SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK
SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon vigyázni fogok, hogy udvariasan fogalmazzak, és próbálok lassabban is beszélni. Nagy tisztelettel államtitkár urat megkérem, hogy a vitában vegyen részt. Nem tudom, lehet, hogy ezt nem mondtam előzőleg, csak akartam, de az lenne jó, ha kialakulhatna egy párbeszéd, és nem a végén zárszóban csapongatna olyan dolgokat ide, amikre nem tudunk utána reagálni.
Győrffy Balázs képviselő úrtól tisztelettel kérek elnézést. Nem állt szándékomban a Fideszt megbántani, nem mondtam ilyet, és nem gondoltam ilyet. Én azt gondoltam, hogy önöket bizonyos érdekcsoportok ugyanúgy megvezetik jóhiszemű-ségük miatt, mint ahogy önök megvezették a magyar választókat. (Derültség.) És ezzel csak azt mondtam, hogy azért, mert az emberek jóhiszeműek és jót gondolnak, ezért nem biztos, hogy igazuk van. Erre céloztam, és szó nem volt másról. Tehát nem rosszat gondoltam, hanem kifejezetten jót. Elnézést kérek, ha félreérthető voltam.
Bitay államtitkár urat arra szeretnénk megkérni, hogy részben vegyen részt a vitában, részben nagyon jó lenne, ha elmondaná azt, hogy mondjuk, hogyan konzultáltak a nemzeti parki igazgatóságokkal vagy természetvédelmi szakemberekkel ennek a jogszabálynak a kidolgozása során. Érdekelne engem, hogy Magyarország természetiérték-gazdasága megőr-zéseinek helyszínei, mondjuk, a nemzeti parki igazgatóságok vagy mondjuk, a természetvédelmi főosztályok a minisztériumokhoz tartozóan, tehát mondjon már egy-két szakembert, aki azt mondta, hogy hú, ez tulajdonképpen tök jó lesz így, ezt tényleg csináljuk így. Mondjon már pár olyan nevet - akit, mondjuk, a magyar természetvédelemben ismernek, ha esetleg tudományos fokozata van valamiből, az tényleg sokat segít abban, hogy elfogadjuk a véleményét -, mégis ki találta ki. Tehát nyugtasson már meg, hogy nem egy pesti jogász találta ki, hogy tulajdonképpen jobb lenne így, anélkül, hogy a Hortobágyon vagy a Kiskunságon vagy az Őrségben ismerné a gyakorlatot, hogy hogyan is működnek. Tényleg megnyugtatna, ha látnánk azt, hogy esetleg másképp látjuk szakmailag, de van valamilyen szakmai érvük, hogy az miért jó.
Benne van a jogszabályban, most már nem tudom megmondani pontosan, hol, csak emlékszem rá, hogy biztosítanak egy olyan lehetőséget, hogy a vagyonkezelési jog változásakor a korábbi bérleti szerződést fel lehet mondani. Ezen nagyon gondolkoztam, hiszen a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő területek egy jó részének a bérletét a nemzeti parki igazgatóságok lebonyolították már az önök fennhatósága alatt, és most jogot teremtenek arra, hogy ezt az új vagyonkezelő esetleg felmondja. Kíváncsi lennék, hogy erre miért van szükség, illetve nem jelent-e aggályokat. Ugyanis a magyar egyéb ilyen jellegű szabályozás során, ha van egy földhaszonbérlő és tulajdonost vált, akkor a földhaszonbérleti jog folyamatos marad. Ez gyakorlatilag eltér ettől a polgári jogi gyakorlattól. Tehát érde-kelne, hogy itt mi indokolta ezt.
Ugyanúgy nagyon érdekes nekem - még meg is említi ön -, hogy a birtokmaximumba nem számít bele. Csak ugye, egyetlenegy pici csúsztatást éreztem itt a felvezetésében, ugyanis azt mondta, hogy a kizárólag állami földekkel gazdálkodók esetében. Közben megnéztem a 2. § a) pontjában, hogy hogyan szól kodifikálva az egész. „A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állami tulajdonban álló olyan földrészek területnagyságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol.” Ebben szó nincs arról, hogy akik kizárólagosan állami földet, ez azt jelenti, hogy minden további nélkül - nem tudom, most hogy fogják hívni Simicska után az új, ilyen érde-keltségükbe tartozó nagybirtokost, legyen Csányi Sándor -, ez azt jelenti, hogy mondjuk, 10 ezer hektárt úgy odaadhatnak, hogy bele sem számít neki a birtokmaximumba. Jól értem ezt? Vagy nem tudom, hogy hiányzik-e itt valami szó, amit ön lát a kodifikált szövegben, én meg nem. Mert ez, amit el tetszett volt mondani, szó szerint nem így van a jogszabálytervezetben, és ez egy kicsit aggaszt, mert ez egy fontos különbség, hogy az önkormányzatok hozzájuthatnak ehhez vagy mondjuk, pont a nemzeti parkok, míg esetleg magánszemélyeknek is oda lehet adni.
Ugyanígy érdeklődéssel hallgattam Győrffy Balázs úr felszólalását. Úgy kezdte, hogy jó néhány tekintetben régen várt szabályozás. Arra kérném Győrffy Balázs képviselő urat is - kétpercesben is el lehet mondani -, mondjon már egy listát, hogy kik várták ezt régen; olyat, akinek nincs köze, mondjuk, a Magoszhoz meg a Nemzeti Agrárkamarához. Ezeken kívül eső részből, akik ilyen Fidesz-szatellit izék, tehát ezeken kívül mondjon olyan szervezetet, aki ezt várta. Mert itt Magyar Zoltán képviselőtársam felsorolta, hogy száz szervezet tiltakozik ez ellen. Tudjuk azt, hogy ezek a Facebookon gyűjtenek mindenfélét. Tehát olyanokat látunk sokat, aki ellene van, de ezt a régóta vártat, hogy ki várja ezt régóta, azt nem tudom. Én elfogadom, csak mondja meg, hogy akkor kik ezek, akik régóta várják.
Ugyanakkor meg furcsa érzésekkel hallgattam a felszólalását. A Mezőgazdasági bizottságban is hallottam már több alkalommal a képviselő urat, hogy gyakorlatilag lelkesedéssel beszél erről a törvényről, ami államosít, meg szövetkezeteket akar csinálni; volt már ilyen párt vagy valami politika már volt ilyen, amikor ezt akarták csinálni, hogy államosítsuk a földet, csináljunk szövetkezeteket, azt fogjuk támogatni. Gyakorlatilag ennek a jogszabálynak a kodifikált szövegében ilyen rendszerek vannak, hogy hogyan lehet megteremteni az államosítás feltételeit, hogyan segítjük a szövetkezeteket. Ugyanakkor meg tényleg aggály, és nekem semmi gondom nincs ezzel, hogy ez a cél megvan, csak akkor azt mondják meg nekem, hogy miért nincs előttünk a szövetkezeti törvény, mielőtt ezt idehozzák. Ha azt akarják segíteni az állami földekkel, akkor miért nem hozták be a szövetkezeti törvényt előtte, hogy megteremtsék annak a jogszabályi hátterét, akinek oda akarják adni majd ezt a földet. Mert arról viszont nem hallottunk már nem tudom, mióta semmit. Pár évvel ezelőtt úgy tudom, hogy volt egy leegyeztetett szöveg, és arról semmiféle háttér nincs.
Azt el szeretném mondani a magam részéről - ugye, az LMP-t képviselem itt mégis a vitában -, hogy nekem aztán semmi gondom nincs azzal, ha fideszes nyer. Sőt, ha a magyar társadalom szavazói háttere, esetleg nagyobb részben a gazdálkodók fideszesekből tevődnek ki, nekem azzal sincs gondom, ha több fideszes nyer, mint ahány nem fideszes. Ezzel semmi problémám nincs. Azzal van problémám, ha nem egyenlőek a feltételek, ha nem ugyanazon pályázati rendszerben, nem ugyanazon információk alapján nyerik el; ha nem korrekt a pályázati rendszer; ha valakik olyan jogi személyekkel pályázhatnak, ami még be sincs jegyezve, míg másoknak pedig formai hiba miatt kidobáljuk a pályázatait. Volt ilyen!
Volt alkalmam Lázár miniszter úr jóvoltából nekem is beletekinteni ebbe a Kehi-jelentésbe, látjuk a konkrét példákat. Nemcsak a kacsás példa szúrt nekem is szemet, hanem ez a 31 jogi személy, aki úgy szerzett földet, hogy nem is volt még bejegyzett jogi személy. Látjuk azt, hogy simán azt mondják, hogy felsőfokú mezőgazdasági végzettségük van pluszpontért, miközben nincs is mezőgazdasági végzettségük. Látjuk azt, hogy olyan állatok jelennek meg a pályázatokban a pontszámításban, amelyek nincsenek is ott. Tehát nincs azzal gond, ha fideszesek nyernek, csak azt szeretnénk, hogy a pályázati rendszer nemcsak átlátható legyen, hanem korrekt és tisztességes is, és akkor nyerjen mindenki, aki pályázik, aki a legtöbbet teszi a közért, aki a legtöbbet foglalkoztat; ez lenne a fontos szempont, hogy a vidéki foglalkoztatást hogy erősítse, milyen értékteremtő munkát valósítson meg.
Azért nem szeretem ezt a Kehi-jelentést, többször volt a pályázati rendszereknél erről szó, mert a Kehi-jelentést végignézve a legdöbbenetesebb az volt számomra, hogy akikről a legjobban tudtuk, hogy sárosak a rendszerben, bizonyos tiszacsegei gazdák vagy mondjuk, döghússal gyerekeket etető tiszafüredi gazdák, azok benne sem voltak a Kehi-jelentés referenciarészében. Tehát ha 1600-ból kiválasztok 400-at, akkor ki tudom választani azokat, akik nincsenek hozzám közel, és akkor azokat megpróbálom ellenőrizgetni, hogy követtek-e el hibát vagy nem követtek el, és akkor majd lesz valamilyen hiba. De ha eleve kizárom azt, ahol tudjuk, hogy valami olyan történt, aminek nem kellett volna, akkor azért mégiscsak nem tekinthető reprezentatívnak.
Van arról szó, hogy egységesíteni kell az állami földek kezelését állami földtulajdonban. Arra vagyok kíváncsi, hogy miért pont a nemzeti parkokkal kezdünk. Államtitkár úr, ha megtisztel azzal, hogy válaszokat ad, arra is kíváncsi vagyok, hogy mondjuk, ott van 22 állami erdészet 22 vezérigazgatóval, átláthatatlan működéssel, hihetetlen nagy költségvetéssel és nagyon alacsony leadózott jövedelemmel, és azokat miért nem akarják államosítani, miért nem akarják összevonni.
(15.00)
Itt van tőlünk egy picit északabbra Szlovákia, erdőgazdálkodásban azért van valami tapasztalatuk, ott van Szlovénia egy-egy állami erdészettel, és így működtetik az állami erdészeti vagyont. Miért van nálunk 22 állami erdészet? Tehát miért pont a nemzeti parkok földterületéhez kell először nyúlni? És nyilvánvalóan ezek vetik fel a kérdéseket, amikor azt látjuk, mintha egy koncepció lenne folyamatosan ezekben a törekvésekben, hogy valami miatt mindig a kicsi jár rosszul, mindig Sün Balázs megy ki a házból, ugyanígy mindig a természetvédelem meg a környezetvédelmi intézményrendszer, mindig az szorul háttérbe, és mindig az, ami legelsőként kerül az ilyen problémák kereszttüzébe. Nyilvánvalóan ez oltja az aggályokat, mert én már itt tényleg egyéves tapasztalattal, teljesen kopasz képviselőként azt már látom, hogy gyakorlatilag attól nem lehet eltekinteni, hogy itt nagyjából Szent István óta, aki közel van a királyhoz, az jár jól, és akkor teljesen mindegy, hogy ki a király, az mindig a saját ismerősi kör. Tehát ez szemlátomást a magyar kultúra része, és szemlátomást ez nem változik, csak legfeljebb el lehet fedni, meg el lehet ezt takargatni, de nyilvánvaló az, hogy mégiscsak van valami, ami a nemzetben való gondolkozást megjeleníti, amikor a közös nyelv, a Kárpát-medence szeretete és ezen belül a természeti értékeink megőrzése szempont vagy nem szempont.
Megmondom őszintén, a miniszterelnök úr nagyon meggyőzően tud beszélni, én majdnem mindig elhiszem neki, amit mond, és ő mindig azt mondja, hogy ezek a dolgok fontosak. A nemzet számára a természeti értékgazdagság, amit az Európai Unióba bevittünk, ez az alig 10 százaléknyi védett terület, ez az alig 20 százaléknyi Natura 2000-es terület az, ami gyakorlatilag ösztönözné az embereket arra, hogy olyan fenntartható vidékfejlesztési modellek valósuljanak meg, amelyek nem veszélyeztetik a természeti értékeket. Ahol megvan az intézményrendszer a nemzeti parkokon keresztül, hogy erre a helyi embereknek munkát adjon, ahol ezekhez a munkákhoz párosul esetleg ökoturizmus, esetleg ahol ehhez párosul falusi turizmus, ahol erre kiépített rendszerek vannak, és ezt extenzív legeltetéses módszerekkel, hagyományos megélhetési módszerekkel próbálja fenntartani, miért kell ezt szétverni?
No, leginkább most már zárószóként, vagy még majd meglátjuk, zárószóként azt szeretném, ha az államtitkár úr a vitában részt véve arra teremtené meg a lehetőséget, hogy válaszokat kapjunk, miért született meg ez a döntés, mert ugye ezt nem látjuk, hogy mi az a konkrét indok, ami ezt indokolttá teszi, mert mint mondottam, az NFA megszüntetése lényegesen praktikusabb, hatékonyabb, forráshatékonyabb megoldást jelentene a kormányzatnak, és azt hiszem, sokunk számára ez jelentene megnyugtatást.
Nagyon szeretnék egyszer teljes jó szívvel támogatni fideszes, kormányzati előterjesztést. Ilyen apró módosításokat, mint az NFA megszüntetése, átalakítása, lehet, hogy fogok eszközölni a jogszabályhoz. Arra kérem nagy tisztelettel, hogy kormányzati szinten szíveskedjenek majd ezt támogatni, és akkor én is tudom támogatni a jogszabályukat. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
