DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, utaltak erre mások is, de én egyértelműen fogalmazom meg. Ha e törvény benyújtásának okait vizsgáljuk, akkor egy általános vita keretén belül bizony nem kerülhetjük meg és elsősorban nem kerülhetjük meg azt, hogy az előzményekre utalunk. Ha a társadalmi környezetet és az előzményeket nem vizsgálva csak erről a törvényről beszélnénk, akkor tulajdonképpen a lényeg maradna el a felszólalásokból.
Ennek előzménye az - amire a képviselőtársaim egyébként már utaltak, én egy picit bővebben fogok -, hogy volt egy olyan televízióadó, amelyik olyan műsorokat, olyan híradót kezdett sugározni, ami a kormánynak nem volt ínyére. Ezt a televízióadót - ami az egyetlen a kormánykritikus televízióadók közül - több mint egymillió, akár kétmillió néző nézi, és ez már problémát jelentett a kormány számára. Nem tudta megtenni vele, amit megtesz egyébként a közmédiával, hogy a híreket torzíttatja; úgy tűnik, az MTI vagy utasításra, vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni. Ez a televízióadó a kormány számára kellemetlen hírműsorokat sugárzott, közvetítette azt, amit az ellenzék régóta kifogásolt: a kormány milyen módon működik, milyen korrupciós cselekményei vannak, milyen üzleteket kötnek, hogyan alakul a holdudvar, és hogyan nyerik el kizárólag a kormányhoz közeli emberek az egyes pályázatokat. Ezekről és más, a kormány számára kínos témákról szóltak ezek a műsorok.
Ezek után önök kitalálták, hogy reklámadót vezetnek be, és ennek a mértékét úgy alakították, hogy egyetlen televízióadót érintett ez 40 százalékos mértékben, és ez pontosan az az RTL Klub volt, amelyikről most én az előbb beszéltem; nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy vagy megregulázzák, vagy elűzzék innen az országból.
Aztán jöttek az események tovább, a kormány megpróbálta felvenni a harcot. A kormány utasította a NAV-ot, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg. Tudják, az, amikor a kormány hatalmi eszközökkel avatkozik bele egy ilyen szférába, nem a demokratikus országok jellemzője, de ezt már csak úgy zárójelben említem meg. Gyakorlatilag fenyegetésként uszította az RTL Klubra az adóhatóságot egy több évvel azelőtti ügyre hivatkozva, azaz egy kreált ügyre hivatkozva. Majd utána, amikor ez se használt, akkor felemelték az adót 40-ről 50 százalékra, ami szintén csak az RTL Klubot érintette.
Ezután jött a kormányzati magyarázat, hogy mekkora tévedésben van az ellenzék és mindenki, aki azt mondja, hogy a hírműsorok jellege miatt találták ki a reklámadót, egyáltalán ezt az intézményt és vetették ki ilyen módon, ahogy az előbbiekben szóltam róla, mert hiszen előbb volt a reklámadó ötlete, és utána volt csak az, hogy az RTL Klub ilyen műsorokat kezdett sugározni.
Már-már el is kezdte hinni ezt a társadalom, mire megtalálta az atlatszo.hu azt a hatástanulmányt, amelyet a Miniszterelnökség rendelt meg - és ezt Lázár János is annak idején elismerte -, amelyben arról volt szó, hogy a kormányzati hírek médiaképe kedvezőtlenül alakult a vizsgált időszakban az RTL Klub műsoraiban, ráadásul az RTL Klub a rezsicsökkentést sem magyarázta a kormánynak megfelelő színben és módon. Na, ez viszont megelőzte a reklámadó bevezetésének ötletét. Azt gondolom, ez tette egyértelművé azt, hogy a kormánynak semmi más célja nincsen, mint hogy azt a hírcsatornát, amelyik vele kritikus és sokan nézik, vagy ellehetetlenítse, vagy megzsarolja, vagy elűzze innen az országból. Na, ez ennek a törvénynek az előzménye.
Utána jöttek még további események. Az Európai Bizottság - ahogy egyébként Schiffer képviselőtársam is utalt rá - komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban. Azután elindult a Velencei Bizottságnak is egy vizsgálata, épp a minap járt nálunk a Velencei Bizottság delegációja, talán egypár héttel ezelőtt, és a magyar médiahelyzetet és kiemelten a reklámadót tette a vizsgálat tárgyává. Ezután záróakkordként Merkel német kancellár asszony látogatást tett Magyarországon, s csodák csodája, néhány nappal utána a kormány bejelentette, hogy jelentősen módosítani fog a reklámadón, és eltörli ezt a 40, illetve 50 százalékos legmagasabb adókulcsot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ezért a kormánynak, illetve a kormány által beterjesztett javaslat indokolásának az az álszent megfogalmazása, miszerint is ez egy ilyen önálló elhatározásból adódó módosító javaslat, egyszerűen nem igaz, hazugság, egyszerű hazugság. Ezt, tisztelt államtitkár úr, önökre kényszerítették, ez a nagy helyzet. És nem annak örülök, tisztelt államtitkár úr - mielőtt még ezzel kezdenének revolverezni -, hogy külföldről sikerült a magyar kormányt kényszerbe hozni, hanem annak örülök, hogy végre egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának az egyik eszköze volt.
Őszintén sajnálom azt, hogy a magyar kormánynak egyáltalán eszébe jutott ilyet beterjeszteni, ez a szégyen. Nem az a legnagyobb probléma, hogy külső kényszer hatására kellett, hogy ebből önök visszajöjjenek, nem ez a legnagyobb probléma. Tudjuk mindannyian azt, hogy amikor belépünk egy közösségbe, akkor természetesen akár egy magánszemély, akár egy állam bizonyos elemeit a szuverenitásának feladja, ez természetes dolog, ez egy önként vállalt történet. Ha pedig ez így történik, akkor az arra is kötelezi azt az államot, hogy azoknak a közösségi normáknak eleget tegyen, amiket önként vállalt. Szeretném, ha olyan kormányunk lenne, amelyik ezt megteszi. Úgyhogy, aki ezt olyanféle külső kényszernek értelmezi, ami a magyarországi szuverenitást veszélyezteti, azt gondolom, az súlyosan téved. Súlyosan téved!
Meghallgattuk a Törvényalkotási bizottság ülésén az erről szóló okfejtését jobbikos képviselőtársamnak. Ezt azért vetem csak előre, mert nyilvánvalóan az én felszólalásomra lesz ilyen tárgyú reakció; itt nem erről van szó. Itt arról van szó, hogy mi is elvárnánk például azt, ha egy másik állam egy magyar céggel ugyanezt csinálná, akkor az európai közösség lépjen fel annak a cégnek az érdekében, védelmének az érdekében, és arról van szó, hogy a közösségi normák megsértése és egy végtelenül antidemokratikus kormányzati működés következtében indult be egy európai gépezet. Tudják, én ennek nem örülök. Én annak örülnék, ha a kormányzat maga működne úgy, hogy az a magyar emberek és a sajtószabadság érdekét szolgálná. De ha a kormány nem működik úgy, akkor még mindig jobb, ha van egy olyan külső erő, amelyik erre rá tudja kényszeríteni, mint ha egy olyan szabályozás maradt volna érvényben, amelyik antidemokratikus és a sajtószabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát súlyosan sérti.
Ez a helyzet. Tudom, hogy ez kényes téma, ettől függetlenül azt gondolom, ebben egyértelmű mondatokat kell mondani. Nos, ez az előzménye ennek a benyújtott törvényjavaslatnak, azaz, ha tárgyalunk erről a törvényről - és nem kívánom azt megismételni, amit a képviselőtársam erről szakmai szempontból elmondott és a kritikáit megfogalmazta, mert ez is helyes és helyénvaló természetesen -, akkor látni kell, hogy ez már egy következménye annak a folyamatnak, amit én az előbb felvázoltam. Egy következménye ennek a folyamatnak és nem pedig egy önállóan elhatározott, szuverén döntésből eredő elhatározás, hogy ezt a törvényjavaslatot ide beterjesztik az Országgyűlés elé.
Éppen ezért tehát mi azt gondoljuk - és itt van talán vita Harangozó képviselőtársam és Schiffer képviselőtársam között, talán egyszerű feloldani ezt a félreértést, hadd nevezzem én ennek -, mi ezért mondjuk azt elvi alapon, hogy ezt a törvényt nem tudjuk támogatni, ezt a törvényt kár farigcsálni.
(10.00)
Ehhez a törvényhez kár módosító javaslatokat benyújtani, mert egy ilyen előzmény után látszik az, hogy ez a törvény tulajdonképpen ennek a folyamatnak a levezetése és elvarrása, ahelyett, hogy a kormány tisztességgel belátná, hogy amit csinált, az tarthatatlan és elfogadhatatlan, és letenne erről az egészről.
Amit Schiffer képviselőtársam egyébként benyújtott, ahogy Harangozó képviselőtársam is elmondta, azt mi támogatjuk, mert valamivel jobbá teszi, vagy hadd fogalmazzak úgy, hogy kevésbé teszi rosszá a nagyon rosszat. De ettől még az igaz, hogy mi az egészet nem tudjuk támogatni módosító javaslattal vagy anélkül, úgyhogy szerintem ennyi volt a különbség a két vélemény között, Schiffer képviselőtársam és Harangozó képviselőtársam véleménye között.
Mindezen előzmények és egyébként a megfogalmazott kritikák alapján én magam is azt mondom, hogy ezt a törvényt támogatni lehetetlenség. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
