MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, Győrffy Balázsra kellene reagálnom. Az nem érv számomra, hogy a szocialisták elmutyizták a földeket korábban a saját haverjaiknak (Gőgös Zoltán: Nem is igaz! - Dr. Bitay Márton Örs közbeszól.), most meg önök csinálják ezt. Én erre csak azt tudom mondani, hogy mind a kettőjüknek teljes mértékben igaza van, azért van itt a Jobbik, hogy erre felhívja a figyelmet, és hogy majd 2018-tól, ha kormányozunk, akkor helyreállítsuk ezeket a problémákat, és mind a két oldal a helyére kerüljön.
És egyáltalán nem 5 százalékkal van problémánk. Az, hogy nagyon kevés, viszonylag kevés eset látott napvilágot, és viszonylag kevés esetből lett sajtóvisszhang, és kevés eset hangzott el itt a parlamentben, az nem azért van, mert a többi esetben minden rendben van, hanem azért, mert nagyon-nagyon nehéz ezen információkhoz hozzáférni. Ha visszaemlékszik, elnök úr, akkor eszébe fog jutni, hogy amikor az NFA-s pályázatok elindultak, akkor sokkal több botrány volt az elején, és nem azért, mert több volt a visszaélés, hanem azért, mert akkor még képviselőként módunk volt bemenni az NFA-hoz, és összehasonlítani a pályázatokat egymással, a nyertest a vesztesekkel, és ilyen módon sokkal előbb kiderültek a visszaélések. De miután önök ezt megunták, hogy az ellenzék teszi a dolgát, és megpróbálja feltárni a visszás eseteket, módosítottak ezen a rendszeren, és a vesztes pályázatokat a döntés pillanatában visszaküldik - így van, elnök úr? Így működik. Bemegyek, meglátom a nyertes pályázatát, igazából számomra semmi nem derül ki abból, úgy kell összevadásznom a vesztesekét, hogy össze tudjam hasonlítani, és észrevegyük azokat az eseteket, amelyekről beszélni kellene ezen törvény kapcsán is. Amikor bemegyek az NFA-hoz, és a vesztes és a nyertes pályázata szóról szóra megegyezik, csak az egyik a szubjektív pontokra kétszer-háromszor annyit kapott, mint a vesztes pályázat, még arra is lusták sok esetben az önökhöz közel álló nyertesek, hogy saját maguk saját kútfőből egy olyan pályázatot írjanak, amire aztán a bizottság igent tud mondani, még erre sem voltak képesek sok esetben, és ezek a valódi problémák. Az az 5 százalék, amiről meg ön beszél, az az a szerencsés 5 százalék, amiről tudunk itt beszélni, mert lehetőségünk volt mégiscsak lefülelni önöket. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)