VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS
VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Emlékeztetném képviselőtársaimat, úgy fogalmaz az előttünk lévő előterjesztés, hogy kétévente felül kell vizsgálni és véleményezni kell az energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit. Egyrészt ennek az időszaknak a lerövidítését tartom célszerűnek, másrészt - ahogy Kepli Lajos képviselőtársam is elmondta - érdemes volna vizsgálni az energiastratégia teljesülését, hiszen nem mindegy azért, hogy ha elfogadunk egy stratégiát, az teljesül, nem teljesül vagy milyen mértékben teljesül. Az erre vonatkozó jobbikos javaslatot az Országgyűlésnek perceken belül értelemszerűen be is fogjuk nyújtani.
Fontos látni azt, hogy miért érdemes két évnél korábban véleményezni az energiastratégiát és megfogalmazni a parlamenti pártoknak az erre vonatkozó javaslatot. Néhány pontra szeretnék emlékeztetni. Világpolitikai konfliktusok rendszeresen az energiahordozók és azok birtoklása körül zajlanak, nemegyszer katonai erővel vívják meg ezeket a konfliktusokat, tehát még csak nem is egyszerű gazdasági összeütközésekről van szó. Elég, ha csak a mostani ukrán helyzetre gondolunk: az egész Európai Uniót milyen súlyosan érinti a földgázkérdés az ukrán konfliktussal összefüggésben. Értelemszerű, hogy erről sokkal gyakrabban érdemes tanácskozni akár országgyűlési színtéren is, és megtalálni közösen, lehetőleg valódi nemzeti konszenzus keretein belül az együttműködés lehetőségeit.
Emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt év botránya a top 10 adófizető cég egyike Magyarországon a MET-csoport volt, az a földgázcég, amely a kormányhoz közel álló üzleti körökből alakult, és rekordnagyságú nyereségre tett szert úgy, hogy gyakorlatilag kormányzati eszközökkel megsegítették ezt a vállalkozást. Természetesen tisztázni szeretnénk azt az energiastratégia és egyéb, a szakmát szabályozó törvények mentén, hogy egyrészt hogy fordulhatott elő ez az eset, másrészt pedig mi, jobbikos képviselők szeretnénk megteremteni annak a törvényi garanciáit, hogy kizárjuk a hasonló esetek előfordulását a jövőben.
Fontos látni, hogy amikor az energiapiaci diverzifikációt fogalmazzuk meg - itt különösen a földgázpiacról lehet szó -, akkor milyen akadályai és milyen hátráltató tényezői vannak a jelenlegi törekvéseknek. Emlékeztetnék arra, hogy a Szlovákia irányából Magyarországra jövő Eustream-gázvezeték egy olyan gázvezeték, amelynek az építkezését - legalábbis a Smer című szlovák napilap szerint - egy rövid időre Orbán Viktor állította le. Ezt a kormány egyébként már többször cáfolta, nem tudjuk, mi az igazság, szeretnénk azonban parlamenti színtéren kideríteni, és erről a kérdésről szeretnénk beszélni. Egy olyan beruházásról van szó, amelyben tisztán szeretnénk látni, hogy miért húzódik el, mi az oka annak, hogy nem valósul meg, és miért halad ennyire körülményesen ez a beruházás.
Az adriai földgázvezetékről az elmúlt országgyűlési ciklusban határozott az Országgyűlés. Határkeresztező gázvezeték megépítéséről van szó. Szintén segít Magyarországnak abban, hogy kedvezőbb helyzetben legyen az orosz féllel történő gázalku esetén, de ennél a beruházásnál sem tudjuk, hogy pontosan mi zajlik a háttérben. Lehetőségünk gyakorlatilag nincs arra ellenzéki képviselőként, hogy beszámoltassuk a kormányt. Legalább az energiastratégia keretein belül szeretnénk erre a kérdésre visszatérni.
Az AGRI-gázvezeték, amely Azerbajdzsán irányából Románián keresztül hozna gázt Magyarországra, szintén egy olyan kérdés, amiről az elmúlt ciklusban beszélt az Országgyűlés. Túl sokat egyelőre sajnos erről sem tudunk. Szintén érdemes volna az energiastratégia keretein belül erről tárgyalni, már csak azért is, mert ezek az említett gázvezetékek egyesével gigaberuházásokat, jelentős beruházásokat jelentenek az ország életében.
Az elmaradt Déli Áramlat gázvezeték megépítése megint csak olyan kérdés, hogy lezárták a közelmúltban, legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy nem fog megépülni a Déli Áramlat-gázvezeték. Az erre vonatkozó orosz szándék gyakorlatilag törlésre került. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen alternatív megoldásokat szeretne a kormány találni. Égető szükséglet, mert ha nincs földgáz az országban, akkor nyilvánvaló, hogy komoly problémáink lesznek. Ezekről a kérdésekről nagyon fontos beszélni.
A transzeurópai energiahálózat, a TEN-E szabályozása rendszeresen alakul az Európai Unión belül. Ezeket a szabályozásokat át kell ültetni a magyar jogrendszerbe és a gyakorlatba. Szintén fontos róluk beszélni. Értelemszerű, hogy erre vonatkozóan mi is tájékozódni szeretnénk. Az energiastratégiába ezeket az elemeket egyrészt be kell illeszteni, másrészt pedig vizsgálni kell, hogy milyen módon, milyen mértékben teljesülnek ezek az elképzelések.
A jövedéki adók tekintetében jelentős változások zajlottak az elmúlt időszakban. Akkor például, amikor az üzemanyagok jövedéki adójára gondolok, a szocialista kormányok idején emelés történt, a fideszes politikusok tiltakoztak ellene, majd pedig a Fidesz az elmúlt kormányzati ciklusban tovább emelte a gázolaj jövedéki adóját, és egyébként olyan környezetbarát energiahordozókét is, mint az LPG vagy a CNG. Ezek a nagyvárosi közlekedésben lényegesen csökkentették volna a járművek emisszióját, mégis megtörtént az emelés. Ez olyan ellentmondás, ami az energiastratégia szellemével és az abban megfogalmazottakkal szöges ellentétben áll. Tehát ha vizsgálnánk azt, hogy mennyiben teljesülnek az energiastratégiában lefektetett elvek, akkor úgy gondolom, hogy ki lehetne térni ezekre az ellentmondásokra, és el lehetne indulni abba az irányba, hogy ezeket felszámoljuk.
A rezsicsökkentés kérdése. Jelenleg Németh Szilárd képviselő úr személyében körünkben ül a kormány rezsibiztosa. Értelemszerűen ez egy olyan kérdés, ami a hazai belpolitika legjelentősebb eseményeinek egyike volt. Az energiastratégiát szorosan érintő kérdésről van szó. Értelemszerű, hogy gyakrabban szeretnénk erről összefüggéseiben itt az Országgyűlés keretein belül beszélni.
Az importáram növekvő részaránya egy olyan kérdés, amit Aradszki államtitkár úr pontosan tud és ismer. Volt olyan év az elmúlt kormányzati ciklusban a Fidesz kormányzása alatt, amikor egy év alatt négy magyar erőmű fejezte be a működését, küldte el a dolgozókat, és sajnos azt láttuk, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a külföldi áram részaránya a hazai áramfelhasználáson belül. Új kapacitások nem jöttek létre. Ha csak megnézzük azt, hogy az energetikai ágazaton belül a beruházási ráta hogyan alakult, több mint gyászos adatokat láthatunk. Értelemszerűen erről is érdemes volna gyakrabban beszélni.
A fogyasztói árszabályozás, illetve a hatósági árplafon kérdése szintén egy olyan kérdés, aminek itt lenne a helye, gyakrabban kellene erről beszélni. Nem tartjuk jó megoldásnak azt, hogy egy miniszteri rendeletben hatósági árképlettel szabályozza jelenleg a kormány ezt a kérdést, azt, hogy a lakások, a háztartások valós kifizetéseit csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és nem az Országgyűlés maga teszi meg ezt.
Látni kell azt, hogy az itt megfogalmazott, képviselőtársam által már említett szénbányák újranyitása például egy olyan elképzelés, ami a Jobbik választási programpontjai között szerepelt. A „Hét vezér” nevű fejlesztési terveink egyikeként az energiastratégiában ezeknek a bányáknak az újranyitását céloztuk meg, mára ugyanis az a szomorú helyzet állt elő, hogy bár jelentős mennyiségű szenet használnak fel a háztartások és manapság még mindig egyes erőművek is, ezt a szenet nem kis részben külföldről, külföldi bányákból vásároljuk, és ilyen módon természetesen a külföldi bányászatot támogatjuk a magyar helyett. Ezen a helyzeten is változtatni lenne szükséges.
A vízenergia kérdése ismét egy olyan kérdés, amit nagyon nehéz itt az Országgyűlésben bármilyen napirendi pontnál érinteni, hiszen a kormány dönti el, hogy miről lehet itt beszélni és miről nem. A Jobbik azt szeretné, hogy a Dunán, a Tiszán és a Dráván egyaránt vízerőművek jöjjenek létre. Erre vonatkozó kimunkált szakmai koncepciónk van. Szeretnénk az energiastratégiába ennek a kérdésnek az átbeszélését is beilleszteni, hiszen úgy látjuk, hogy van tere a vízenergia magyarországi hasznosításának is. Van erre lehetőség, ezzel a megoldással mellesleg szintén javíthatjuk az ország vízgazdálkodását.
A Panel Plusz program jelenleg meglehetősen megrekedt állapotban van. A Jobbik nagyon szeretné, ha az ország nagyvárosaiban, ott, ahol panellakások épültek az elmúlt időszakban, ez a program nemcsak hogy folytatódna, hanem egyenesen új lendületet kapna, ha ezt be tudnánk fejezni. Az a legkörnyezetbarátabb energia nagyon sok esetben, amit az ország nem használ el.
(18.20)
Akkor, amikor arról beszélünk, hogy erővel letörjük a külföldi vállalatok árait, az egy olyan törekvés, amivel egyetérthetünk. De mennyivel jobb lenne, ha nem le kéne törni az árakat, vagy nemcsak le kellene törni az árakat, hanem nem is használnánk el ezt az energiát. Ennek meg kell teremteni a keretrendszerét.
Szintén nincs kidolgozva a kormány energiastratégiájában annak lehetősége, hogy hogyan képzeli el a kormány a középületek energetikai korszerűsítését. Mi azt tartanánk jónak, ha a költséghatékonyság döntené el, nem pedig egy elképesztően rosszul és bürokratikusan működő pályázati rendszer esetlegessége határozná meg, hogy éppen melyik iskolát, óvodát vagy egyéb közintézményt korszerűsítünk, hanem a költséghatékonyság döntené el ezek sorsát.
Kapcsolt áramtermelés támogatása: többször átírta a különböző gazdasági lobbiérdekek mentén a kormány ezek szabályait. Értelemszerűen szeretnénk erről is beszélni a nemzeti energiastratégia keretén belül.
A megújuló energiák támogatása: vajon jó dolog-e, amit most csinál a kormány, hogy megadóztatjuk, extra adókkal sújtjuk a napelemeket? Ezek is olyan kérdések, amelyekről érdemes volna Magyarországon gyakrabban beszélni.
Jó-e az, hogy növelt hatékonyságú művelési eljárással kitermelt energiahordozóknál a kitermelő cégek adott esetben adómentességet kapnak, nem kell bányajáradékot fizetniük? A kérdés az, hogy ez jó-e az országnak. Ha a magyar embereket, a kisembereket, akik néhány tízezer forintot keresnek egy hónapban, képes megadóztatni a kormány, akkor miért az vajon, hogy egyes energiacégek adómentesen tehetnek szert ezekre a jövedelmekre?
A Paksi Atomerőmű kérdése. Több képviselőtársam érintette. Nemcsak azt tartjuk szükségesnek, hogy arról beszéljünk, milyen módon fog ez az erőmű megépülni, hanem arról is, hogy vajon miből fog összeállni a kormány által kilátásba helyezett 40 százalékos magyar beszállítói hányad.
Ezzel indoklom azt, hogy ezt a kiegészítő javaslatot benyújtottuk a kormánynak. Tekintettel arra, hogy részletesen, pontról pontra haladva igyekeztem röviden megindokolni a javaslatunkat, kérem azt, hogy a kormány támogassa az elképzelésünket.
Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
