L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a szakpolitikai döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez országos és területi szinten is megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A legátfogóbb képet a magyar társadalom állapotáról a népszámlálási adatok nyújtják, amelyeknek a központi és a helyi döntéshozókon kívül intenzív felhasználói a tudományos kutatók, elemzők, a média és az állampolgárok legkülönfélébb szervezetei is.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai az öt évvel korábbi állapotokat tükrözik, a következő népszámlálás pedig 2021-ben esedékes. A szükséges adatok biztosítására két népszámlálás közötti időszakban az elmúlt öt évtizedben kialakult gyakorlat szerint a Központi Statisztikai Hivatal mikrocenzust hajt végre. Azt javasoljuk, hogy ez 2016 őszén valósuljon meg.
A mikrocenzus programját tekintve kis népszámlálás, amely nem a lakosság egészére, hanem egy kisebb mintájára terjed ki. Magyarországon 1963 óta rendszeresen, általában tízéves időközönként zajlik ilyen felmérés. A legutóbbit a KSH 2005-ben hajtotta végre. A korábbi mikrocenzusok alapvetően országos becsléseket adtak, a legmélyebb területi szint a megye volt. Abból a célból, hogy a főbb adatok a jelenlegi legkisebb térségi tervezési egységekre, a járásokra is rendelkezésre álljanak, a lakások és a népesség 10 százalékára kiterjedő minta alkalmazása szükséges.
A mikrocenzus személyes adatokra is kiterjed, a kérdésekre a lakosság érintett részének kötelező válaszolnia, így az adatfelvétel végrehajtásához törvényi felhatalmazás szükséges. Jelen törvényjavaslat, amelyben a 2016 októberében tartandó mikrocenzus feltételeit határozzuk meg, ezt a célt szolgálja. A törvényjavaslat rendelkezik az adatszolgáltatásra kötelezettekről, az adatfelvétel tematikájáról és a megvalósítás módjáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mikrocenzus megtartása azért indokolt, mert eredményei alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és szakpolitikai döntések előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a területfejlesztéssel, a lakással, a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal kapcsolatos politika alakításához.
Annak érdekében, hogy minél több társadalmi terület releváns jellemzőiről álljanak rendelkezésre aktuális adatok az alapjellemzőket magába foglaló mikrocenzushoz, aktuális témájú kiegészítő felvételek kapcsolódnak, amelyekre a válaszadás önkéntes. A kiegészítő felvételek témái a nemzetközi migráció, egészségi állapot, társadalmi rétegződés, foglalkozások presztízse, szubjektív jólét. Gondolom, képviselőtársaimnak nem kell megmagyaráznom, miért fontos kérdések ezek, akár a politikai döntéshozatal előkészítésének során is.
A törvényjavaslat, amely önök előtt fekszik, rögzíti, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók. Ez utóbbi kitétel biztosítja, hogy az adatszolgáltatók név nélkül felvett, személyazonosításra alkalmatlan adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá azok más adminisztratív hatósági célra nem használhatók.
A törvényjavaslat meghatározza az adatfelvétel idejét, az adatszolgáltatók körét, és tartalmazza azokat az adatköröket, amelyekre a mikrocenzus programja kiterjed. Annak érdekében, hogy a 2011 óta bekövetkezett változások mérhetők legyenek, a mikrocenzus alapprogramja követi, bizonyos adatkörök esetében az aktuális igényeknek megfelelően módosítja a 2011. évi népszámlálás kérdésköreit. A témák törvényben történő felsorolása garanciát jelent az állampolgárok számára, hogy a mikrocenzus során csak a törvényben felsorolt körben kötelezhetők válaszadásra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatgyűjtés a személyek vonatkozásában tartalmazza a legalapvetőbb adatokat, mint például a nem, a születési idő, az állampolgárság, a lakóhely, a törvényes családi állapot, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a háztartási és családi jellemzők. Adatfelhasználói igények indokolják, hogy az úgynevezett különleges adatok köréből a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, továbbá az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó adatok is részét képezzék az összeírandó adatköröknek. Az adatszolgáltatás a különleges adatokra vonatkozó kérésekre önkéntes, mint ahogy azt már említettem.
A mikrocenzus során gyűjtött adatok átfogó képet adnak a magyarországi lakásállomány számáról, nagyság szerinti összetételéről, egyes minőségi, felszereltségi és közmű-ellátottsági jellemzőiről, a tulajdonviszonyokról.
A törvény felhatalmazása alapján a kormány a későbbiekben rendeletben szabályozza a mikrocenzus adatköreinek részletes adattartalmát, az adat-gyűjtés-előkészítés, az adatszolgáltatási kötelezettség, valamint a mikrocenzussal összefüggő adminisztratív adatátadás szabályait.
Mindezek tükrében, tisztelt képviselőtársaim, arra kérem önöket, hogy az előttünk fekvő javaslatot szíveskedjenek szavazataikkal támogatni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
