VANTARA GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy korábban nagy vitát kiváltó törvény módosítása fekszik képviselőtársaim előtt, egy olyan törvényjavaslat, amelyről az elmúlt hónapokban mind a politikában, mind a nyilvánosságban sokat vitatkoztunk. Egyértelműen úgy gondoljuk, hogy Magyarországon a következő években olyan adórendszert kell kialakítani, ahol egyre nagyobb szerepük van a forgalmi típusú adóknak, és nagyobb szerepet kell vállalni a közteherviselésben azoknak, akik jelentős bevételhez, profithoz jutnak.
Az elmúlt években a hazai adórendszerben a munkát terhelő jövedelemadók közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, így az adórendszer súlypontja egyre inkább a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé tolódott el. Az igazságosabb közteherviselés irányában történő elmozdulás jegyében fogadta el tavaly az Országgyűlés a reklámadóról szóló rendelkezéseket, ami éves szinten közel tízmilliárd forint bevételt eredményezhetett a költségvetés számára. Azonban a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény hatálybalépése óta Magyarország ellen két európai uniós eljárás indult.
Az Európai Bizottság jelezte, álláspontja szerint a reklámadó szelektív előnyt, így állami támogatást jelent az alacsonyabb reklámbevétellel rendelkező adóalanyok részére. A Bizottság február elején felszólította a magyar kormányt, hogy módosítsa a reklámadó szabályait, különben határozatot ad ki adónem felfüggesztéséről, végső soron pedig kötelezettségszegési eljárás megindítását helyezte kilátásba.
Mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, indokolt a reklámadó kifogásolt rendelkezéseinek módosítása. Ennek érdekében a tavaly elfogadott törvény oly formában került módosításra, hogy a százmillió forintot meg nem haladó reklámból származó árbevétel után nulla százalék lenne a befizetendő adó, amíg százmillió forint fölött 5,3 százalék. Így biztosítható, hogy a törvénymódosítást követően is ugyanakkora nagyságú bevétel álljon a költségvetés rendelkezésére a reklámközzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény biztosította volna. Fontos szempont volt, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósítását, és így az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek.
Tisztelt Ház! A tavalyi vitában már elhangzott, de most is szeretném megjegyezni, hogy 2000-ben fogalmazódott meg először egy ilyen típusú adó bevezetése, 2008-ban a szakszervezetek is javasolták bevezetését, 2013-ban pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolta a kormány számára a reklámadó bevezetését. A kereskedelmi televíziózás és a kereskedelmi televíziózás által közvetített kultúra szintje, a műsorok színvonala rendkívül sok vitát váltott ki az elmúlt években. Azon az állásponton vagyok, hogy a kereskedelmi televíziózásban maga a műsorkészítés, a műsorok felépítése és összeállítása elsődlegesen a bevételek irányába ment el, és kevésbé veszi figyelembe azokat az igényeket, amelyeket a magyar társadalom felől joggal támaszthattunk a minőségi műsorkészítéssel szemben.
Bízom benne, hogy közösen sikerülhet egy olyan környezet kialakítását megvalósítanunk, amely elősegíti a valódi értékeket közvetítő kereskedelmi média létrejöttét. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő jogszabály továbbra is ebbe az irányba mutat, ezért kérem, hogy támogassák azt a vitában és a szavazások során. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)