SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Házszabály értelmében az általános vita nem feltétlenül kell hogy együtt járjon a jogszabályi szakaszok konkrét módosításával, ezért hogy ha megengedi az államtitkár, egy-két stratégiai kérdésre szeretném felhívni a figyelmet.
Elöljáróban el szeretném mondani, hogy én ugyan viszonylag új vagyok itt, de az előző négyéves tapasztalatból az LMP-szakértők eleve azt nézték meg, hogyha bekerül egy jogszabály, hogy van-e benne akna vagy nincs benne akna. Ebben a jogszabályban sincs akna, tehát egy gyenge támogatás vagy egy erősebb tartózkodás minden további nélkül itt is megvalósulhat, tehát nincs benne semmi különösebb olyan szabályozás, amely szakmai aggályokat vetne fel bennünk. Ugyanakkor egy-két stratégiai kérdést ebben a jogszabálytervezetben lehetne kezelni, amit az államtitkár úr szíves figyelmébe szeretnék ajánlani.
Ennek az egyik része a magyarországi gyepterületeknek a sorsa. A művelési ágból való változásokat és a művelési ággal kapcsolatos szabályozásokat érintjük most jelen pillanatban, és alföldi emberként, a puszták népéből jőve, számomra az volt mindig a természetes, hogy a legeltetéses állattartás az, ami a hagyományos foglalkoztatásban magas foglalkoztatással, nagy hozzáadott értékkel tud megvalósulni, és az egyik legjobb olyan tájgazdálkodási tevékenység, ami a természeti értékek fenntartásával valósul meg.
Gyakorlatilag hogyha visszatekintünk a gyepek arányának változására a magyarországi termőföldek tekintetében, akkor egy nagyon szomorú tendenciát kell megállapítanunk. Hogyha megnézzük azt, hogy Magyarország 5,3 millió hektár termőföldjéből 4,3 millió nagyjából szántóföld, 81 ezer hektár kert, 93 ezer hektár gyümölcsös, 82 ezer hektár szőlő és 759 ezer hektár a gyep, ez a 759 ezer hektár nem tűnne így elsőre kevésnek. Viszont mégis nagyon kevés, és ennek az az oka, hogy ez az, ami a rendszerváltás óta a leginkább fogyatkozott. 1999-ben még 1 millió 147 ezer hektárt tartott nyilván a Statisztikai Hivatal; ha számszakilag megnézünk, az, hogy 400 ezer hektárt esett a gyepterületek aránya, ez valami kétségbeejtően magas arány.
Most lenne arra módunk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Azért fontos ez, nyilván van erről egy véleményem, hogy mennyire gondolja komolyan a Fidesz a saját nemzeti vidékstratégiáját, de az abban megfogalmazott tájgazdálkodási célok, az, hogy a tájakat arra használjuk, amire leginkább való, amire leginkább alkalmas, ne akarjunk mindenféle 10 aranykorona alatti földeket feltörni és szántó művelési ágba vonni, most lenne meg a lehetőség, hogy az ezzel kapcsolatos szabályozást beleépítsük ebbe a jogszabályjavaslatba, és sajnos, az ezzel kapcsolatos biztosítékok nincsenek benne. Arra szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy ezekkel a szabályozásokkal lehetne megteremteni az ilyeneknek is a hátterét.
A másik rész, amit szerettem volna szóvá tenni, de itt lehet, hogy cáfolni fog már az első két percben államtitkár úr, egy nagyon picit olyan érzésem volt, minthogyha azon kormányzati ígéretnek, amit még 2010-ben tettek, és utána mókás mulasztásokkal nem kezdtek meg, majd egy megyében megkezdtek… - márpedig az osztatlan közösök felszámolására most januárban újra kiálltak, több államtitkár is az FM-ből, mindenféle nagy indiánesküket letéve, hogy most aztán tényleg nagyon hozzáfognak és nagyon megcsinálják. Rögtön el is kezdték Karcagnál, aminek, gondolom, a karcagi képviselőtársam örül, reméljük, hogy majd más helyekre is odaérnek, viszont egy nagyon picit volt olyan benyomásom, hogy ez annak mintha megágyazna, és akár a kisajátítások rendszerét, akár a művelési ágakat, a hátterét megteremtené.
Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban a megkezdett ilyen jellegű tevékenységek nagyobb kárt csinálnak néhány helyen, mint volt. Ugyanis a kárpótlási rendszerek után, amikor létrejött mondjuk, gyepterületben egy-egy 100 hektáros, 120 hektáros osztatlan közös tulajdon, és most elkezdik akár a saját kezdeményezéssel, akár a kedvezményessel, amit két évvel ezelőtt lehetett bejelenteni, a földmérésnek, a kimérésnek a megvalósítását, most az történik, hogy a földmérő rendszereknek a jogszabályi háttér alapján, hogyha azt tapasztalják, hogy az adott területen esetleg eltérő művelési területek vannak, mondjuk, van egy akácos a terület részén vagy kialakult egy földút, akkor felosztják ezeket a tulajdonokat művelési ág szerint. És az most a hivatkozás erre, hogy a jogszabályi kötelezettségek arra teremtik meg a lehetőséget, hogy az önálló művelési ágú területeket meg kell különböztetni. Most már több olyan konkrét példát tudok mondani államtitkár úrnak, ahol volt egy osztatlan közös, öt igénylő volt, elkezdték a kimérést, és az öt igénylő kimérése után létrejött három új, osztatlan közös. És ebben van olyan osztatlan közös, ahol tessék elképzelni, hogy 3400 négyzetméteren mondjuk, 300 tulajdonos jött létre, úgy, hogy ez úgy nehezíti a földhivatali nyilvántartást, hogy a tulajdonrészeket meg tudják jeleníteni a tulajdoni lapon, viszont aranykoronában már a századszámot sem lehet kiírni, ugyanis olyan nagy mennyiségű.
Ez a mostani gyakorlatnak az eleme. Erre Andréka főosztályvezető úrnak már egyszer felhívtam a figyelmét, nem hitte el, én mondtam neki, hogy nézze meg, tehát meg tudom mutatni a tulajdonlapokat, hogy ezek hogyan jöttek létre, és szintén egy olyan lehetőség, ami erre megteremtené a lehetőséget.
Még egy utolsó dolgot szerettem volna kérdezni mint lelkes magyar halfogyasztó, és halászati gazdaságokat sokat járó ember, madarászni nagyon sokat jártam régen a halastavakra, sőt a ’90-es évek legelején a katonaság előtt én még halász is voltam, abból a szándékból, hogy hátha majd így a szakszervezet bevisz a mennyországba - a halászokkal járó; tehát az a lényeg, hogy a halászati művelési ágban lévő területek termőföldi megnevezése nem befolyásolja-e a területalapú támogatás igénylésének a lehetőségét. Ugyanis nagyon sokáig volt az baj a magyarországi tógazdaságokban, hogy nem juthattak területalapú támogatáshoz semmilyen formában, majd ezt egy változtatással, művelési ágba vonással meg lehetett tenni, hogy lehessen kapni területalapút. Ezt a kampányban miniszter úrék is több helyen elmondták, hogy erre megnyílik a lehetőség.
(17.20)
Most azáltal, hogy az ebben a művelési ágban nem lesz megnevezhető, nem veszélyezteti-e ezt? Ez egy konkrét kérdés, mert az nyilvánvalóan a tógazdáknak sokat fog jelenteni.
Mindazonáltal, hogy elmondtam ezeket a felvetéseket, véleményem szerint semmi problémát nem tartalmaz. Számos olyan elemet tartalmaz, ami segíthet a termőföld védelmében, csak nagyon jó lenne, hogy az említett rész vagy a művelési ágak megtartására is törekedjünk, illetve a pozitív irányba való elmozdulása még jobb lenne, ha beépülhetne. Meg fogjuk nézni, ha tudunk olyan módosítót betenni, ahol ez biztosítható, akkor fogunk ezzel élni. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
