DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sok mindent hallhattunk itt a költségvetésről, én ki fogok emelni egy-két olyan területet, amit különösen érzékenynek, különösen támogatandónak tartanék, vagy esetleg bizonyos esetekben el fogom mondani, hogy mire nem kellene költeni, és a költségvetésben megtalálható.
Először is viszont el kell mondanom, ami elhangzott már többször előttem, hogy a költségvetés benyújtása elég furcsa és nehezen magyarázható, vagy csak politikai indokokkal magyarázható véleményem szerint, és erre rájön az a körülmény is, hogy az eddigi évektől - vagy azon évtől, amikor esetleg korábban került beterjesztésre a költségvetés - eltérően most még egyéb törvényeket is tárgyal az Országgyűlés. Ez nagyon nehézzé teszi a működést. Például délelőtt a Belügyminisztériumban kellett lennünk egy ötpárti egyeztetésen, miközben itt a költségvetési vita zajlik, és módosító javaslatoknak a benyújtása, a költségvetéssel való foglalatoskodás mellett nagyon komoly témáknak a tárgyalása, ez nem feltétlenül elegáns.
De azt is el kell mondanom, hogy a kormány úgy kéri a parlamenttől gyakorlatilag a felhatalmazást a jövő évi költségvetésre, ami a jövő évi közpénzek kezelését jelenti, hogy az elmúlt évről nem kapta meg ugyanazt a felmentést, magyarul: a zárszámadás végrehajtását nem láthattuk, és a parlament nem is szavazhatott róla. Ezt egyébként nem csak mi mondjuk, a Költségvetési Tanács véleményében is szerepel, én ezt a néhány mondatot önöknek felolvasnám, hogyha esetleg valaki ezen átsiklott volna. „A Költségvetési Tanács a korábbi évek költségvetéseinek véleményezésétől eltérően nem vehette figyelembe a zárszámadásról szóló törvényjavaslatban foglaltakat, mivel azt a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásához képest később terjeszti az Országgyűlés elé.” Emellett a Költségvetési Tanács ebben az évben sokkal kevésbé tudott építeni a költségvetés bevételeinek és kiadásainak bázisidőszaki adataira, ami azt jelenti, hogy nem látjuk az előző évnek a teljesülését, és azt sem látjuk, hogy az idei év hogyan alakul, vagy amit látunk, az csak néhány hónap.
Tehát ebben a formában nehéz valódi, valós véleményt nyilvánítani a költségvetésről, és egyébként az előterjesztés formátuma, ahogy önök a jövő évre vonatkozó számokat beömlesztik ebbe a költségvetésbe, és nem írják mellé - ez egyébként tavaly is így volt -, hogy ez a tárgyévben hogyan alakul, illetve az előző éveknek mik voltak a számai, ez így nagyon nehezen összehasonlíthatóvá teszi.
Rátérve a költségvetés egyes számaira, a Költségvetési Tanácsot idézve továbbra is, a Költségvetési Tanács is szükségesnek tartotta a figyelemfelhívást - ez egyébként tavaly is megtörtént -, hogy az a 93 milliárd forint, ami az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek sor alatt szerepel, és nem tudjuk, hogy pontosan mit takar, mit szeretne értékesíteni a kormány, vagy milyen hasznosítási bevételeknek a teljesülése kapcsán szeretné ezt a 93 milliárd forintot előteremteni, ez egy nagy kérdés és egy komoly összeg, közel 100 milliárd forint esetében aggályokat is ébreszt.
De továbbmenve, és a tényekre ráfordulva, itt a bíróságról, ügyészségről, igazságszolgáltatásról szeretnék néhány gondolatot beszélni. Örülünk, hogy egy folyamatos tendenciaként nőttek a bíróságokra és az ügyészségekre fordított költségek, de még mindig a bíráknak a fizetése - az ügyészeké is egyébként, de a bíráké még inkább - nagyon messze van nemhogy az európai átlagtól, hanem attól, hogy legalább sereghajtók lehessünk Európában. Ha önök azt gondolnák, hogy biztosan itt a keleti blokkban azért mások jobban állnak, az, hogy Magyarországon egy pályakezdő bírónak a fizetése 17,5 ezer euróra rúg, és most ugyanez Németországban, ami egyébként egy közepes érték, 41 ezer eurót jelent, de hogyha a horvátokhoz hasonlítjuk, ott is 29 ezer euró, a cseheknél 26 ezer euró, a szlovákoknál 29 ezer euró, és maximum a szerbekkel vagy egyéb balkáni államokkal lehetünk partiban.
Ezt mindenképpen rendezni kell, és egyébként én hozzáteszem, hogy azt sem tartom jónak, hogy minden esetben az ügyészek és a bírák fizetése együtt kell hogy mozogjon. Úgy gondolom, hogy a bírákon nagyobb súly van, nagyobb terhelés van, és a bíráknak a függetlensége és a bíráknak az ügyintézése, az ítélkezése egy magasabb illetményt is indokol. Nagyon szeretnénk, hogyha sorozatos emelésekkel megvalósulna, hogy közelíthessünk az európai átlaghoz, és egyébként a bírósági ügyintézők esetében meg talán még rosszabb a helyzet.
Találunk egy olyan sort, hogy a jogászképzés színvonalának emelését célzó programok, 500 millió forint. Nagyon jó, hogy ilyen van, csak nem tudjuk, hogy ez micsoda, hogy ezt mire és hogyan fogják elkölteni. Egyébként egy módosító javaslatot szintén igazságszolgáltatási tárgykörben benyújtottunk, az a lényege, hogy ha valakinek megítélnek egy kártérítést, mondjuk, egy bűncselekmény áldozataként, és nem tudja behajtani az elkövetőn, akkor az állam legalábbis előlegezze meg neki ezt, és utána az állam próbálja meg az elkövetőtől behajtani.
Volt már számtalan javaslatunk, törvénymódosítási javaslatunk is, hogy a sorrend cserélődjön meg. Hogyha lefoglalt vagyona van az elkövetőnek, akkor először a sértett vagy a sértettnek a hozzátartozói - hogyha ő, mondjuk, elhalálozott - kaphassák meg az őket illető megítélt kártérítéseket, és az állam utána próbálja meg a bűnügyi költségeket behajtani, akár több évtizeden keresztül, hogyha így sikerül neki, de ne tolakodjon oda a sértettek elé. Ezt eddig mindig leszavazták, akkor most itt egy olyan javaslatot teszünk, hogy legalább első körben 100 millió forintot, de egyébként emelhető ez a költség - sokkal fontosabb, mint a jogászképzésnek a támogatása. Jogi egyetemek vannak, el tudják ezt a képzést látni, viszont az, hogy valakinek megítélnek egy támogatást, egy kártérítést, és nem tud ahhoz hozzájutni, ez egy sokkal fontosabb kérdés.
Az időszűke miatt továbbhaladva a honvédségi kiadásokra, örülünk neki természetesen, hogy volumenében nőnek a honvédségre költött források, viszont az, hogy például az afgán nemzeti biztonsági erők támogatására közvetlenül 115 millió forintot fizetünk, ez eltúlzott. Hogyha olyan jól sikerült az afganisztáni misszió, ahogy azt önök meg egyébként külföldi szövetségeseink is elmondják, akkor ne nekünk kelljen 115 millió forintot, még ha ez nem is tűnik soknak, de közvetlenül kifizetni ahhoz, hogy működni tudjanak.
Aztán hozzájárulás az EU költségvetéséhez: ezt most csak azért szeretném elmondani, mert legyen világos, hogy évente több mint 313 millió forintot fizetünk ki mindannyiunk zsebéből az EU felé. Persze lehet azt mondani, vannak olyan tételek, amit közvetlenül a britek, Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország felé, ezeket időszűkében nem fejteném ki, de a lényeg az, hogy amikor a bejövő pénzekről beszélünk vagy azokról a pénzekről, amiket várunk pályázatokon keresztül, akkor beszéljünk arról is, hogy körülbelül 2200 milliárd forint az, amit hét év alatt kifizetünk mindannyiunk adójából az EU felé, és persze azt lehet mondani, hogy viszont 12 000 milliárd forint bejön elméletileg. Persze, ennek csak egy részét tudjuk lehívni, és amiket le tudunk hívni, azt sem mindig arra, ami kellene, és ami viszont befolyik, annak is a jó része korrupcióval terhelt.
Tehát hogyha ezeket levonnánk, akkor lehet, hogy a valódi nemzetgazdasági haszna ennek a 12 000 milliárd forintnak a töredéke lenne és vetekedne a közvetlen befizetéseinkkel. Persze, a jövőben a kormány azt ígéri, hogy az EU-pályázatok 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, munkahely-támogatásra tudják költeni. Ennek örülünk, csak hogyha ez meg is fog valósulni, akkor még boldogabbak leszünk, mert egyelőre ezek csak a tervek, de legalább itt azt lehet mondani, hogy az eltökéltség a számok alapján legalább a szavak szintjén megjelenik.
Aztán fel szeretném hívni a figyelmet néhány érdekes költségvetési sorra. Azt találtam a költségvetés böngészése közben, hogy azoknál a tételeknél, azok az előirányzatok, amelyek módosulhatnak minden további döntés nélkül, tehát el lehet tőlük térni, azok között vannak persze indokolt tételek, az államot terhelő különböző kártérítéseknek a megfizetése, ezeknél meg is értem, hogy ott nem lehet feltétlenül ezt előre meghatározni, de egy Miniszterelnökség alá sorolt céltartalékok cím alatt található különféle kifizetések, 6 milliárd forint is ebbe a körbe tartozik, amit korlátlanul ezek szerint át lehet lépni, még kormányzati döntés sem kell hozzá.
Én nem tudom meghatározni, hogy a különféle kifizetésekbe… - valószínűleg azért van így megfogalmazva, hogy bármi beleférhessen, de hát azért ezt betenni egy olyan körbe, ami gyakorlatilag bármilyen gond nélkül módosulhat, szerintem egy kicsit cinikus és nem is megalapozott.
(14.30)
A végén el szeretném mondani azt is, hogy lehet arról beszélni, hogy a keményen dolgozó kisemberek költségvetését terjesztették elénk, de azért meg kell nézni azt is a makroszámokon való ujjongás mellett, hogy az egy főre jutó GDP Magyarországon még mindig csak annyit eredményez, hogy tartósan utolsók vagyunk a visegrádi államok közül, pedig nem volt ez mindig így. Tehát az öröm csak korlátozott ebben a körben is, elhúztak mellettünk a környező országok. Illetve a magyar munkások bére sajnos még egynegyedét sem teszi ki az osztrák vagy német munkásokénak, viszont az államtitkárok és a helyettes államtitkárok száma soha nem látott mértékben növekedett, több mint 50 államtitkárral és több mint 100 helyettes államtitkárral működik a kormány. Ez például, úgy gondoljuk, hogy nem indokolt, és a kormánynak a megszorításokat önmagán kellene kezdenie.
Úgyhogy úgy gondolom, ezek a vitaindító számok az önök számára mindenképpen elgondolkodtatóak kellene hogy legyenek, és ezt a költségvetést most vissza kellene vonni, és vissza kellene hozni ősszel jobban átgondolva, az ellenzékkel megfelelő módon egyeztetve, mert higgyék el, mi érdekeltek vagyunk abban, hogy Magyarország sikeres legyen, érdekeltek vagyunk abban, hogy a jövedelmek elosztása megfelelő legyen. Nem vagyunk ellendrukkerek.
Persze, elősegíthetik önök azt, hogy a Jobbik mielőbb kormányra kerüljön, és ilyenformán ezt lehet egy célnak tekintetni, de mivel úgy gondolom, hogy önök nem ezt akarják, ezért a javaslatainkat is jobb lenne jobban megfontolni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
