KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES
KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés nemcsak azt mutatja meg mindig, hogy egy ország mikor mire költ, hanem azt is, hogy mit tartanak fontosnak egy adott korban a benne élők és a döntéshozók, mi az, amire befektetésként tekintetnek. Mert egy országot jó értelemben véve nemcsak működtetni, üzemeltetni kell évről évre, hanem fejleszteni, előrevinni is, hiszen a ma politikusa nem felélni akarja azt, amit elődei hátrahagytak, hanem hozzá szeretne tenni, és valamit hagyni szeretne a jövő generációinak is. Azt szeretné, ha az országában élő emberek magas hozzáadott értékkel kreatív és innovatív gondolkodással bírnának, okos és intelligens rendszereket építenének ki. Minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a világban a sikeres országok az iskoláikra és a tudás gyarapítására költenek azért, hogy fejlődni tudjanak, gazdagodni tudjanak, alkalmazkodni tudjanak a változó világ kihívásaihoz.
Ez a költségvetés, ami most előttünk van, ez sem az oktatás költségvetése sajnos; már évek óta nem az. És nem csak arra célzok, hogy nincs megfelelő mennyiségű forrás a magyar oktatás rendszerében, mert nincs. De sajnos azt a keveset is, amit ráfordítanak, rosszul és bután költik el. E kettős probléma tehát, a kevés forrás és annak ostoba felhasználása alakította ki mostanra és mélyíti folyamatosan tovább Magyarországon azt a tudásválságot, ami elemi erővel határozza meg a magyar emberek jövőbeni életminőségét, gazdagságát, jövedelmét. Elemi erővel határozza meg az országban meglévő tudás mennyisége és minősége a magyar gazdaság és a magyar ipar állapotát.
Nem képezi vita tárgyát az, hogy ami ma az iskolarendszerben történik, az fog holnap a magyar gazdaságban történni. Amennyi és amilyen minőségű tudás ma megképződik az osztályteremben, olyan minőségű lesz holnap a magyar ipar, a gazdaságunk teljesítménye. A cél a kreatív magyar ipar és gazdaság fejlesztése lenne, magas hozzáadott értékű munkahelyek és termékek létrehozása, a piacgazdaság belső magyar fejlesztésekre és magyar innovációra alapozása a kiszolgáltatottság helyett. Ez mind megteremthető lenne, ha a magyar oktatás is erre törekedne.
Ezzel ellentétben ma és már évek óta az állami költségvetés egyre kevesebb bevételt próbál évről évre újraosztani, a növekedés feltételei a bevételi oldalon évről évre megalapozatlanok sajnos, hiányt görgetünk magunk előtt, és ennek a hiánynak a leszorítását leginkább a tartalékaink és a jövő felélésével próbáljuk megoldani. Mélyen hiszem, hogy ebből a sehová nem vezető, önmagát felélő, jövőtlen világból lenne kitörés Magyarország számára, mégpedig az oktatási rendszer újragondolásán és megfelelő finanszírozásán keresztül.
Tény, hogy a 2008-as világgazdasági válság minket sem kímélve sok erőfeszítését és korábban elért eredményét ette meg országunknak. De hogy talpra tudjunk állni, ahhoz az iskolától nem szabad elspórolni a pénzt. Nem kell messzire menni, már a környező országokban, Lengyelországban és Csehországban is tetten érhető, hogy az oktatásban a közelmúltban elvégzett jótékony reformok és a források okos elköltése micsoda eredményeket mutatnak és hoznak már most nekik. Felismerték újra, hogy még mindig az iskolára költött pénz a legjobb befektetés, és nemcsak hosszú távon, de már középtávon is az országnak.
Magyarországon a számok azt mutatják, hogy tíz évvel ezelőtt oktatási kiadásokra fordított összegek tekintetében egyáltalán nem álltunk rosszul az európai átlaghoz képest. A válság legkritikusabb éveit is ideszámítva az igazi nagy vágás és pénzelvonás 2010-ben kezdődött el sajnos. A korábbi 6 százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra 5 százalék közelébe zuhant. A közel 1 százalékpontos GDP-arányos csökkentés több száz milliárd forint pénzkivonást jelent, és ez bizony tetten is érhető az iskolarendszer államosításának pillanatában. Ugyanis akkor, abban a pillanatban elvettek 200 milliárdot a közoktatástól. És akkor csodálkozunk, hogy ma nincs kréta meg papír az iskolában? Ez rettentően durva és drasztikus elvonás, ami nem is marad következmények nélkül sajnos.
Véleményünk szerint ez nem maradhat így, ezt a pénzt vissza kell adni a magyar közoktatásnak. Ma tehát nemcsak arról van szó, hogy építettek egy nagyon zárt, rugalmatlan, alkalmazkodni képtelen, alacsony kompetenciákat fejlesztő iskolarendszert, de el is vették tőle azokat a forrásokat, amitől jobb lehetne, sőt jelentős részben a pénzelvonások hatására butul az oktatási rendszer folyamatosan. Most ott tartunk, hogy a lukak betömködése történik, ebben a költségvetésben is ezt látjuk, mert éppen összeomlás közeli állapotba került a közoktatás, lásd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ állapotát.
A pedagógusbérek, annak dacára, hogy az elmúlt tizenvalahány évben baloldali és most már jobboldali kormányok is emeltek rajta, még mindig nagyon alacsonyak. De ami a legrosszabb és vészjósló jel, hogy az oktatás egyéb területeiről veszik el a bérfejlesztésre a pénzt, csoportosítják át, és nem a bázist emelik meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a súlyos rendszerproblémák ellenére, amit már sokszor megbeszéltünk és mi is elmondtunk itt a Házban önöknek, a költségvetéshez benyújtott módosítóink jelentős része a források okosabb felhasználására irányul, hogy ne zuhanjon össze a rendszer. Először is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a KLIK pótolja a már 2015-ben is érzékelhető elmaradásait, így a pedagógus állományú dolgozók 2015-ös és ’16-os évekre törvényben rögzített, kétszer 10 százalékos beígért béremelése maradéktalan teljesítését, a minősített tanárok kiemelt bérének kompenzációját, valamint a köznevelési törvényben a pedagógusoknak előírt háromévenkénti kötelező előrelépésekre vonatkozó költségeket.
A szakfelügyelő tanárok bérének kiegészítésére, a digitális táblák azonnali felújítására, valamint az iskolai tankönyvbeszerzések, taneszközpótlások forrásának biztosítására is égető szükség van. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az úgynevezett bejáró pedagógusoknak munkájuk zavartalan ellátásához szükségük van például a nekik jogosan járó, de többnyire ki nem fizetett közlekedési költségtérítésre.
(12.40)
Sőt a kréta, fénymásolópapír és számtalan egyéb, a tanításhoz elengedhetetlen eszköz beszerzését is biztosítani kívánjuk, és erre évi 20 milliárd forintot javaslunk. Kérem, engedjék meg, azért ilyen, hogy egy költségvetésben krétára kérjek vagy kérjünk pénzt, vagy erre nyújtsunk be módosítót, a rendszerváltás előtt nem volt, de még azokban a sokszor nehezen viselt rendszerváltás utáni állapotokban sem, tisztelt képviselőtársaim.
Az iskolákban folyó zökkenőmentes oktató-nevelő munkához elengedhetetlen, hogy a kormány végre belássa, hogy fel kell ruházni az intézményvezetőket egyhavi dologi kerettel, amely lehetővé teszi az iskolák alapvető, a napi működéshez elengedhetetlen materiális javainak beszerzését, pótlását. Erre intézményenként havi 50 ezer forintot szánnánk, a tanév tíz hónapjára.
Továbbá módosító javaslatban indítványozzuk a forrásbiztosítást 40 szakképzési centrum létrehozására, átlag hét fővel és évi 3 millió forint/fővel számolva. A kormány ugyanis döntött már a szakképzés átszervezéséről, a szakképző intézmények működtetői jogának Nemzetgazdasági Minisztériumhoz helyezéséről, sőt a törvény rendelkezik a 40 szakképzési centrum létrehozásáról is. A költségvetés tervezői azonban arra nem gondoltak, hogy ezeket az intézményeket bizony napi szinten működtetni is kell. A szakképző intézmények átadása miatt a KLIK költségkerete már ebben az évben is csökkent, hiszen az átadandó intézményeket ki kell stafírozni. Mi elvégeztük ezt a munkát is, amiről a költségvetés tervezői mintha egy pillanatra megfeledkeztek volna, fedezetet kerestünk és találtunk a szakképzési centrumok működtetéséhez.
Továbbá a mindennapos testnevelés bevezetése világos cél, azonban a kormány sem korábban, sem most nem biztosítja ehhez az iskoláknak sem a megfelelő helyet, sem a szükséges sportszereket, sporteszközöket. A mindennapos testnevelés bevezetése túl gyorsan, azt kell mondjam, erőszakosan lett megvalósítva. A minimális alapfeltételek hiányát hiába jelzik a szakmai szervezetek, pedagógusok, szülők, gyerekek. Ennek ellenére felmenő rendszerben bevezették a heti öt tanórát, miközben alig akad olyan iskola az országban, ahol ennek meglennének a minimális alapfeltételei: tornatermek, sportpályák vagy bármilyen sportolásra alkalmas tér egyáltalán.
A felmenő rendszerben a 2015/2016-os tanévre az összes évfolyam becsatlakozik a mindennapos testnevelésbe. Ezzel egy időben érdemes pénzügyi forrásokat is hozzárendelni, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között sportolhassanak. Az iskolai sporteszközök támogatása megkerülhetetlen kérdés a mindennapos testnevelés bevezetésénél, nemcsak a hely, hanem az eszköz megléte, rendszeres pótlása is szükséges. Módosító javaslatunkkal ezt is biztosítani kívánjuk.
A következő módosító javaslatunk ösztönözni kívánja a helyi önkormányzatok óvodaépítését és a nem felsőfokú végzettségű pedagógusok béremelését. A nem felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók 2008 óta nem kaptak béremelést; azok az emberek, akik nagyon fontos feladatot látnak el, és akiknek túlnyomó többsége a munka törvénykönyve hatálya alá esik, és nem közalkalmazott. Az óvodákban a bérfejlesztés eltérő időpontban és differenciáltan érintette a köznevelés területén az iskolapedagógusokat, az óvodapedagógusokat, az egészségügy területén egyes gyógyító munkakörben dolgozókat is. Az elmúlt időszakban a közszolgálatban dolgozók bérfejlesztése alapvetően az állami alkalmazásban dolgozó közalkalmazottakat érintette, és csak a felsőfokú végzettségűekre vonatkozott. A részleges bérfejlesztés azonban jelentős belső feszültségeket eredményezett. Módosító javaslatunk ezt is orvosolni kívánja.
Végezetül, de nem utolsósorban, a nemzeti tehetségprogram komplex rendszeréről hadd szóljak! Ez összefogja az állami, önkormányzati és civil programokat. A tehetségek segítése és fejlesztése az innováció, a kreativitás ösztönzését és elterjedését, az esélyteremtést, a hátrányos helyzet leküzdését, az életpálya helyes irányba terelését, az életpálya sikerességét, a társadalmi mobilitást, a gazdaságunk növekedését, a gazdaságunk és iparunk versenyképességét, valamint a közösségek és az egész társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. A költségvetés forrásait ezért nem szabad csökkenteni. Mivel nem értünk egyet a Fidesz-kormány e törekvéseivel, legalább a korábbi évek mértékéig megpróbáljuk orvosolni a programra szánt pénzösszességek mértékét. Módosító javaslatunk erre is kitért.
Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, hogy a kéréseink meghallgatásra találnak, legalább részlegesen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
