MAGYAR ZOLTÁN,

Full text search

MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Nem okozok nagy meglepetést, hogy valószínűleg fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot, hiszen az eredeti törvényt is támogattuk. Előrelépés volt mindenképpen a múlthoz képest, és előremutató számunkra legfőképpen az, amik már itt elhangoztak, tehát hogy természetes vizeinkben a rekreációs célú szolgálatot tekintjük elsődleges hasznosítási módnak és nem a halászatot vagy bármilyen más módot. Tehát ezt tovább erősíti a mostani módosítás, ilyen módon előremutató, és fogjuk támogatni.
Szintén örülök, hogy a halastó és a horgászat definíciója ilyen módon változik, erre nem is akarok részletesebben kitérni. Azonban ezen módosítás sem ad elég lendületet annak, hogy hazánkban a horgászturizmus igazi kis húzóágazat legyen, mondhatom így. Hiszen azért paradicsomi körülményeket találnának a horgászturizmus szerelmesei szerte a világban, és vannak is olyan országok, amelyek sokkal gyengébb adottságok mellett képesek voltak ezt sokkal inkább kiaknázni. Ezen jogszabály sajnos nem abba az irányba mutat, vagy nem tesz elég nagy lépéseket ebbe az irányba. Rengeteg olyan munkahelyet lehetne létrehozni vidéken erre alapozva, ami sokat segítene azon térségeknek, ahol most leginkább híján vannak helyben a munkahelynek.
Szintén sajnálom, hogy az ívóhelyekre nem helyez elég hangsúlyt a módosítás sem, ahogy az eredeti tervezet sem. Hiszen a halnál ez az egész ügynek az alfája és ómegája, hogy ha megfelelő minőségű és mennyiségű ívóhelye van az adott fajnak, akkor olyan nagy védelemre talán nem is szorul, mint amit egyébként gondolnánk. Hiszen olyan mennyiségű ikrát képes akkor lerakni, és ha az ivadékoknak a kezdeti időszakban megvan a megfelelő élettere, akkor olyan mennyiségben tudnak megmaradni, amit nincs az a horgászmennyiség, aki képes lenne természetes vizeinkből kipusztítani vagy kifogni. Ilyen módon szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy erre nagyobb hangsúlyt fektessünk.
És akkor át is tértünk egy szűkebb területre, az én szűkebb hazámra, a Szigetköz térségére, aminek ez a fő problémája. A Szigetköz volt az egyik fő helyszíne a tokféléknek, amelyek korábban feljártak ívni a Fekete-tengerből, és ez szinte teljes egészében megszűnt egyrészt a Szigetköz tönkretételével, másrészt meg a Vaskapu számukra egy áthidalhatatlan akadályt jelent. Itt is szeretnék, nem ezen törvényhez szorosan, de államtitkár úr felé egy jelzést tenni, hogy voltak korábban ígéretek, hogy a déli szomszédainkkal lesz valamiféle egyezség ezzel kapcsolatban, és talán lesz európai uniós pénz is arra vonatkozóan, hogy a tokfélék számára átjárható legyen a Vaskapu. Hiszen az, hogy most visszatelepítünk egyes fajokat a Szigetközbe félig előnevelt formában, hasznos meg biztosan előremutató, de hosszú távon nem egy fenntartható folyamat, ha nem biztosítjuk ezt az átjárást. Láttam olyan extrém, azt hiszem, talán észak-amerikai példákat, ahol kis liftek szállították fel az ívni kívánó halakat az eggyel magasabb szintre, gyakorlatilag egyesével érzékelte a fotocella, amikor beérkezik az állat, és felliftezte a fölső folyószakaszra. Nyilván nem erről beszélek, meg tudom, hogy nem itt tartunk, de ha ott ennyire komolyan vesznek egy gazdaságilag egyébként jelentéktelen halfajt, akkor itt, nálunk ennél sokkal súlyosabb kérdésekben még addig sem tudtunk eljutni, hogy legalább valami partnerségi viszonyt kialakítsunk ebben a kérdésben a szomszédainkkal.
De idetartozik Bős-Nagymaros kérdése is, hiszen a Szigetköznél, azt hiszem, azon lehetne vitatkozni, hogy érdemes volt-e ebbe a projektbe annak idején belevágni, de hogy 90-95 százalékos készenlétben leállítani nem lett volna szabad, és hogy ez a modern kori Magyarország legnagyobb bűne, abban egészen biztos vagyok, és ezt nemcsak én állítom, hanem rengeteg, a témát ismerő szakember, és ez szorosan összefügg a szigetközi halhiány kérdésével. De tudom, hogy ezt nem ezen jogszabálynak kell részleteznie vagy taglalnia, megoldania, úgyhogy ebbe nem is mennék bele jobban.
Ugyanakkor rákérdeznék arra, hogy volt egy projekt 2010-ben a szaktárca kereteiben - vagy legalábbis tervben volt, és a tervezési folyamatokon túl volt - , mégpedig az, hogy a fokgazdálkodást, mint egy korábbi ősi földhasználati és vízhasználati módot miniben modellezték volna szintén Győr-Moson-Sopron megyében Fehértó, Kóny térségében, ha jól tudom. Ángyán államtitkár úr levadászásával ez a projekt is megszűnt és megakadt, miközben szerintem ez nem pártpolitikai kérdés. (Dr. Bitay Márton Örs közbeszól.) Jó lett volna, ha tovább folytatódik, de ha államtitkár úr esetleg tud biztató szavakat mondani azzal kapcsolatban, hogy ez az előremutató kezdeményezés a jövőben folytatódhat-e, azt megköszönném, és tudom, hogy elsősorban nem halászati vagy horgászati kérdés, de szorosan összefügg, hiszen hazánk halbőségét annak idején jelentős mértékben az adta, hogy a fokgazdálkodás az alföldi területeken egy elterjedt művelési forma volt.
Szintén jó lenne, ha kezelné a jogszabály az őshonos, illetve invazív fajok vitáját, kérdését, egymásnak feszülését. Itt elsősorban persze a halfajokra gondolok, hiszen most ezt tárgyaljuk. Tudom, hogy nehéz kérdés és drága kérdés, hogy választ adjunk arra, hogy milyen módon lehet a különböző invazív fajokat megállítani vagy terjedésüket lelassítani, de mindenképpen választ kell adni ezekre a kérdésekre, mert brutális változások előtt vannak a természetes vizeink ilyen területen is. A rákfajoknál vagy a kagylóknál már sokkal rosszabb a helyzet. Én elég sokat járok a természetben, amikor csak tehetem, van egy kis szabad időm, akkor kint vagyok. Én az elmúlt hat évben őshonos rákfajt egyetlenegy típusú vízterületen sem találtam, láttam, fogtam. Úgyhogy ez is azért, azt hiszem, hogy elég beszédes, és erre is jó lenne valamilyen megoldást találni. Egyébként ez nemcsak magyarországi probléma, nyilvánvalóan egész Európát sújtja. Több irányból zajlik a folyamatos megszállása természetes vizeinknek.
A vízfelületek bérletének lejártáról már volt szó, tudom, hogy azt sem ezen jogszabály kereteiben kell rendezni, de előre szeretném bocsátani, hogy azt a Fidesz érdekében is kérem, sőt követeljük, hogy semmiképpen ne legyen olyan politikai szaga az egész történetnek, amilyet az állami földeknél láthatunk. Azt hiszem, ez egyikünknek sem lenne érdeke, hiszen a vizek hasznosítása sokkal többről kellene hogy szóljon, mint arról, hogy esetleg ki nyeri meg ezeket a pályázatokat. Ezt csak úgy elöljáróban mondom, hiszen ha ugyanaz a szemlélet fog eluralkodni ezen a területen is, ami az állami földeknél, akkor ott komoly problémák lesznek, és abból politikai és szakmai szempontból is, ígérem, hogy nem fognak jól kijönni, legalábbis mi azon fogunk dolgozni, hogy bebizonyítsuk azt, hogy nem a megfelelő kezekbe kerültek ezek a vízterületek.
(19.40)
Ezeket kívántam hozzáfűzni itt a jelen tervezethez. Ahogy mondtam, összességében tudjuk támogatni.
Talán a 3. §-nál lenne még egy olyan kérdésem, hogy itt a szerzett jog védelme miatt van-e ez a visszalépés, legalábbis én annak értelmezem, és hogy nem lehetne-e elég indok a halgazdálkodási vízterület közérdekből történő rendezésénél a génállomány megőrzésének érdeke, a természetvédelmi érdekek érvényesítése, oktatási és kutatási célú országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése. Szerintem ezek olyan nyomós érvek, amelyek a szerzett jog védelmével szemben megállják a helyüket, és én itt újrafontolásra kérem a jogalkotót.
A 8. §-nál lenne még egy olyan megjegyzésem, hogy az állami horgászjegy átruházását nem lehetne-e esetleg úgy módosítani, hogy mondjuk, családon belül fiatalkorú számára ez esetleg lehetséges legyen, már csak azért is, hogy a generációváltás elősegítése ezen a területen is megtörténjen, és azt hiszem, hogy ez egy mindenki számára elfogadható gesztus lenne a fiatalok felé.
Ennél a témánál szintén lenne egy olyan kérdésem, hogy egy e) ponttal egészül ki a 41. §, ami a vak és gyengén látók érdekében született. Nem tudom, én azért ismerek elég sok horgászt, de vak és gyengén látó horgász kollégát vagy -társat nem ismerek, de valószínűleg ez az én hiányosságom. Ugyanakkor arra teszek javaslatot, hogy ha már van egy ilyen engedmény, aminek örülök, és mindenképpen támogatjuk, akkor talán a fogyatékkal élőkre ki lehetne ezt bővíteni, és azt hiszem, hogy akkor a gyakorlatban is találnánk olyat, aki ezt meg is tudja köszönni, és valóban értékelni is fogja ezt a módosítást.
A korhatáremelésnél már az eredeti törvény vitájánál is belementünk abba, hogy ez a 3-15 életévig terjedő korhatár megfelelő-e. Lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ezt a 18. életévig ki lehetne bővíteni.
Amire viszont a Jobbik biztos, hogy módosító javaslatot fog tenni, az az, hogy a „Férfiaknak 40+” kezdeményezésünket szeretném már itt ezen jogszabály keretei között is beépíteni, azaz a 40 év munkaviszonyt letöltött férfiak és hölgyek esetében szeretném javasolni, hogy mentesüljenek az állami horgászjegy díja alól. Úgyhogy ezt mindenképpen szeretném államtitkár úr figyelmébe is ajánlani (Gőgös Zoltán: Sok pénz ám!), hogy ezúton is támogassa, hiszen azt hiszem, hogy ez egy említésre méltó módosító javaslat, és érdemes már most felhívni rá a figyelmet.
A 16. § zárásként, amihez szeretnék egyetlen, d) pontot hozzátenni, itt pedig az ívóhelyek létesítésére teszek kísérletet, mégpedig arra, hogy a bekezdés ezen pontjai… - meghatározott bevételekkor a miniszter a következőkre fordíthatja, és ezt egészíteném ki ezzel a bizonyos ívóhely-létesítéssel. Örülök annak, hogy európai uniós pályázatok is vannak mostanában erre a területre, még ha nem is kifejezetten nevesítve, de a gyakorlatban mégiscsak az ívóhelyek létesítését fogja eredményezni az a néhány projekt, de ez nagyon kevés. Ahhoz, hogy fenntartható, az őshonos fajok számára belakható életterek sokaságává váljon újra a magyar természetes víz, ennél sokkal több erőfeszítésre és anyagi ráfordításra van szükség.
Ezeket kívántam elmondani, államtitkár úr, és akkor remélem, hogy módosító indítványaink közül azért jó néhány meg fogja az önök tetszését is nyerni és a szavazatukat is el fogja érni, hiszen ezek által egy még inkább közhasznú és még inkább, még több ember számára élvezhető hobbivá, rekreációs tevékenységgé fogjuk tudni fordítani a horgászatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me