve el kellett dönteni, hogy a csatlakozásnál kérünk-e moratóriumot a termesztés tiltására. Magyarország élt ezzel a lehetőségével, a hivatalos okmányt 2005 januárjában nyújtottuk be az akkor egyedül várható, Magyarországon termesztett fajtára, a kukorica Monsanto 810-es kódú kukorica-hibridjére. Ez a moratórium akkor csak néhány évre védett meg bennünket. 2006 őszén újratárgyalásra került a kérdés, és az akkori kormány döntés elé került, hogy milyen törvénymódosítást nyújt be az akkor már létező ’98-as géntechnológiai törvény módosítása kapcsán.
A benyújtott változatot a Mezőgazdasági bizottság mint első helyen kijelölt bizottság elutasította, nem vette tárgysorozatba, mert gyakorlatilag egy rendkívül megengedő, a koegzisztencia szabályait olyan lazán értelmező változat került benyújtásra, amelyben gyakorlatilag mi is kinyitottuk volna a GMO-termesztés lehetőségeit. Miután a fő bizottság, amelyet már akkor is én vezettem, elutasította ezt a benyújtott törvénytervezetet, általános vitára való alkalmasságát, elindult egy belső egyeztetés, hogy akkor hogyan tovább. Érezhető volt, hogy a kormánypárton, az akkori kormánypárton belül is vannak, akik a kormány benyújtott törvénytervezeti szándékával nem értettek egyet.
Ennek megerősítésére közösen, az akkori kormánypártokkal való egyeztetés után kezdeményezésemre 2006. november 22-én egy parlamenti nyílt napot szerveztünk, amelyben azt vitattuk, hogy vajon a mezőgazdasági géntechnológia, elsőgenerációs GM-növények termesztése milyen előnnyel/hátránnyal járna Magyarországra nézve. Azt tudni kell, hogy közben a törvénytervezet vitája zajlott, a végszavazás felé közeledtünk, és rendkívül sok, nagyon szigorú módosító indítványt nyújtottunk be, amely gyakorlatilag teljesen átírta a kormány által benyújtott törvénytervezetet, és megtiltotta volna, a felállított szigorú szabályokon keresztül megtiltotta volna, ellehetetlenítette volna a GMO-s növények magyarországi termesztését. Olyan védősávot és olyan előzetes feltételrendszereket írtunk elő, amely szinte betarthatatlanná tette volna a termeszteni kívánó gazdálkodók számára a termesztést. Azonban a törvény vitája nem zárult le, és ezen a konferencián, amelyen mind a GMO-pártiak, tehát a fajtatulajdonosok magyarországi képviselői mind jelen voltak - itt a Felsőházi ülésteremben tartott a közel 8 órás vita, mintegy 600-an vettünk rajta részt -, a zárszóra érkezett meg Gráf József miniszter úr, aki jelezte, hogy most érkezett a kormányülésről, és gyakorlatilag a kormány elfogadta az ellenzék által kezdeményezett, de közben az akkori kormánypárt által is támogathatónak látott nagyon szigorú módosító indítványokat, amelyek a tiltás egyértelmű kifejezését jelezték. Ekkor vált egyértelművé, hogy akkor hosszú távon most már törvényi szinten is a tiltást fogjuk választani.
Közben nagyon fontos nemzetközi események történtek, például hogy a 2005-2009-es időszakra Angela Merkel lett a Német Köztársaság kancellárja. Ez azért izgalmas, mert Németország abban az időszakban még megengedő volt, szintén engedélyezte a GMO-s növények termesztését. A másik nagyon fontos fordulat, hogy 2007-ben Nicolas Sarkozy lett Franciaország köztársasági elnöke. Ez azért fontos, mert Franciaország Sarkozy kormányfővé választásáig szintén engedélyezte a GMO-s növények termesztését. Igazából Ausztria, Magyarország és a skandináv országok voltak az élenjárók, akik tiltakoztak, és már akkor követelték, hogy helyezzük nemzeti hatáskörbe a GMO-termesztés kérdéskörét. De azzal, hogy első lépésben egyébként Franciaország utasította el Sarkozy hatására a GMO-termesztést, majd egy évvel később Németország is ezt az utat választotta, egyértelművé vált, hogy teljes arculatváltozás következett be az európai viselkedésben; talán mondhatjuk, ez volt az előszele a magyar és osztrák zászlóvivésnek, melyben mi kategorikusan tiltakoztunk a GMO-s növények termesztése ellen, és saját hatáskörbe szerettük volna már akkor is hozni ezt a döntési lehetőséget.
Természetesen ez nem ment ilyen egyszerűen, miniszter úr több fordulatban utalt arra a küzdelmi sorozatra, amelynek például az egyik fordulata, hogy 2011-ben Magyarország az EU elnökségét vezette. Már akkor a mezőgazdasági bizottságok európai uniós elnökeit hívtam itt össze egy találkozóra, külön a GMO-s kérdés volt napirenden. Rendkívül érdekes vita bontakozott ki, hogy mely országok milyen logika alapján engedélyezik, és mely országok milyen logika alapján szeretnék megtiltani és tiltják is a GMO-s növények termesztését, köztermesztésbe vonását. Ugyanakkor ezen EU-elnökséget használtuk fel arra 2011-ben, hogy gyakorlatilag kidolgoztuk a tiltás alapjait, hogy véleményünk szerint milyen indokrendszerrel lehet az adott országnak a teljes tiltást bevezetni.
Az Európai Unió ekkor ezt még távolságtartással figyelte. 2012-ben Dánia volt az a logikánk mellé csatlakozó ország, szintén EU-s elnökséget vezetett, amely kőkeményen a tiltás logikai rendszerét szerette volna kidolgozni. Sajnos ez akkor még nem sikerült, és úgy, ahogy miniszter úr említette, 2014-ben egy GMO-s kukoricafajta termesztését engedélyezte a növénytermesztést engedélyező európai uniós hatóság. Na, és ekkor elszabadultak az indulatok.
A hazai jogalkotásban nem szabad megkerülni a 2012 januárjától élő Alaptörvényünket, amely az utolsó fordulatában ugyan, a módosító indítványok között - aki ezt figyelte, szintén alaptörvényi szinten a GMO-s növények köztermesztésbe vonása ellen nyújtottunk be egy módosítást, amely végül is elfogadásra került. Tehát ezzel azt gondoltuk, hogy teljes egészében a jogszabályi környezetet megteremtettük mind a szakmai vonalon, mind pedig az alaptörvényi vonalon, hogy egyértelmű utalást adjunk a környező és az európai uniós országoknak.
Azért mondom a környezőt, mert Románia megengedi ezt a termesztési módot, és sajnálatos módon volt is belőle problémánk, amikor illegális módon Romániából - most már bizonyítottan tudott -, Romániában termesztett GMO-s szaporítóanyag került át nem engedélyezett módon magyar gazdákhoz.
(23.20)
Ebből komoly eljárás következett: ki kellett szántani és kártalanítani kellett a fajtatulajdonosnak a gazdákat. Ez közismerten már az előző kormány miniszterségéhez, Fazekas miniszter úr tevékenységéhez tartozott, amikor ezt az eljárást le kellett folytatni.
Hogy miért izgalmas ez a kérdés? Talán sokan nem is értik és nincs is időnk arra, hogy megvitassuk a GMO-s növények előnye-hátránya kérdéskört. Mi egyértelműen a hátránya érvrendszert látjuk nagyon súlyosnak, ezért is helyezkedtünk akkor, mind az öt parlamenti párt… - tehát 2006-tól kezdve mind az öt parlamenti párt egyértelműen és azóta is a GMO-s növények ellen érvel egyértelműen.
De hadd említsem meg a klasszikus Monsanto 810-es kukoricának, miután felfejtették a géntérképét és különféle rovarkártevők ellen próbáltak nem hagyományos vegyszeres úton védekezni… - hanem azt találták ki, hogy a Bacillus thuringiensisnek a toxintermelő génjét egyszerűen kivették, sajnos nanotechnológiával már ilyeneket tudunk csinálni, kiemelték, és egyszerűen berakták az akkorra már felfejtett kukoricagén modelljébe. Egyetlenegy helyre beillesztették. Ez a kukoricában nem okozott semmilyen változást, kivétel, hogy innentől kezdve a gyökerén keresztül mérget, toxinanyagot termel a földben. Ezzel aztán megöli valóban azt a kukoricarovart, ami ellen addig hagyományos úton, tehát vegyszerrel védekeztünk egyetlen kis problémával, mint ahogy a 2006-os konferencián többen említették, bebizonyították magyar kísérletek következtében, hogy 1500-2000-szer több méreganyagot termel ez a kukorica az élete során, mint amennyi méreganyagot egyébként vegyszeres úton kijuttatunk ugyanezen rovarok elpusztítására - hogy csak érzékeltessem, hogy milyen csalfaságokra jutott az elemző- és kutatótársadalom, akik mindig is fenntartással követték a GMO-s növények terjesztését.
Nos, ennek következtében a végső fordulatot tudjuk: 2015 áprilisától az említett cikkely megengedi, hogy az adott tagországok saját törvénykezésen keresztül döntsék el az engedélyezés vagy tiltás kérdését. Ez a törvénytervezet a szokásunknak és az eddigi hagyományainknak megfelelően a tiltást, az egyértelmű tiltást rögzíti. Természetesen javasoljuk, hogy ezt a törvényt fogadjuk el.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
