DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István: A zugügyvédet nem hoztad?) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége, hogy az Országgyűlés számára véleményt adjon a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről. E kötelezettsége teljesítése érdekében az Állami Számvevőszék a központi költségvetési előirányzatok tervezését végző szerveknél, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, illetve a költségvetési fejezetek irányító szervezeteinél végzett ellenőrzést, amely alapján kialakította véleményét a 2016. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatról.
Az ellenőrzésünk során mindenekelőtt azt vizsgáltuk, hogy a központi költségvetési törvényjavaslat összeállítása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Megállapítottuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartási törvényben foglaltaknak megfelelően 2015. március 20-án a honlapján közzétette tájékoztatóját a 2016. évi költségvetés tervezéséhez. A tervezési tájékoztatóban megfogalmazott követelmények a költségvetési tervező munka során érvényesültek. A kormány 2015. április 30-án a honlapján nyilvánosságra hozta a konvergenciaprogramot, amely tartalmában megfelelt annak a törvényi előírásnak, miszerint a kormánynak el kell készítenie az aktuális és a következő három évre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzést, és azt nyilvánosságra kell hoznia.
Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően a költségvetési törvényjavaslatban bemutatásra került az államháztartás alrendszerei pénzforgalmi szemléletben készült költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata az európai uniós módszertan szerinti, eredményszemléletet tükröző egyenleggel. A kettő közötti eltérés - szakzsargonban az úgynevezett ESA-híd szerint - 82,1 milliárd forint. Ebből adódóan az államháztartás 2016. évre tervezett GDP 2,2 százalékának megfelelő pénzforgalmi hiánya az európai uniós módszertan szerint számolva 2 százalékos GDP-arányos hiánynak felel meg. Következésképpen a 2016. évre tervezett hiány nem éri el az uniós rendeletben referenciaként meghatározott 3 százalékot. Ezzel az államháztartási törvénynek az államháztartási hiány mértékét korlátozó előírása is teljesül.
Az államadósságmutató 2016. december 31-re tervezett 73,3 százalékos mértéke az Alaptörvény 36. cikkely (4) és (5) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban a 2015. évi 74,3 százalékos mértékhez képest csökkenést mutat. A törvényjavaslat szerint az államadósság növekedési üteme 3,3 százalék lesz, ami meghaladja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény 2015. január 1-je óta hatályos adósságképlete alapján számított 0,35 százalékot. A törvényi előírással ellentétes helyzet megszüntetése érdekében a kormány a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/4884. számú törvényjavaslat 1. §-ában kezdeményezi az adósságképlet alkalmazásának további feltételekhez kötését. Ezek a feltételek - mind az infláció, mind pedig a gazdasági növekedés üteme haladja meg a 3 százalékot - 2016-ban várhatóan nem teljesülnek. Így a kormány javaslata szerinti törvénymódosítás hatálybalépését követően az adósságképlet szerinti korlát nem lesz majd akadálya annak, hogy a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az államadósság tervezett növekedése mellett elfogadja.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megalapozottsága szempontjából az egyik fő kérdés az, hogy az előirányzott bevételek és kiadások összhangban állnak-e a gazdasági feltételek várható alakulásával. Ennek kapcsán két kérdés vetődik fel. Az első, hogy az a gazdasági prognózis, amit a törvényjavaslat indoklásának melléklete tartalmaz, mennyire tekinthető reálisnak.
(12.30)
Erre a kérdésre választ az Állami Számvevőszék véleménye nem tartalmaz, mivel a Költségvetési Tanács megalakulása óta a kormányzati makrogazdasági prognózis hitelességét a tanács véleményezi. A vonatkozó törvényeknek megfelelően a tanács véleményének kialakítását az ÁSZ elemzés elkészítésével támogatja. Ez így történt ebben az évben is: elemzésünk nyilvános, azaz a Számvevőszék és a Költségvetési Tanács honlapján is megtekinthető.
Tisztelt Képviselők! Az elemzést azért is ajánlom figyelmükbe, mivel az jól illusztrálja, hogy szemben az Európai Bizottság véleményével, az Állami Számvevőszéknél, de a Magyar Nemzeti Banknál is jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a költségvetési törvényjavaslat és annak makrogazdasági megalapozottsága értékelésére, azaz a Költségvetési Tanács döntéshozatalának támogatására.
A másik kérdés az, hogy a költségvetés bevételeit és a gazdasági mutatóktól függő kiadásait - például a nyugdíjemelések előirányzatait - a kormányzati gazdasági prognózissal összhangban határozták-e meg. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a véleményt megalapozó ellenőrzés során nagy súlyt fektettünk, hiszen a bevételek teljesíthetőségének véleményezését az Állami Számvevőszékről szóló törvény külön is nevesíti. Természetesen széles körben elemeztük a kiadási előirányzatok megalapozottságát is.
Az Állami Számvevőszék írásos véleménye tehát nem tér ki a 2016. évre prognosztizált makrogazdasági pálya értékelésére. Expozémban azonban a költségvetési törvényjavaslat néhány gazdasági összefüggését mégis szeretném kiemelni.
A 2014. évi és a 2015. évi első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és egy olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása. Ezt az eredményt számos hazai intézkedés alapozta meg. Példaként emelhetem ki az adórendszer átalakítását, a társadalombiztosítás stabilizálását, a devizahitelesek terheinek mérséklését, majd a lakáshoz kapcsolódó devizahitelek forintosítását, valamint a fegyelmezett költségvetési tervezést.
Ugyanakkor az eredményekhez olyan külső tényezők kedvező alakulása is hozzájárult, mint az európai uniós támogatások nagyarányú igénybevétele vagy az alacsonyabb kőolaj- és földgázárak. A 2016. évi költségvetés makrogazdasági környezete azért lesz sajátos, mert a növekedésnek az egyszeri hajtóerői 2016-ban már megszűnnek, például így az európai uniós fejlesztési finanszírozás ciklikussága következtében igen jelentős mértékben csökkennek az adott évben felhasználható európai uniós források.
A kormányzati prognózis az európai uniós források felhasználása jelentős csökkenése miatt a beruházások és a közösségi fogyasztás visszaesésével számol. Az óvatosság tehát indokolt. Ugyanakkor indokolatlanul pesszimistának tartom azt a megközelítést, amely az EU-források csökkenésének hatását egy az egyben kivonja a gazdasági növekedés mértékéből. Az egyszeri hatások ugyanis olyanok, mint egy elindulni nem tudó gépkocsi, amelyet megtolnak: ha bekattan a gyújtás, akkor a gépkocsi már fut magától, innen hajtja a saját motorja. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi növekedés elsősorban attól függ, hogy annak a hazai forrásait mennyiben sikerül mobilizálni. A költségvetési törvényjavaslat tartalmaz ilyen elemeket.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslat több ezer előirányzatból épül fel. Így ellenőrzésünk során a lényegességre törekszünk, különösen miután rövid határidővel kell véleményt mondanunk, azaz elsősorban azokat az úgynevezett meghatározó előirányzatokat ellenőrizzük, amelyek teljesülése nagyságrendjénél fogva érdemi hatást gyakorol a hiánycél betarthatóságára. Emellett kiemelten ellenőrizzük az úgynevezett új előirányzatokat is. Ezek teljesülését ugyanis tapasztalati adatok még nem támasztják alá, ezért alapos háttérszámítások, hatástanulmányok nélkül teljesülésük komoly bizonytalanságot hordoz.
Végül arra törekszünk, hogy az ellenőrzött bevételi, illetve kiadási előirányzatok összege lefedje a költségvetési törvényjavaslat bevételi, illetve kiadási főösszegének legalább 80 százalékát. Ez a feltétel ebben az évben is teljesül. Ellenőrzésünk a bevételi főösszeg 89,7 százalékára, a kiadási főösszeg 83,6 százalékára terjedt ki.
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzésbe bevont előirányzatokat a honlapján nyilvánosságra hozott módszertan szerint minősítette külön-külön alcímenként, illetve címenként. A bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságának, a bevételi irányzatok teljesíthetőségének megítélése a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján elemzési módszerekkel történt.
Minősítésünk alapján a központi költségvetés ellenőrzött kiadási előirányzatainak 96,6 százaléka, az ellenőrzött bevételi előirányzatok 89,55 százaléka megalapozott. A költségvetési törvényjavaslat fejezeti tervezőmunkájának véleményezése az európai uniós előirányzatokon kívül 3489,4 milliárd forint kiadási és 894,9 milliárd forint bevételi előirányzatra terjedt ki. Az ellenőrzött fejezetek bevételi és kiadási előirányzatai összességében számításokkal alátámasztottak.
Az esetünkben ellenőrzött, a meghatározó, valamint az új kiadási előirányzatok 96,1 százaléka, a bevételi előirányzatok 85,6 százaléka megalapozott. Részben megalapozottnak azokat az előirányzatokat minősítettük, amelyeknél a rendelkezésünkre bocsátott adatok nem biztosították a teljes körű alátámasztottságot, vagy a tapasztalati adatok nem támasztották alá a tervezett összeget.
Nem megalapozottnak azokat az előirányzatokat minősítettük, amelyeknek alátámasztottságáról a helyszíni ellenőrzés lezárásáig nem tudtunk meggyőződni. A nem megalapozott előirányzatok az ellenőrzött összes kiadáson belül csak igen kis hányadot, 0,1 százalékot jelentenek. A minősített esetektől eltekintve a 2016-ra tervezett kiadások és bevételek biztosítják a feladatok ellátását, az előírt alapkövetelmények végrehajtását. A költségvetési törvényjavaslat korábbi benyújtása ellenére, annak megalapozottsága összességében a 2015. évi költségvetési törvényjavaslathoz képest javult.
A megalapozottság növekedése elsősorban az adórendszer stabilizálódásának köszönhető. 2016-ban nem kerülnek új adók bevezetésre; a gazdaság kifehérítésére betervezett intézkedések pedig a 2014. év végén és ’15. év első négy hónapjában is hozták a tervezett bevételeket. Ennek nagy a jelentősége, hiszen korábban az Országgyűlésnek többek között azért kellett a költségvetési törvényt év közben módosítania, mert az új adókról vagy az adózási fegyelmet szolgáló intézkedésektől várt bevételek jelentősen elmaradtak az időközi tervezettől.
Az Állami Számvevőszék az adóbevételek 84,4 százalékát megalapozottnak minősítette, szemben a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzatai esetében, ahol ez a szám még akkor 51,3 százalék volt. A költségvetés bevételei teljesíthetőségét javítja, hogy a költségvetési törvény és a kapcsolódó adótörvények módosításának korábbi elfogadásával a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbbá válnak a költségvetési folyamatok. Az adók beszedésének kockázatát is csökkenti, hogy a konvergenciaprogram szerint az adóbevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban 21,1 százalékra mérséklődik, szemben a korábbi években kialakult 24,2-25,7 százalékos szinttel.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az adóbevételekről adott általános kép után kitérek néhány konkrétumra is. A költségvetési törvényjavaslatban rögzített 2016. évi adóbevételi előirányzatoknál a 2015. évi előirányzatnál várhatóan alacsonyabb, illetve magasabb teljesítéseket figyelembe vették.
(12.40)
Ezek az eltérések részében abból adódnak, hogy az adóbevételek 2014. évi teljesülése több adóbevétel esetében is magasabb annál, mint amivel a 2015. évi költségvetés beterjesztésekor számoltak. Az adóbevételi előirányzatokat reális alapokon tervezték.
Az online pénztárgépek, majd 2015 márciusától az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése jól szolgálja a gazdaság kifehérítését, és az adóbevételeket növelő hatásuk több éven keresztül is jelentkezik, ezért az áfabevételek ennek tulajdonított növekedésében nem látunk kockázatot. A bevételeket várhatóan tovább növeli az online pénztárgép használatának tervezett kiterjesztése.
A törvényjavaslat a személyi jövedelemadóbevételek esetében megfelelően számol az adókulcs 1 százalékpontos mérséklődésével, valamint azzal, hogy a kétgyermekes családok adókedvezményének mértéke a 2016. évben havi 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik. A személyi jövedelemadóbevétel 2016. évre tervezett összege teljesíthető, a költségvetési törvényjavaslat indoklásában prognosztizált 5,2 százalékos bértömeg-növekedés esetén. A bérek növekedéséhez a költségvetési kiadások oldaláról hozzájárul a 2016-ban bevezetésre kerülő, illetve a korábban már bevezetett életpályamodellekhez kapcsolódó bérrendezések több éven keresztül jelentkező további hatása.
Az adóbevételi előirányzatok közül részben megalapozottnak minősítettük az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisadózók tételes adója, és a jövedéki adó előirányzatát, melyek összességükben az adóbevételek 15,4 százalékát teszik ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyi adóbevétel beérkezése kockázatos. A részben megalapozott minősítés ugyanis azt jelenti, hogy az adott adóbevételi előirányzat esetében is csak az adóbevételek egy kisebb része tartalmaz kockázatot. Sőt, ez alkalommal még arra is volt példa, hogy egy adó-előirányzatot - nevezetesen a jövedéki adó előirányzatát - azért minősítettük csak részben megalapozottnak, mivel alacsonyabb bevételt terveztek annál, mint amit a figyelembe vett tényezők alapján indokolt lett volna. Megítélésünk szerint a jövedéki adónál túlteljesülés valószínűsíthető. Egyedül a kisvállalati adó adóbevételét minősítettük nem megalapozottnak.
Az egyes adóbevételek esetében jelentkező összegszerű kockázatok általunk becsült összegét véleményünk 1. számú melléklete tételesen tartalmazza, a bevételi előirányzatok tervezése során az aktuális előrejelzéseket, a makropálya paramétereit figyelembe vették. Következésképpen az ÁSZ véleménye az, hogy a kormány makrogazdasági előrejelzéseinek teljesülése esetén az adóbevételeknél az előirányzott összegek befolyhatnak a költségvetésbe.
Itt szeretném megemlíteni a társadalombiztosítási alapok bevételét képező úgynevezett szociális hozzájárulási adót, amely az elmúlt években a költségvetés egyik legstabilabb bevételévé vált. Ennek köszönhetően nagyobb szerepet tud vállalni az Egészségbiztosítási Alap finanszírozásában, azaz a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot illető bevétele a 2015. évi 14,54 százalékról 20,57 százalékra emelkedik. Ezzel párhuzamosan megszűnik a rokkantsági rehabilitációs ellátások fedezetére adott költségvetési hozzájárulás.
2011 előtt a társadalombiztosítás az államháztartás egyik legkockázatosabb területét jelentette, amely több évben is a tervezett hiány jelentős túllépéséhez vezetett. A nyugdíjrendszer és a gyógyszertámogatások területén tett intézkedéseknek köszönhetően ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Az ellenőrzésünk azt állapította meg, hogy szinte teljeskörűen megalapozottak a társadalombiztosítási alapok ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatai.
Itt hívom fel a figyelmet a jelentésünkre, ami arról szól, hogy az egyenlegjavító intézkedéseknek milyen hatásai voltak és hatásai vannak a következő évekre is, ami kimondottan a társadalombiztosítási alapok stabilizálásának a prognózisát megalapozta már.
A bevételi oldalon jelentősebb kockázatot az állami vagyon hasznosításából származó bevételek esetében látunk. Ebből állami vagyonnal kapcsolatos 2016. évi bevételi előirányzatok közül az osztalékbevételből és az egyéb értékesítési, hasznosítási bevételből tervezett előirányzatokat ellenőriztük, amelyeknek együttes összege 146,1 milliárd forint. Ezen bevételi előirányzatokat nem támasztotta alá megfelelően dokumentált módszertan, számítás, hatástanulmány, ezért azok részben megalapozottak, az alulteljesülés kockázatát hordozzák. Ezért azt tartjuk fontosnak, hogy az értékesítendő vagyontárgyak majdani értékesítését, hasznosítását az illetékes kormányzati szervek úgy készítsék elő, hogy a tervezett bevétel ténylegesen befolyjon a költségvetésbe.
Tisztelt Országgyűlés! A bevételek után térjünk át a kiadásokra. A 2016. évi központi költségvetés közvetlen kiadásai meghatározó részben számításokkal, prognózisokkal és megfelelő tervezési módszertannal kerültek kialakításra. A központi költségvetés közvetlen kiadási előirányzatai közül ellenőrzött előirányzatok 98,5 százalékát megalapozottnak minősítettük, így összességükben is megalapozottak.
A kiadási oldalon elsősorban az jelent kockázatot - és ezt már évről évre szóvá is tesszük -, hogy az úgynevezett felülről nyitott, azaz év közben túlléphető kiadási előirányzatok együttes összege eléri a kiadási főösszeg 53,3 százalékát. Ezen belül a külön szabályozás nélkül túlléphető előirányzatok összege eléri a kiadási főösszeg 38,1 százalékát. A tervezés véleményezése során ezért kiemelten ellenőriztük az ezen előirányzatok tervezését megalapozó számításokat, prognózisokat. Az ellenőrzés az előbbiek mellett a megelőző évek teljesítési adatai és a 2015. évi monitoringadatok alapján minősítette a kiadások tervezését.
Itt kell kiemelnem, hogy természetesen az a kockázat fennáll, de az előző években se realizálódott, hiszen a kormány közvetlenül kézben tartotta ezeket a felülről nyitott kiadási összegeket, de maga a tervezés szempontjából ez a kockázat mindaddig fennáll, amíg ezt a gyakorlatot, ezt a kezelési módot alkalmazza. Nincsenek meg az automatikus egyensúlyban tartási mechanizmusok a kiadási oldalon, de ez egy másik, szélesebb körű témafelvetést is jelent majd részemről.
Kockázatot jelent, hogy a gyógyító-megelőző ellátás szakintézeteinek és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak a tervezett kiadásai megfelelő strukturális intézkedések meghozatala esetén biztosítják csak a feladatok zavartalan ellátását. Ezek az intézkedések azonban még nem zárultak le. Megítélésünk szerint a pénzügyi krízisen túljutott ország jelentős fejlesztéseket is előirányzó költségvetésében nem lehetnek olyan feszültségpontok, amelyek odavezetnek, hogy az egyes költségvetési intézmények tartósan, visszatérő jelleggel és jogsértő módon nem képesek beszállítóik elismert követeléseit határidőre teljesíteni.
A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához a 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslat együttesen 661,7 milliárd forint támogatást biztosít, amely 1,9 százalékkal, 12,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi eredeti előirányzatot. Az ellenőrzött előirányzatok összege összességében 630,7 milliárd forint, amelynek 99,7 százaléka megalapozott. A 2016. évi költségvetési tervezés sajátossága, hogy egyszerre kell fedezetet nyújtania az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusában EU-forrásból finanszírozott, folyamatban lévő programok befejezéséhez, és a 2014-2020-as évi költségvetési ciklusban induló fejlesztések társfinanszírozásához.
Az európai uniós források minél teljesebb felhasználása érdekében a fejezetek megtervezték a 2014-2020. évi költségvetési ciklus alatt felhasználható uniós és hazai forrás 2016. évre eső részét, az európai uniós programidőszakon belüli, a legtöbb európai uniós tagországban is tapasztalható ciklikusság figyelembevételével.
(12.50)
Nemcsak Magyarország, hanem valamennyi kohéziós ország tapasztalata ugyanis az, hogy a ciklus első három évében a teljesítés a rendelkezésre álló teljes keretnek nem éri el a 10 százalékát sem, a negyedik évtől élénkül meg jelentősebben a teljesülés, ami az úgynevezett n+2 szabály kihasználásával még a ciklust követő két évben is számottevő, mint ahogy most 2015-ben még a 2007-2013-as program hatásainak kedvező lehívási adatait láthatjuk.
A törvényjavaslat előkészítése során megtervezték a 2007-2013. évi programozási periódus programjainak befejezéséhez szükséges 2016. évi kiadási és bevételi előirányzatokat is. A költségvetési törvényjavaslatban tervezett uniós kiadási előirányzat, 1432 milliárd forint mintegy negyedét a 2007-2013. évi ciklusról áthúzódó előirányzatok teszik ki, és ennek közel 100 százalékát már csak hazai költségvetési forrásból lehet és kell finanszírozni. Ezért a 2016. évi költségvetési kockázat szempontjából nagy a jelentősége annak, hogy a 2015. évi teljesítés a tervezettnek megfelelően alakul-e majd.
A nemzeti stratégiai referenciakeret 2015. évi teljesítésének realizálása céljából több kormányhatározatot fogadtak el, emellett működtetik a 2014. évben bevezetett, a nemzeti stratégiai referenciakeret éves kötelezettségvállalási tervének teljesülését nyomon követő szigorú monitoringrendszert. Erre tekintettel a 2007-2013. évi programozási periódus programjainak befejezéséhez szükséges 2016. évi kiadási előirányzatokat megalapozottnak tekintettük. A nemzeti stratégiai referenciakerethez tartozó előirányzatok teljesítése szempontjából kockázatot jelentenek az Európai Bizottság felfüggesztéseinek a tervezéskor még nem ismert következményei, továbbá az auditok esetleges kedvezőtlen eredménye miatt a jövőben alkalmazott szankciók.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadhatósága szempontjából kiemelt jelentősége van az államadósság alakulásának. A költségvetési törvényjavaslat indoklásában bemutatott tendenciák szerint a 2016. év végére a központi költségvetés adóssága eléri a 25 253 milliárd forintot, amely a 2015. év végére prognosztizált adósságot 3,1 százalékkal haladja meg.
A devizaadósság a 2016-os kibocsátások és lejáratok figyelembevételével a 2015. éves várható 7987 milliárd forintról 2016-ban 6684 milliárd forintra csökken. Ez a központi költségvetés 2016. év végére tervezett bruttó adósságának 26,5 százaléka. Ez az arány egyfelől megfelel az államadósság-kezelési stratégia devizarészarányra vonatkozó maximum 45 százalékos rátájának, másfelől - és ez még fontosabb - lényegesen mérsékli az államadósság növekedésének a forint esetleges leértékelődéséből adódó kockázatát, vagyis az ország finanszírozásának a sérülékenységét.
A 2016. évben több mint 2000 milliárd forinttal emelkedik a hiányt finanszírozó és adósságmegújító - lejáró és ezért refinanszírozandó - forintadósság nagysága. A forintadósság a 2015. év végi várható állományához képest a 2016. év végi tervezett állomány 17 774 milliárd forintra nő, amely 13,4 százalékos növekedésnek felel meg.
A 2016. december 31. napjára vonatkozóan tervezett államadósság az államháztartás központi alrendszerének 25 528 milliárd forintos adósságából, az önkormányzati alrendszer 205 milliárd forint adósságából és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 166 milliárd forint adósságából áll. A konszolidált államadósság meghatározásánál a konszolidálandó tételeket 94,6 milliárd forint összegben vették figyelembe.
Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerének, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága, az adósságot keletkeztető ügyletek a törvényben előírtak szerinti bontásban a tervezés megalapozásához rendelkezésre álltak. A konszolidáció végrehajtása teljeskörűen megtörtént, az államadósságmutató kiszámításához szükséges adatok tehát a törvényben foglaltak szerint rendelkezésre álltak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék által ellenőrzött bevételi és kiadási előirányzatok döntő többségének megalapozottsága és a tartalékolási rendszer továbbfejlesztése alapján - amely az említett 100 meg 100 milliárd forinton felül új elemként, tehát az úgynevezett fejezeti stabilitási tartalék 35 milliárd forintos beállítását jelenti - állíthatom, hogy költségvetési törvényjavaslat összességében is megalapozottnak tekinthető, az általunk feltárt hiányosságok a törvényjavaslat elfogadásáig pótolhatók. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István hosszan tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
