DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a földvédelemhez, a talajvédelemhez, illetve a gyümölcsültetvények telepítéséhez kapcsolódó jogok, feladatok és kötelességek rendszerét tartalmazza. A jó minőségű termőföldvagyon ésszerű megőrzése, a termőfölddel történő takarékos gazdálkodás nemzetgazdasági érdekünk, amit különösen fontos hangsúlyoznunk 2015-ben, mely a talajok nemzetközi éve. A talajok nemzetközi évének jelmondata: egészséges talajok az egészséges életért. A nemzetközi év célja, hogy felhívja a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható talajhasználat fontosságára, tudatosítsa a talajok szerepét az élelmezésbiztonság megteremtésében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Mivel nemzetgazdaságunk fontos pillére a mezőgazdaság, a kormány is kiemelt prioritásként kezeli a termőtalaj megóvásának és fenntartható használatának kérdéskörét. A termőföldvédelem eszközrendszere rendkívül összetett. Átfogó célja, hogy a jó minőségű termőföld a mezőgazdasági termelés számára minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre, a termőföldek termőképességének és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, továbbá az e célt szolgáló előírásoknak a hatóságok kellően érvényt tudjanak szerezni.
A termőföld védelméről szóló törvény módosítása, a jelen expozé keretében ismertetésre kerülő javaslatunk tartalmilag négy részre tagozódik. Nevezetesen: a halastó és a földvédelmi eljárás viszonyának rendezése; a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályok összehangolása; a földminősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pontosítása; illetve a gyümölcsültetvény-kataszter törvényi szabályainak pontosítása.
A termőföld védelméről szóló hatályos törvény bizonyos szempontokból és ágazati érdekek érvényesítése miatt meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyeket nem tekint a termőföld más célú hasznosításának, vagy régi szóhasználattal élve, művelés alóli kivonásnak, noha valójában kimerítik a más célú hasznosítás törvényi kritériumát. Ilyen eset például a mezőgazdasági célú tereprendezés. Ezt a dogmatikai megközelítést a tervezet úgy változtatná meg, hogy a valós helyzettel egyezően más célú hasznosításnak tekinti a szabályozásban nevesített eseteket is, de kimondja ezekre az esetekre a földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának a mellőzését.
Az engedélyezés alól mentes esetek körébe esik a halastó létesítése is. Ennek indoka, hogy a halastó 2013. november 1-je óta a termőföld védelméről szóló törvény alkalmazásában, illetve a földforgalmi szabályozás szerint nem minősül mezőgazdasági hasznosítású földnek. Ugyanakkor az ingatlannyilvántartási szabályok szerint a halastó továbbra is hasznos művelési ág, így a helyzetét rendezni kell a más művelési ágú földekkel való kapcsolatában, illetve a termőföldvédelmi rendelkezések körében. Mivel a haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység, így indokolt, hogy földvédelmi eljárás lefolytatása nélkül lehessen termőföldet halastó létesítése céljából igénybe venni. Ezért javaslatunk szerint a halastó létesítése csak művelésiág-változásnak minősülne.
A társadalomtól a tárcához érkezett számos megkeresés, illetve az azokban vázolt élethelyzetek általánosságban felvetették a kisajátítandó termőföld más célú hasznosítására vonatkozó és a kisajátítási szabályok hatékonyabb összehangolásának igényét és ezáltal a földvédelmi szabályozás kiegészítését. A földvédelmi törvény jelenleg ugyanis igen szűkszavú a kisajátítási célú igénybevételek tekintetében, pedig a más célú hasznosítási engedély előfeltétele a termőföld kisajátításának. Így például a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket azon esetekre, amikor ugyanazon földrészlet azonos területére kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kisajátítási célú kérelem, valamint egyéni, más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem is benyújtásra került. A törvény ilyen irányú módosításával tehát a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályozás egymáshoz való viszonya rendeződik.
A javaslat mind a földvédelmi engedélyezési eljárásokban, mind az engedély nélküli más célú hasznosítási ügyekben különös szabályokat épít be a törvénybe arra az esetre, ha az érintett földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. A kisajátítási célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe véve azt, hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának szándéka áll. A javaslat differenciál aszerint is, hogy az egyéni kérelem tekintetében folyamatban lévő vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó.
A tervezet a közérthetőség elősegítése és az egységes jogalkalmazás érdekében pontosítja a földminősítési eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj számításának módját. Így ezentúl a földminősítési eljárással ténylegesen érintett terület után és nem a földrészlet teljes területe alapján kell megállapítani a díjat, ami az ügyfelek számára egyértelműen kedvező fejlemény. A fizetendő díjtételek összege változatlan, azonban új elemként jelenik meg a felső határérték megállapítása, továbbá meghatározásra kerülnek díjmentes esetek.
Annak érdekében, hogy minél több művelés alól kivett terület, barnazóna újrahasznosítása történhessen meg, a javaslat díjmentessé tenné a jelentős költséggel rekultivált terület földminősítési eljárását, továbbá azt az esetet, amikor az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi fekvésű földrészlet nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé, hanem például telekalakítási eljárás eredményeként.
A kormány a díjmentes eszközöket egyes mű-velésiág-változásokra is szeretné kiterjeszteni, így az ültetvény-újratelepítés esetében, feltéve, ha arra legfeljebb három éven belül kerül sor, hiszen nem cél, hogy ilyen rövid időtartamon belül további terheket rójunk a gazdálkodóra az újratelepítés járulékos költségeként.
(17.00)
További művelésiág-változással járó díjmentes esetkör lenne az erdőről fásított területre, illetve termőföldről erdőre vagy fásított területre való váltás is. Végül a javaslat módosítja a gyümölcsültetvénnyel kapcsolatos rendelkezéseket. A gyümölcstermőhelyi kataszteri eljárás részben a földrészlet kataszterbe sorolását, illetve a kataszteri besorolás módosítását jelentheti. A kérelem elbírálása során a földterületnek legalább a kérelemben megjelölt, valamint az azzal hasonló ökológiai igényű gyümölcsfajokra vonatkoztatott ökológiai alkalmasságát kell vizsgálni.
A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezését csak gyümölcstermőhelyi kataszteri besorolásban legalább feltételesen alkalmas besorolású területre lehet kérni. A hatályos szabályozás alapján a gyümölcsültetvény telepítéséhez gyümölcsfaültetvények esetében 3 ezer négyzetméter felett, bogyósgyümölcs-ültetvények esetében pedig ezer négyzetméter felett kell engedélyt beszerezni. Igazodva a területalapú támogatások igénybevételének alsó határaként előírt területnagysághoz, és csökkentve a kisméretű földterületen gazdálkodók terheit, a javaslat bogyósgyümölcsök esetében is 3 ezer négyzetméterre emeli az engedélyezési határértéket.
Az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban pontosításra kerül, hogy egyedül az árutermő gyümölcsültetvényekre vonatkozik a telepítési engedély beszerzésének kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy más, például fajtakísérleti ültetvényeknél az engedélyezési eljárás lefolytatása nem indokolt. A javaslat a telepítési engedély érvényességi idejét két évről három évre emeli fel, ugyanis a telepítéshez esetlegesen igénybe vehető támogatáshoz szükséges pályázat benyújtása és elbírálása, valamint a szaporítóanyagok beszerzése a két évnél hosszabb időtartamot is felölelheti.
A tervezet az ültetvény használójának terheit csökkentve előírja, hogy az ültetvény használója az ültetvény termőre fordulását a telepítési hatóságnak, a Nébihnek jelenti be, a bejelentést a telepítési hatóság továbbítja a növénytermesztési hatóság számára. A növénytermesztési hatóság az ültetvény termőre fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.
Pontosításra kerül a gyümölcsültetvény-ka-taszter tartalma, elhagyva azon adatokat, amelyek szükségtelenek a telepítési engedélyezési eljárás szempontjából, illetve amelyek folyamatosan változnak, és nem követhetők a kataszterben. A kataszter tartalmának pontosítása érdekében azt is előírja a javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az MVH számára, hogy 2015. július 31-ig adja át a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.
Az MVH és a Nébih közötti adatszolgáltatás indoka az, hogy a támogatásban részesített ültetvények esetében a hatóság ellenőrizni tudja a támogatás feltételeinek teljesülését, az üzleti terv megvalósulását, a műveltségi állapotot, a vállalt beruházások, fejlesztések meglétét. Ezek elmaradása esetében pedig legyen lehetősége szankcionálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát a javaslat alapvetően pontosító rendelkezéseket tartalmaz, illetve az adott területen a szabályozásbeli hiányosságokat pótolja. Mivel a földügy, a termőföldek védelme nemzetstratégiánk egyik alapköve, e tény megköveteli, hogy a vonatkozó szabályozás minél egzaktabb legyen, továbbá biztosítsa a földdel való rendeltetésszerű és hatékony gazdálkodást.
Bízom benne, hogy a széles körű szakmai alapokon nyugvó tervezet tartalmával önök is egyetértenek. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd azt követően fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
