NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy míg a Jobbik kritikáját - mint a reklámadót eredetileg és elsőként indítványozó pártnak a kritikáját -, semmiféle szakmai kritikáját nem fogadták el, egyetlen módosító javaslatunkat sem fogadták el, addig az EU nyomására ismét úgy módosítják a reklámadóról szóló törvényt, ahogy az Európai Unió fütyül, hiszen láthattuk, hogy még a nemzetünk önrendelkezését legjobban megtestesítő Alaptörvényt is úgy módosították, ahogy az Európai Unió elvárja ezt. Én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és hogyha már nemzeti együttműködés rendszeréről beszélnek, akkor nem nemzetközi együttműködésre kellene a hangsúlyt fektetniük, hanem sokkal inkább a magyarországi embereket képviselő pártok javaslatainak meghallgatására kellene odafigyeljenek.
Elfogadhatatlan az is, hogy ezzel a javaslattal ismét az RTL Klubon és általában a multinacionális cégek helyzetén könnyítenek, miközben a kis- és középvállalkozókra sokkal nagyobb terhet rónak. A Jobbik ezért nem támogatja ezt a javaslatot, miként az alapvetést mi magunk fogalmaztuk meg először talán 2009-ben, majd 2010 októberében már javaslatot is nyújtottunk be itt az Országgyűlésben. Akkor még leszavazták, pedig akkor csak egy alapvetés volt a médiatörvényhez, hogy egy valamiféle reklámadót vezessünk be, de még magát az alapvetést is lesöpörték.
A reklámadó alapötletét a kereskedelmi médiumok megzsarolására használta föl a kormány. Sokáig húzta-halasztotta a saját maga által a kormány honlapjára feltöltött törvényjavaslatot is, miután társadalmi véleményezésre bocsátotta, utána elfelejtette benyújtani, hiszen a zsarolás, a háttértárgyalások folytak tovább, és amikor jobb híján én magam nyújtottam be a kormány által közzétett javaslatot egyéni képviselői indítványként, önök azt ismét leszavazták. Maga Varga Mihály is egy napirend utáni felszólalásomra reagálva azt mondta, hogy nincs is szükség semmiféle pluszbevételre a költségvetésnek, nincs szükség reklámadóra. Aztán eltelt megint egy kis idő, míg végül benyújtották a javaslatot, persze nem úgy, ahogy a Jobbik javasolta, számos szakmai kritikát fogalmaztunk meg, illetve észrevételt, hiszen mi néznénk a társadalmi hasznosságát vagy a társadalmi ártalmasságát is egy reklámnak természetesen. A szennyező fizet elve alapján a kulturális környezetszennyezés költségeit kellene megfizettetni a kereskedelmi médiumokkal a reklámbevételek után elsődlegesen.
(9.20)
Illetve, ha adott esetben van valami közcélú, közhasznú üzenete is, gondoljunk egy joghurtreklámra, amely nem teherként, nyűgként, hanem egy pozitív, idilli képként ábrázolja a nagycsaládos életmódot például, rá lehetne kényszeríteni, rá lehetne venni a reklámkészítőket, hogy olyan reklámokat készítsenek, amelyeknek mellesleg közhasznú üzenete is lehet. Azonban ezeket a javaslatainkat, hogy tegyünk különbséget reklám és reklám között, önök lesöpörték, csak a bevétel érdekelte önöket, illetve az, hogy az RTL Klubot megrendszabályozzák. Azonban ezt nem ilyen szabályozási eszköznek kell felhasználni, a kormánypártok ilyen eszközökkel nem zsarolhatják, normális esetben nem zsarolhatnák a médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek.
Kiszámítható törvényhozásra volna szükség, a jelenlegi gazdasági környezet azonban nem ezt mutatja. Sokkal inkább a belharcaikra, a Simicska Lajossal kapcsolatos háborúzásukra használják fel ezt a javaslatot is, illetve az Európai Unió nyomására hivatkoznak, és nem szégyellik, miközben a nemzeti önrendelkezésünket sárba tiporják, hogy ilyen belügyeinkbe is beavatkoznak. Ez már rég nem a közös piacról szól ugyanis, hanem arról, hogy a saját belső ügyeinket, a médiatörvényt vagy épp a reklámtörvényt hogyan kívánják megszabni. Ezért szeretnénk, hogy megfogadják a javaslatainkat ezzel kapcsolatban, és nemcsak a mieinket, hanem azokét a szakmai szervezetekét is, amelyek rendszeresen fogalmaztak meg kritikákat. Ilyen például a Magyar Marketing Szövetség is, amelyhez levélben fordultam, és meg is fogalmaztak jó néhány kritikát. Hiába soroltam fel ezeket már a korábbiakban, sajnos semmi nem köszön vissza ebben a törvényjavaslatban sem, ezért engedjék meg, hogy ismét megfogalmazzam azt a néhány apró jelzést, amit a Magyar Marketing Szövetség kérésemre megtett.
Azon, hogy a jelenlegi formájában milyen összegeket érint és milyen adókulcsok vannak, nyilvánvalóan szakmai kritikákkal nem lehet változtatni. Az egy politikai kérdés. De az, hogy az egész törvény, amikor ilyen hirtelen behozzák, mint most is, megkerülve a normális ügymenetet az Országgyűlésben, milyen problémát vet fel, hogy nem kellően szakmai javaslat, azt alátámasztják a Magyar Marketing Szövetségnek például a következő kritikái. Látszik, hogy ahány ember, annyiféle értelmezése létezik a jogszabálynak. Nagyon sok kérdést vet fel még a jogértelmezők között is. Gyanítják, hogy a NAV-nál sem reklám- és marketingszakemberek dolgoznak, és így még nagyon hosszú út van a korrekt gyakorlat kialakításáig. Hiszen az adóhatóság sem tudta megválaszolni, hogy például az az internetes bolt, amely a Facebookon vagy a Google oldalain helyez el hirdetést, valóban köteles-e reklámadót fizetni.
A reklámadótörvény a magyar nyelvű hirdetéseket vonja reklámadó alá, és a magyarnyelvűséget a megrendelésből szeretné megállapítani, tehát a megrendelés mint számviteli bizonylat kérhető, és kérik is majd a reklámadó felülvizsgálata során. Ebből az is következik, hogy ha a hirdetés kizárólag angol szavakat tartalmaz, akkor az nem tartozik a reklámadó hatálya alá. De vajon mi a helyzet például az olyan bannerhirdetésekkel, amelyek csak képet tartalmaznak? Ezek szerint, mondjuk, egy pornóoldalon reklámadómentesen lehet hirdetni? Erre buzdítanak? A jelenlegi jogszabály, úgy tűnik, igen. A szakértő ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta a Magyar Marketing Szövetséget, hogy az olyan hirdetés, amelyben nincs magyar nyelvű szöveg, csak egy mozaikszó vagy egy ábra, nem vonható a reklámadó alá. Igaz, az ilyen jellegű kérdésekre, hirdetésekre ott van a kulturális adó, de azt a megrendelőnek nem kell megfizetnie.
Érdekes a törvény szövege alapján az is, hogy egy totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, amely olyan megjelenési mód, amely a vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. De mi van akkor, ha a reklámhordozóra nem kerül magyar nyelvű szöveg, csak egy kép és logó? A NAV ezekre a kérdésekre sem tud választ adni. A gumiparagrafusokból álló médiatörvény után egyre több ilyen jogszabály születik, amellyel nyilvánvalóan fogni tudják a hatóságon keresztül akár azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyekkel dolguk van, mondjuk, egy Kubatov-lista vagy ki tudja milyen alátámasztottság, politikai indok alapján. Ez elfogadhatatlan! Mi egyértelmű, átlátható törvényeket szeretnénk.
Nagy a bizonytalanság az önreklámmal, vagyis azzal kapcsolatban is, ha például egy médiavállalat az egyik kiadványát vagy műsorát reklámozza a másik termékében. Ezekben az esetekben a szabály az, hogy az önreklám 500 millió forint éves költséget meghaladó esetben adózik, ez alatt bevallási és nyilvántartási kötelem nincs. De az sem világos például, hogy a Google és a Facebook esetében, miután nem ad nyilatkozatot, ki a reklámadó alanya. Az az ügynökség, aki kapcsolatban áll a Facebookkal, vagy maga a hirdető? És még számtalan ilyen kérdése van nemcsak a Magyar Marketing Szövetségnek, hanem a teljes kommunikációs iparágnak.
Végül az is nagyon fájó számunkra, amire a bevételeket fordítják. Ennek a reklámadónak a bevezetése, ha nem is úgy, ahogy a Jobbik eredetileg javasolta, de megvalósult és legalább egyáltalán maga a reklámadó így vagy úgy, eddig főként a multinacionális cégeket terhelte, és a Jobbik elképzelése szerint főként azokat terhelné, hiszen áthárítják nyilvánvalóan a reklámszolgáltatók is ezeket a hirdetőkre, elsősorban multinacionális cégekre. Azonban, ha ezt a javaslatunkat tehát korábban le is szavazták, most végre megvalósulhatott, nem mindegy azonban, hogy ezeket a bevételeket mire fordítják. Önök, úgy tűnik, befolyatják a költségvetésbe, tulajdonképpen közvetve biztosítják, hogy kormánypropagandát lehessen folytatni közpénzből, tízmilliárdokból rendre. Ezt nemzeti konzultációnak álcázzák néha Kubatov Gábor legnagyobb örömére, hiszen már rég nem csak kormánypropagandáról van szó a nemzeti konzultáció keretében, de rendre láthatunk olyan közterületi hirdetéseket is, amelyek tájékoztatásnak álcázva valójában kormánypropagandát jelentenek.
Ezek persze sokszor jelentősen túlárazva történtek. Volt is, hogy tettem feljelentést Simicska Lajos egyik óriásplakátcége ügyében, amely a piaci ár nyolcszorosáért végzett óriásplakátkampányt. Hiába tettük ezt a feljelentést, hiszen lesöpörte az ügyészség arra való hivatkozással, hogy önmagában az a körülmény, hogy valamilyen közbeszerzés, ráadásul egy hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárásról beszélünk, önmagában az a körülmény az ügyészség szerint, hogy valami a piaci árnak látszólagosan a többszöröséért történik, még nem bűncselekményre utaló jel, még csak nyomozást sem indítanak egy ilyen ügyben. Lesöpörték és az önök törvénymódosítása nyomán immár fellebbezéssel, jogorvoslattal, panasszal sem élhetünk mi, feljelentők, tehát jogerős a feljelentést elutasító határozat. Ilyen értelemben a kormánypropaganda tehát folyhat gátlástalanul tízmilliárdokból, a piaci árnak akár a nyolcszorosáért.
Ezt azért merem mondani, mert volt, hogy mi is - mint Jobbik - a saját pénzünkből piaci áron, korántsem baráti áron, gondolhatják, folytattunk ugyanúgy ezerdarabos óriásplakátkampányt, és láthattuk, hogy az bizony nyolcszor annyiba került, mint amennyiért kormánypropagandát folytatnak; de ha már folytatnak, akkor se a piaci ár nyolcszorosáért. Persze, amíg Simicska Lajost kellett ezekkel megbízni, érthető volt, ugyebár, hogy miért árazták túl ezeket. De nemcsak az elfogadhatatlan, hogy ezeket túlárazzák, hanem maga az alapvetés is, hogy kormánypropagandát finanszíroznak költségvetésből. Ha már van ilyen bevétel, amely például a reklámadóból tízmilliárd forintos nagyságrendben befolyik, sokkal inkább azon kellene elgondolkodni, hogy az ingyenes internet bevezetését valósítják meg ebből.
Ez a Jobbiknak régi alapvetése, és a reklámadó bevezetésekor a törvényjavaslat vitájában is számos érvet felhoztam mellette, amire válaszolt az előterjesztő, akkor még L. Simon László. Bizonyára emlékeznek, az RTL Klub hülyét csinált belőle, hogy a saját javaslatát sem ismeri. No hát, nem kellett sokat változtatnia L. Simon Lászlón az RTL Klubnak, hogy ezt a hülyének való beállítást meg tudja tenni, hiszen valóban nem ismerte a saját javaslatát. De: ritkán értek egyet L. Simon Lászlóval, de a zárszavában ő maga is igazat adva nekünk, a jobbikos kritikára azt felelte a reklámadóról szóló törvény általános vitájának végeztével: „A román hegyi pásztorok a Fogarasi-havasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza.” Ezt mondta többek között, amikor az ingyenes internet bevezetését célzó javaslatunkat fogalmaztuk meg a reklámadó kapcsán, hogy erre fordítsák azt a nagyságrendileg tízmilliárd forintot.
Idézem tovább is L. Simon Lászlót. Elnök úr, ne ijedjen meg, semmi perverz nem lesz ezúttal benne, rímelni sem fog, hiszen csak a reklámadó kapcsán L. Simon László előterjesztői zárszavából idézek. Az államtitkár úr azt mondta: „Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk.” - és mutatott miniszter kollégájára. Varga Mihály pedig, aki korábban azt mondta, hogy nincs szükség ilyen reklámadóból származó bevételre, mert az állami költségvetésnek nincs is szüksége ilyenre, hallgatott egészen mostanáig, míg a Jobbik aláírásgyűjtő akciójának nyomására is végre most már nem internetadón gondolkodnak, hanem internetadócsökkentésen. Nagyon örülünk ennek, bár kevés ez a lépés is. Ráadásul ismét az EU-ba fognak ütközni, hiszen az Európai Unió áfára vonatkozó irányelvei alapján nem lehet csökkenteni az internetszolgáltatások áfáját. Éppen ezért azt mondjuk, hogy inkább például a reklámadóval kapcsolatos bevételt kellene az ingyenes internet bevezetésére fordítani.
Ezt legutóbb is egy módosító javaslattal benyújtottam, sajnos lesöpörték. Pedig látniuk kell, hogy nincs más lehetőség, ha szembe akarnak nézni azzal, hogy az ingyenes internet mennyire indokolt.
(9.30)
Hiszen az Európai Unióban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a szélessávú mobilnetet rendszeresen használók aránya. Rendkívül félrevezető az a kormányzati bejelentés is, hogy 2018-ra mindenhol lesz szélessávú internet, hiszen csak ott lesz, ahol meg tudják fizetni a nemzetközi összehasonlításban is magas díjakat. A bruttó átlagkeresethez viszonyítva a hazai mobilnetdíjak Szlovéniához és Csehországhoz képest több mint háromszorosa; Dániához képest pedig 23-szorosa az itteni ár. Értik ezt?! Tehát 2200 százalékos árnövekedésről, ártöbbletről beszélhetünk Magyarországon, mondjuk, Dániához képest, ha figyelembe vesszük a jövedelmi viszonyokat is.
Ezért kellene ezen változtatni, és a Jobbik által javasolt ingyenes internet, ha ezt mondjuk, a reklámadóból megvalósítanák, mert meg lehetne ennyi pénzből, akkor az fellendíthetné a távmunkát, a távügyintézést, az elektronikus közigazgatást. Ezzel csökkenthetnénk a gépkocsiforgalmat és a felesleges sorban állást is természetesen. Maga az ingyenes internet néhány településen, nemcsak nemzetközi példák vannak rá, Magyarországon is a jobbikos vezetésű önkormányzatoknál már sikerrel vizsgázott. Hiszen útjára indítottuk az internetbarát települések mozgalmát. A jobbikos települések főterein már sok helyen sikerrel vizsgázott az ingyenes wifi.
Ezek alapján is merjük az önök figyelmébe ajánlani, hogy ne csak L. Simon László értsen ezzel egyet, hanem az egész kormány is. És ne valamiféle pótcselekvésként egy néminemű áfacsökkentésen gondolkozzon, ezzel kampányoljon, miközben ebből valószínűleg nem lesz semmi, hiszen az Európai Unió ismét a belügyeinkbe avatkozva, amit önök szó nélkül elfogadnak, vagy hangzatos szavakkal lehet, hogy tiltakozni fognak, de végeredményben mégiscsak tudomásul fogják venni, ahogy teszik ezt a halálbüntetés kapcsán, az Alaptörvény módosításakor vagy most, a reklámadó módosításakor.
Ez azonban elfogadhatatlan, hogy a kis- és középvállalkozók terheit növelik ismét a multinacionális cégek terhein csökkentve. Ezért a Jobbik ezt a javaslatot nem támogatja. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
