SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak kétségeim az időkeretek kihasználását illetőleg, de így, kezdésként engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a jövő évi költségvetésről a vállalkozások, azon belül is elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások tekintetében.
Sokszor sok minden elhangzott már a költségvetés értékeléséről, de bárhogyan is próbáljuk értékelni egy adott év költségvetését, azt alapvetően folyamatokban, tendenciákban tudjuk értelmezni. Ezért lényeges beszélni arról, hogy hogyan jutottunk el ahhoz a költségvetéshez, amit ma itt az Országgyűlés tárgyal.
Jól tudjuk, öt évvel ezelőtt, 2010-ben egy egészen más gazdaságpolitikai helyzetben volt Magyarország. Talán egy kicsit a hivatalos részen túl: éppen tegnap volt nálam egy külföldi vendég, akivel a két ország ügyeiről beszéltünk, ennek kapcsán Magyarországról is. Ott felvetődött, hogy Magyarország valamikor 2008-2009-ben Görögországgal volt egy szinten, ez a számokból jól látszott. Némi dicséret és értetlenség mellett kérdezték meg tőlem, hogyan is lehet az, hogy öt év alatt egy speciális, kicsit a mainstreamtől eltérő gazdaságpolitikával Európa legjobb gazdasági teljesítményt nyújtó országa lehet ma Magyarország, míg Görögország sajnos, követve leginkább az Unió és a Nemzetközi Valutaalap politikáját, továbbra is a csőd szélén, ha már nem egészen ott van jelen pillanatban.
És valóban, az elmúlt öt év költségvetési vitájánál ez mindannyiszor előjön. Ha áttekintjük azokat a lépéseket, amelyek megalapozzák a 2016. évi költségvetést, akkor azt kell mondanunk, hogy lényegében 2010-2011 döntően a konszolidáció éve volt minden tekintetben, pénzügyekben ez különösképpen igaz. Ebben az időszakban kezdődött meg a magyar gazdaság és az államháztartás stabilizálása, szerkezeti átalakítása. Ezt követte két olyan év, ha lehet így fölosztani a mögöttünk hagyott időszakot, 2012-2013, amelyet leginkább a gazdasági stabilizáció időszakaként lehet leírni. Ennek fő jellemzője, hogy lényegében a költségvetési hiány 3 százalék alá került, és ott is maradt, az adósság csökkenő pályára állt. S mindez úgy, hogy egyébként az állami vagyon gyarapodását egy jól leírható gazdaságpolitika mentén megkezdte a magyar állam.
A konszolidálást és a stabilizációt együttesen szolgálta egyébként a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése, a kisvállalkozások, családok adóterheinek mérséklése és ezzel egy igazságosabb közteherviselés jegyében a fogyasztás és a bankok, valamint a jelentős profitot az országból kivinni képes multinacionális vállalatok speciális megadóztatása. Mindez egy munkaalapú és teljesítményorientált társadalom kialakításának igénye mellett zajlott le, amire már csak azért is szükség volt, ha a vállalkozások szempontjából nézzük a költségvetést, mert a vállalkozásoknak mi lenne leginkább a jellemzőjük, mint a sok munka és alapvetően a teljesítmények maximalizálása. Hiszen akkor sikeres egy vállalkozás, ha abba sok időt, energiát tesznek a tulajdonosok, ügyvezetők, illetve a korábbi folyamatokat megpróbálják javítani, nagyobb teljesítményre sarkallni magukat és saját vállalkozásukat.
A 2012-ben bevezetett átfogó intézkedéscsomagra támaszkodva, amely tartalmazott többek között olyan intézkedéseket is, mint a fiatalok és a nők körében a vállalkozói szellemet erősítő programok, továbbá arra, hogy a vállalkozói szellem erősítésére elsősorban a gazdaságpolitika képes, ami azt sugallja a magyar társadalomnak, a magyar vállalkozói rétegnek, hogy a korábbiaktól eltérően talán a kormányzat másként tekint rájuk, nem csupán mint adófizetőkre, nem csupán egy fejőstehénre, hanem olyan szereplőire a magyar gazdaságnak, amelyre egy egészséges fejlődés tekintetében minden országnak szüksége van: ez a hazai vállalkozói szektor.
Talán ennek kapcsán is sikerült például 2013 elejétől olyan új adónemeket bevezetni, ami, mondhatni, áttörést eredményezett a korábbi viták után, mint a tételes adózás kérdése. Jól emlékszem még korábbi időszakról, hogy itt a parlamentben meddő viták folytak arról, hogy lehet-e egyáltalán ilyen adózást bevezetni az Európai Unióban. Több vitán vettem részt, ahol annak idején Svájcot emlegették, mint ahol ilyen adó létezik, és hozzá is tették, hogy márpedig ilyet nem lehet bevezetni. De szerencsére annak idején ezt a formát a kormányzat megtalálta. A kisadózók tételes adójával elsősorban a lakosság részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára kínált egy új és ma már több tízezer vállalkozó által igénybe vett adózási formát.
(8.10)
Lehet említeni a kisvállalati adó kiváló lehetőségeit is, amely egyébként a beruházásokra és a foglalkoztatás bővülésére ösztönözte döntően a hazai családi és kisvállalkozásokat.
Természetesen nem csak az adók oldaláról érdemes megközelíteni, ha vállalkozói szempontból akarjuk a költségvetést nézni. Talán a leglényegesebb és a legnagyobb igény a vállalkozások részéről a mindenkori költségvetéseket figyelembe véve az a két jellemző volt, hogy mennyire stabil és kiszámítható egy költségvetés. Bár itt nem osztottam be a 2014-15. évet is egyfajta gazdaságszemlélettel, de ha lehet a korábbiakhoz képest arról beszélni, hogy a konszolidáció és a stabilizáció időszaka után ma talán a kiszámíthatóságnak és a stabilitásnak azt az időszakát éljük, ami a költségvetés tárgyalásakor mindenképpen szembetűnő, egy olyan költségvetést tartunk a kezünkben, ami talán az utóbbi, nem is tudom, 15-20 év legrövidebb költségvetése, ami azt jelenti magyarul, hogy viszonylag kevés adómódosítást tartalmaz, és ami a különlegessége, hogy amit tartalmaz, az is szinte kizárólag pozitív a vállalkozások és a lakosság számára. Tehát ha lehet olyat mondani: ilyen költségvetésre, ilyen rövid, stabil költségvetésre számítanak és várnak egyébként a hazai vállalkozások ahhoz, hogy a megfelelő üzleti környezetet a maguk számára tervezhetővé tegyék. És nem utolsósorban nemcsak rövid ez a költségvetés, de az az egyensúly, amit valamikor 2011-12 körül kialakított - vagyis hogy a bevételek és a kiadások 3 százalék alatti hiányt eredményeznek; egyébként Európában az egyik legjobb hiányszámmal számolunk, mindezt az adósság csökkenése mellett -, azt is jelenti egyben, hogy nem nagyon kell tartaniuk attól a vállalkozásoknak, amitől a korábbi időszakban, 2010 előtt jó néhányszor, hogy akár évközi adóemelések, évközi költségvetés-módosítás is veszélyeztette a tervezhető vállalkozói terveket.
Elmondható az, hogy lényegében a polgári kormány megalakulása óta a stabilitás biztosításán dolgozik a kormány. Leginkább a stabilitás a hazai vállalkozások tekintetében - mivel természetesen minden törekvés ellenére a hazai vállalkozások továbbra is döntően a hazai piacon működnek, és onnan szerzik a jövedelmüket -, a legbiztosabb stabilitás az adótörvényeken kívül az, ha biztosan látják azt, hogy a vevőiknek lesz forrásuk a vállalkozók által nyújtott szolgáltatások és egyéb javak megvásárlására. Ebben a tekintetben nagyon fontos az, hogy mennyi pénz marad az embereknél, és ebből a szempontból is egyébként jó hír az, ami a mostani költségvetésben benne van.
De talán van egy olyan pontja is ennek a költségvetésnek - ha megengedik a képviselőtársaim, hogy visszaugorjak még az adók részére -, amiről bár nem folyt túl nagy vita, mégis nagyon lényeges eleme a mostani költségvetésnek, vagyis az, hogy a társasági nyereségadó változatlanul kétkulcsos marad. Tudjuk jól, hogy korábbi nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az idei évtől az a nagyon kedvező adózási lehetőség, hogy 500 millió forintos adóalapig a vállalkozásoknak csak 10 százalékos nyereségadót kell fizetni, az idei évtől megszűnt volna.
Itt részben a frakció, részben a Gazdasági Minisztérium tárgyalásai során jeleztük azt, hogy a magyar gazdasági helyzet továbbra is - sőt, én azt mondom, hogy mindenkor - megköveteli azt, hogy megpróbáljuk a hazai vállalkozóinkat pozitívan segíteni. Ez következik abból, hogy a vállalkozások nagy része Magyarországon 500 millió forint alatti árbevétellel vagy adóalappal számol, és ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások döntő hányada, több mint 90 százaléka továbbra is 10 százalékos társasági adóval kell hogy számoljon a jövő évben is; míg az egyébként nem túl magas 19 százalékot kell azoknak a vállalkozásoknak fizetni, amelyeknek az 500 millió forint fölötti árbevétel lehetősége megadatik. Ez az intézkedés már egy korábbi, még a 2010 utáni kormányzat egyik első intézkedése volt, de ez hozzájárult egyébként ahhoz, hogy több tíz milliárd forint beruházási összeggel tudnak kalkulálni a hazai vállalkozások, ami eredményezi azt, hogy több munkahelyet tudnak megtartani, fejlesztésekre és a versenyképességük növelésére is több forrást tudnak biztosítani.
Az elmúlt években egyébként a kis- és közepes vállalkozások számára talán a legnagyobb változás a finanszírozási helyzetben való pozitív elmozdulás volt. Talán érdemes ideidézni a képviselőtársamnak, hogy komoly viták folytak még akár 2008-ban, 2009-ben is, de még az utána következő időszakban is, amikor a jegybanki alapkamat jóval 10 százalék fölött volt, hogy vajon azért nem vállalkoznak-e a magyar vállalkozások, mert egyszerűen kitermelhetetlen az a magas kamat, amellyel a bankok számukra a hiteleket nyújtják, vagy egyszerűen nincsenek olyan terveik. Én még emlékszem bizonyos olyan közgazdasági elemzésekre, amelyek alapvetően a kormány politikáját bírálták, és amelyek arról szóltak, hogy nem azért nem vállalkoznak a magyar vállalkozók, mert magasak a kamatok, hanem azért, mert egyszerűen ennyi potenciál van bennük. Szerencsére ez utóbbi nem vált valóra, és az, hogy egyébként a jegybank és a kormányzat gazdaságpolitikája egy irányba fordult az elmúlt években, eredményezte azt a helyzetet, hogy ma Magyarországon valóban lehet olyan kamatra forrásokat szerezni a vállalkozásoknak, amellyel érdemes belevágni új beruházásokba, érdemes fejlesztéseken gondolkodni, érdemes azt nézniük a cégeknek, hogy hogyan tudnak bővíteni akár munkahelyeket, akár termelési kapacitásokat. Azt gondolom, az a vita el is dőlt, hogy van-e a magyar vállalkozásoknak vállalkozó kedve, hiszen a beruházások bővülése az elmúlt néhány évben nagyon impozáns számokat mutat, és részben megalapozza azt a gazdasági növekedést, amelyre ez a mostani költségvetés is alapszik.
Ha megengedik, visszatérve a gazdasági stabilizáció időszakára, nagyon lényeges és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a hiány 3 százalék alá csökkentésével egy olyan új költségvetési tendencia vált biztosíthatóvá, amelyet talán egyszerűen a „hagyjunk több pénzt az embereknél” politikájával lehet leírni. Ennek folytatását és az ennek sikerességében való meggyőződést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jövő évi költségvetés is legalább 2-3 intézkedéssel azt a célt szolgálja, hogy a növekvő magyar gazdasági teljesítményt ne egyszerűen a kormányzat egy újraelosztás módjával adja vissza, hanem a legegyszerűbb mód, most már akár csak a bürokrácia leépítését figyelembe véve is, ha ezeket a forrásokat az embereknél hagyja a kormányzat az adópolitika és a költségvetés által. Ennek talán a leglényegesebb részei a személyi jövedelemadó csökkentése, illetve a családi adókedvezmények összegének növelése. Végeredményben ez egy átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családnak jövőre akár 116 ezer forinttal több jövedelmet is lehetővé tesz. A 2016-ot követő négy év leforgása alatt lényegében a kétszeresére fognak emelkedni a két gyermeket nevelő szülők kedvezményei.
A háztartások fogyasztásának bővülése, mint említettem, elengedhetetlen, és alapja a hazai vállalkozások növekedési lehetőségeinek. Ezt természetesen más tendenciák is segítik - itt alapvetően az alacsony olajárra, illetve a visszafogott inflációs környezetre gondolok, bár a visszafogott inflációs környezetnél a kormányzatnak alapvetően a rezsicsökkentés által elért eredményei is döntően figyelembe veendők. De ugyancsak a háztartások fogyasztását erősítheti a kedvező munkaerőpiaci trend, valamint az idei évben ezermilliárd forint összeget elérő devizamentő-csomag is.
(8.20)
Egyébként a tavalyi év kiváló teljesítményét követően idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Ennek a vállalkozások oldaláról még egy fontos tényezője lesz, mégpedig az, hogy a korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a 2014-20 közötti tervezési időszakot figyelembe véve körülbelül 1200 milliárd forint uniós forrás érkezik, érkezhet Magyarországra.
Azt is egy hosszas tárgyalás után, és talán sikerként értékelhetjük, hogy a kormány Brüsszelben azt a korábbi tervét sikeresen megvédte, hogy ezen összegnek legalább a 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre kell fordítani. Csak összehasonlításként: egyébként a korábbi időszakban, tehát a 2014 előtti hétéves ciklusban az összuniós forrásnak mindösszesen körülbelül 15-20 százaléka fordítódott közvetlenül gazdaságfejlesztésre, amely ha összehasonlítjuk azzal, hogy összegében hasonló nagyságrend áll a teljes keret tekintetében Magyarország rendelkezésére, akkor ez a 60 százalék azzal kecsegteti a hazai vállalkozásokat, hogy akik még egyébként az alacsony kamatozású, a Nemzeti Bank által elindított hitelprogramok keretei között sem tudták elindítani beruházásaikat, mondjuk, önrész vagy egyéb okokból, azok valószínűleg ezen források segítségével még a fiókban lévő terveiket is meg tudják valósítani.
Egyébként az a fontos elköteleződés, hogy ez a forrás a gazdaságfejlesztésre menjen, az mindenképpen azzal az úttal kecsegtet minket, hogy valóban a beruházások további bővülése várható az előttünk álló időszakban. Egyébként jó néhány más intézkedés, ami nem közvetlenül a költségvetésből vagy a hozzá kapcsolódó adó- és egyéb törvényekből látszik, de értelemszerűen fontos feladat egyébként az is, hogy az uniós forrásokhoz minél hatékonyabban és minél gyorsabban, egyszerűbben tudjanak hozzájutni a vállalkozások.
Összességében tehát elmondható, hogy Magyarország teljesítménye pozitív irányba halad, és ez a trend tovább erősíthető az utóbbi években a gazdaságpolitikát érintő egyéb területeken végrehajtott, viszonylag nagy számú, egyébként szakpolitikai intézkedésnek köszönhetően is. A vállalkozások komplett fejlesztésének fő célja nem lehet más természetesen, mint a növekedési potenciállal rendelkező, elsősorban hazai családi közép- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének segítése, növelése, piaci pozíciójuk megerősítése itthon és remélhetőleg külföldön is, és ehhez lényegében a mostani költségvetés, a költségvetéshez benyújtott adótörvények az ország gazdasági lehetőségeit figyelembe véve véleményünk szerint a maximális támogatást megadják.
Ebben bízva, természetesen még egyszer kiemelve, hogy a költségvetésnek a vállalkozások szempontjából fő pozitív jellemzői a kiszámíthatóság és a stabilitás, illetve az, hogy több pénzt hagy az embereknél, ezzel a fogyasztást további magas szinten tudja tartani, ennek tükrében a magunk részéről és a hazai vállalkozások részéről mindenképpen üdvözlendő a most benyújtott törvényjavaslat, a költségvetés, illetve a hozzá kapcsolódó törvények, és kérnénk képviselőtársainkat is, hogy ezen érvek, a hazai vállalkozások szempontjából fontos érvek tekintetében támogassák a költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
