DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hiller képviselő úr felsőoktatást érintő megjegyzéseire szeretnék röviden reflektálni. Elsőként köszönöm a megjegyzéseket, illetve azt az újonnan biztosított támogatást, amit a tavaly elfogadott felsőoktatási stratégiához Hiller képviselő úr újra kifejezett. Azt gondolom, hogy ez a stratégia egy olyan folyamat eredménye, ami nemcsak a felsőoktatási kerekasztal, amit tavalyelőtt újra életre hívtunk, illetve kibővítettünk, hanem egy lényegesen szélesebb társadalmi egyeztetés eredményeként jött létre. Ebben a stratégiában összefoglaltuk azokat az elemeket, amelyek véleményünk szerint ahhoz szükségesek, hogy a magyar felsőoktatást az elmúlt 25 év folyamatos változásai után egy olyan irányba tereljük, amely valóban fenntarthatóvá, valóban magas színvonalú diplomákat kibocsátó intézményhálózattá, intézménnyé fogja tenni.
Nem szeretnék szám típusú vitába bonyolódni. A képviselő úr említette, hogy 2013-ban 123 milliárddal csökkent a felsőoktatás közvetlen támogatása. Itt mindig összekeverünk vagy nem megfelelő számokat hasonlítunk össze. A 123 milliárd az előirányzat volt. Ténylegesen 2013-ban a teljesítés, a felsőoktatási fejezet teljesítése 164 milliárd forint volt, 2010-ben ugyanez a szám 190 milliárd volt, tehát a csökkenés nem az említett 40 milliárd, hanem csak 16 milliárd. Az is látszik a számokból, hogy 2014-ben a teljesítés 176 milliárdra ment fel. A 2015-ös teljesítést még nem tudjuk, de a mostani véleményünk szerint meg fogja közelíteni a 2010-es tényleges teljesítést. Ez az, ami a felsőoktatási fejezet számait illeti.
A költségvetés alakulásához persze hozzá kell tenni még néhány másik dolgot. Az egyik dolog az, hogy sajnálatos módon ebben az időszakban - ugye, ez a csökkenés 2005 óta folyamatosan látszik - hallgatói létszámcsökkenés jellemzi a magyar felsőoktatást. A stratégia sok elemet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan tudjuk ezt kompenzálni, hogyan tudjuk ezt kompenzálni a megszerzett diplomák számát illetően. Ha ezt összetesszük, akkor azt gondolom, hogy van egyfajta feladatcsökkenés, és ezzel párhuzamosan van nyilván egyfajta támogatáscsökkenés.
A 2015-ös költségvetés a ’14-eshez képest, azt gondolom, látható növekedést tartalmazott, és ugyanez jellemzi a 2016-os költségvetést is, az ön által említett 3,4 százalékos, a teljes fejezetre vonatkozó költségvetési növekedés konkrétan 6,5 milliárd forintot jelent. Nyilvánvalóan a számai bonyolult algoritmus alapján jönnek létre. Ez a 6,5 milliárd forint csak nagyon kis mértékben tartalmazza a felsőoktatási intézmények által működtetett gyakorlóiskolákra vonatkozó úgynevezett determinációkat, tehát ami a pedagógus-életpályamodellből meg másból tevődik össze. Ennek a költségvetési növekedésnek a jelentős része a felsőoktatás alapfeladataira vonatkozik.
Csak néhány példa, hogy értsük, mit jelent ez. Az egyik ilyen emelkedés, és ez az, ami a költségvetésben szerepel, ennek csak egy részét képezi, ez a felsőoktatási intézmények PPP-konstrukció kiváltására vonatkozó növekménye. A PPP-konstrukciók jelentős része, közel fele nem szerencsés. Részben azért nem szerencsés, mert olyan feltételekkel kerültek ezek megkötésre, ami nem vállalható, de ez még a kisebb baj lenne, hiszen ez csak pénzt jelent. A nagyobb baj, hogy ezek a PPP-konstrukciók olyan mértékben terhelik főleg az intézményeket, ami terhet ebben a pillanatban ez a költségvetés visel. Van olyan vidéki intézményünk, ahol a teljes költségvetés, a teljes dologi költségeknek több mint a fele a PPP térítését jelenti úgy egyébként, hogy közben ezekben az intézményekben a hallgatói létszám jelentős mértékben csökken, tehát nem tudják igazán finanszírozni. Ezek kiváltásának az elkezdése mindenképpen nagyon fontos elem a következő évi költségvetésben. Olyannyira, hogy ha figyelmesen elolvassuk a költségvetési törvényt, akkor nemcsak ez az összeg szerepel, ami januártól elérhető, hanem ez az előirányzat felülről nyitott. Tehát ahogy a tárgyalásokkal haladunk előre a kiváltásokat illetően, úgy fogja tudni a költségvetés biztosítani a szükséges forrásokat, és a szükséges forrásoknak a nagyságrendje lényegesen magasabb.
A költségvetési sorok közötti átrendezések szintén nyilván nem látszanak, ha majd a törvény elfogadásra kerül, ezek majd publikálásra is kerülnek. Tartalmaz egy sor olyan elemet, például az eddigi Felsőoktatási Struktúraváltási Alapot, amely - azt gondolom - a feladatot megfelelően ellátta. Megtörtént az intézményekben jelentős részben az a fajta átstrukturálás, az a fajta szerkezetváltás, amely az intézmények egyfajta egészségesebb működését eredményezte. Ilyen értelemben erre a jövőben nem lenne szükség. Tehát ezt az alapot átalakítjuk, és olyan irányban fogjuk felhasználni, ami az intézmény alapműködésére vonatkozik. Részben már a következő évi költségvetési tervek között szerepel, hogy kutatási, alapkutatási tevékenység finanszírozására kerül sor ennek a terhére, amit az intézmények egyfajta kiválósági modell alapján, tehát személyekre lebontott kiválósági modell alapján fognak tudni felhasználni.
Most rátérnék a felsőoktatási bérekre, hogy hogy is állunk ezzel. Következetesen a felsőoktatásban bérekről beszélünk, holott ez nem teljesen korrekt, hiszen a felsőoktatási intézményrendszer azon rendszerek közé tartozik, ahol a jövedelem és ténylegesen a bértáblában garantált bér elválik egymástól. Csak azért, hogy néhány számot mondjak - és szándékosan csak a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkoztatva mondanám ezeket a számokat -, 2010-ben a teljes jövedelemköltség, tehát a kifizetett jövedelem, illetve ennek a közterhei 205 milliárd forintot jelentett a teljes magyar felsőoktatás egészére. Ha megnézzük a felsőoktatás kiadási főösszegeit, ez nagyjából 500 milliárd forint környékén alakul azóta is. 2014-ben ez az összeg 224 milliárd forint volt, tehát a teljes jövedelemköltség 224 milliárd forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 10 százalékos emelkedéssel számoltunk. Ha megnézzük azt, hogy ebben az időszakban a hallgatói, a számított hallgatói létszám - én tudom, hogy ez egy nehezen kezelhető dolog - az, ami leképezi a felsőoktatási intézmények oktatásra vonatkozó feladatait, ez a számított hallgatói létszám 13 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Ezt nem követte az oktatói, kutatói és dolgozói állomány csökkenése, bár itt is megfigyelhető egy bizonyos ingadozás. Ez nagyjából 6 százalékot jelent, de ez a 6 százalék nem szükségszerűen kötődik a feladatmennyiség csökkenéséhez.
Ha ezeket a számokat vesszük alapul és megnézzük azt, hogy 2010-ben mennyi volt az egy főre számított havi átlagjövedelem a felsőoktatásban, itt fontos érteni, hogy átlagjövedelemről beszélünk, tehát a portás és a rektor jövedelme is benne van ebben, akkor ez 285 ezer forint havi bruttó bérköltséget jelentett 2010-ben. 2014-ben pedig 345 ezer forintra ment fel ez az összeg, durván 19 százalékos növekedést jelentett. Ilyen értelemben, bár 2008 óta valóban a felsőoktatási bértábla nem módosult, viszont a jövedelmi viszonyok nem maradtak konstansok, hanem a felsőoktatási intézmények saját bevételei terhére, ami jelentős részben szintén közösségi bevételből is származik, különböző projektekből, nem marad konstans.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy ezeknek a jövedelmeknek az intézményeken belüli eloszlása az, ami valószínűleg nem szerencsés, tehát ehhez mindenképpen hozzá kívánunk nyúlni. Ennek két forrása van. Az egyik forrás az előbb említett felsőoktatási költségvetésen belüli átstrukturálás, a másik forrás pedig az intézmények saját bevétele. Mondhatnánk azt, hiszen ez a bevétel az intézménynek ma is ott van, ők ezt meg tudják oldani, igen, csak a probléma az, hogy az intézmény működéséhez nem csak a professzorra van szükség, ugyanúgy szükség van a tanszéki laborasszisztensre, ugyanúgy szükség van az Oktatási Hivatalban dolgozóra. Ha ezt valamilyen formában nem rendezzük, tehát a bértáblát, illetve a hozzá tartozó jövedelmi struktúrát nem rendezzük, akkor ezeknek a jövedelmeknek az eloszlása aránytalan marad. Ez az, amin egyébként jelen pillanatban dolgozunk. Itt konkrét számot nem tudok és nem is akarok mondani, az EDDSZ-szel egyeztetünk ebben a dologban.
Amit ebből a gondolatmenetből még hozzá szeretnék tenni, hogy megint felsőoktatási intézményekről beszélünk, ahol a felsőoktatási intézmények jövedelemszerző képessége nem összehasonlítható más területekével. A kormány egy sor olyan intézkedést tett már eddig is, illetve a törvényben majd látszani fog, hogy milyen egyéb javaslataink vannak arra vonatkozóan, hogy ezt a fajta, az alaptevékenységből származó, részben az oktatásból, jelentős részben a kutatásból, a kutatás-fejlesztésből származó bevételi lehetőséget növeljük. Idetartozik az idei adótörvény módosításánál az, hogy a vállalatok a mecenatúra körébe tartozó módon, de a vállalatok leírhatják azt a támogatást, az 50 százalékát egy ötéves szerződés keretén belül a társasági nyereségadó-alapból, amit felsőoktatási intézményeknek adnak.
(12.30)
Ez támogatás, ez tisztán mecenatúra, ezért nem lehet kérni semmit. Tehát ez nem egy tevékenység kompenzációja. Idetartozik az, hogy javaslatot tettünk arra, és a törvényben ez látszani fog, hogy a felsőoktatási intézmények a saját struktúrájukon belül, tehát az Áht. adta kereteken belül a kutatás-fejlesztésre, innovációra vonatkozó tevékenységet egyszerűsítsék. Jelen pillanatban ez elég bonyolult, nem is életszerű igazán, hogy egy felsőoktatás intézmény eszerint akarna, mondjuk, kutatás-fejlesztést végezni egy vállalat számára.
Miért fontosak ezek az elemek? Azért fontosak, mert a jelenleg elkezdődött, effektíve most kezdődő támogatási időszak, ami a magyar gazdaság innovációs képességét helyezi az egyik középpontba, olyan forrásokkal rendelkezik, amely források a felsőoktatás intenzív részvétele nélkül gyakorlatilag nem felhasználhatóak. Itt arról van szó, hogy a magyar vállalatok kutatás-fejlesztési képességéhez nem elég csak azt mondani, hogy támogatjuk a kkv-kat, hanem rendszereket kell teremteni. Ezeknek a rendszereknek az egyik eleme a felsőoktatási intézményekben rendelkezésre álló tudás, amit ilyen értelemben föl tudunk használni.
Azt gondolom, hogy ha az elkövetkező időszakban ezeket összerakjuk, akkor a jövedelem, illetve az ennek megfelelő struktúra alapján nem fogja negatívan befolyásolni a felsőoktatási rendszer működését. Jövő héten kezdődik a felsőoktatási törvény vitája, ami sokkal több elemet tartalmaz, de most röviden ennyit szerettem volna csak reagálni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
