SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Már nagyon sok mindent hallhattunk a népszámlálások történetétől kezdve a teljes termékenységi arányszámig, úgyhogy ha megengedik, én ragaszkodnék inkább konkrétan most direkt ehhez a törvényi szöveghez.
Itt ahhoz, hogy meg lehessen érteni azt, hogy mi a problémám, amit én most mint társadalomkutató tennék fel, tehát tényleg érdeklődő kérdésként vetnék fel néhány kérdést, tehát ahhoz fontos - még egyszer - azt leszögezni, hogy itt gyakorlatilag népszámlálási adatgyűjtésről van szó, mégpedig amit egy reprezentatív mintán hajtanak végre.
Ha valaki egy kicsit jobban ismeri a népszámlálásoknak meg a mikrocenzusoknak a történetét, akkor tudja, hogy itt 1, illetve 2 százalékos mintaválasztás volt eddig szokás Magyarországon, ezért meglepő így első ránézésre, hogy itt miért 10 százalékos mintaválasztást írna elő ez a törvény.
Az szerepel az előterjesztésben, amit itt L. Simon László is elmondott az előterjesztő részéről, hogy a területi adatgyűjtés miatt van erre szükség, illetve az adatoknak a területi szintű aggregálása és közlése miatt van erre szükség.
Most ez azért érdekes, mert hogyha megnézi az ember a korábbi mikrocenzusoknak az adatait, akkor ott is volt területi szintű adatközlés, nemcsak megyei, illetve regionális, hanem bizonyos adatcsoportok esetében a 176 országos egyéni választókerületre bontva közöltek adatokat, például pont demográfiai adatokat. Ez azért érdekes, mert 176 egyéni választókerület volt a 2006-os népszámlálásnál, most pedig ha megnézzük a járások számát, amire hivatkozik az előterjesztő is, annak a száma jelen évtől 174, tehát gyakorlatilag még az elemszám is nagyjából ugyanaz. Ráadásul még egyébként, hogy ha módszertani szempontból feltételezzük, hogy a teljes adatközlés járási szintű bontása esetében szükség van a minta elemzésére, akkor is számomra az kérdőjeles, hogy miért szükséges ennek a 10 százalékra emelése. Módszertani szempontból ez biztosan nem indokolt, legalábbis én nem látom. Én szívesen hallanék erre valamilyen konkrét módszertani magyarázatot.
Egyébként csak hogy lehessen érteni, hogy nem hasra ütve beszélek, Czibulka Zoltán a 2005-ös mikrocenzus kapcsán a Statisztikai Szemle 84. évfolyama 5-6. számának a 449. oldalán írta azt tartalmilag - nem akarom az egészet felolvasni, de a tartalma ez az ő írásának -, hogy a mikrocenzusból, tehát itt a 2005-ösről beszélek, településszintű vagy annál részletesebb népszámlálási adatok nem biztosíthatók, de ennél nagyobb területi egységekre vonatkozóan csaknem azonos következtetések levonására alkalmas a mikrocenzus, mint a népszámlálás. Tehát települési szintről a nagyobb területi egységekre vonatkoztatva a 2005-ös mikrocenzus is releváns adatokat tudott szolgáltatni 2 százalékos mintavétel mellett.
Bennem azért merült fel ez a kérdés, mert nyilván egy ilyen nagyfokú mintanövelés egyébként a költségeket is jelentősen megnöveli. A 2005-ös mikrocenzus során nagyjából 70 ezer címet és 188-190 ezer személyt kerestek meg. Ezt most jelentősen növelnénk, nagyjából egy olyan 350 ezer címre, illetve úgy nagyjából 950 ezer, 1 millió személyre. Ez automatikusan a költségek jelentős növekedésével jár. A 2005-ös költségvetésből nagyjából egy olyan 560 millió forintot fordítottunk a mikrocenzusra, figyelembe véve az inflációt, illetve a mintának a növekedését, erre a 3-5 milliárd közötti költségre belőhető így első hallásra ennek a mikrocenzusnak a költsége. Ezért érdekes, hogy miért van szükség az ilyen fokú megnövelésére a mintának.
Persze itt a költségek kapcsán lehetne arra esetleg hivatkozni, ahogy itt el is hangzott az egyik hozzászóló részéről, lehetőség van továbbra is - ugyanúgy, mint a 2011-es népszámlálás esetében - arra, hogy interneten töltse ki valaki ezt a kérdőívet. De azért felhívnám arra a figyelmet, hogyha esetleg valaki nem tudná, hogy a 2011-es népszámlálás során a megkérdezettek 18,6 százaléka töltötte ki az interneten ezt a kérdőívet, tehát kevesebb mint az egyötöde. Az emberek négyötödét, a kicsit több mint a négyötödét meg kellett keresni a kérdezőbiztosnak. Tehát figyelembe véve, hogy a 2011-es népszámlálásban 40 ezer kérdezőbiztosra volt szükség, itt nagyjából egy olyan 4 ezer kérdezőbiztosra lesz szükség. Ezekhez az emberekhez el kell menni, ezt fel kell mérni, és aztán ezeket a papír alapú adatokat fel kell dolgozni.
Azért is problémás szerintem, hogyha ilyen nagy mértékű mintanövelést hajtunk végre, mert nagyon lassú lesz az adatszolgáltatás. Itt az MSZP-s vezérszónok már említette, hogy az előző népszámlálás esetében milyen sokat kellett várni az adatokra; egyszerűen technikai problémája adódott a KSH-nak, nem tudta feldolgozni a beérkezett papír alapú információkat. Hogyha a mintát most megnöveljük 188 ezer személyről 950 ezer személyre, akkor detektálható módon hasonló problémák adódnak. Vagy hogyha mindenféleképpen ragaszkodik hozzá a kormány, akkor pedig teremtse meg annak a feltételeit, hogy a KSH gyorsan szolgáltassa ezeket az adatokat. Hangsúlyozom: ezt mint társadalomkutató mondom, ugyanis rettentően idegesítő volt a 2011-es népszámlálás után, hogy egyszerűen nem jutottunk hozzá gyorsan megfelelő információkhoz, hanem rettentő sokat kellett ahhoz várni, hogy nagyon lassan elkezdjenek szivárogni az információk. Márpedig így nehéz kutatóként, társadalomkutatóként dolgozni.
Ennyit szerettem volna mondani magáról a mintanagyságról, ami számomra kérdésként fogalmazódott meg.
Amit még így érdekességként meg lehet említeni, hogy egyébként érdekes módon az alapsokaságot egy picit máshogy határozza meg a mostani törvényjavaslat, mint amit, mondjuk, az előző mikrocenzushoz elkészített és elfogadott törvényjavaslat megfogalmaz. A menekültek nem szerepelnek taxatíve a mostani javaslatban; még a 2004-es törvényben szerepeltek.
Magába az adatstruktúrába én nem mennék bele, ez már nagyon szakmai kérdés, ráadásul itt a KSH-nak az előző népszámláláshoz is kell igazítania az adatstruktúrát. Legfeljebb annyit jegyeznék meg, hogy van benne két olyan adat, részben a megkérdezett személyekre, részben a lakásokra vonatkozóan, ami felveti bennem azt a kérdést, nem megy-e ellene annak a törvényi szabályozásnak, hogy ne lehessen az adatokat személyhez kötni. Az egyik az, hogy a lakásokkal kapcsolatban a lakcímet be akarják emelni a gyűjtött adatok körébe, a személyeknél pedig a születési időt. A születési időre vonatkozó adatokat az előző mikrocenzusnál úgy vették figyelembe, hogy csak a születési évet és a hónapot kellett megadni. Ha most azt írjuk bele, hogy a születési időt, az azt jelenti, hogy a napot is be kell írni. Innentől kezdve az adatok sokkal könnyebben lesznek köthetőek személyhez.
Gyakorlatilag, ha figyelembe vesszük a teljes adatstruktúrát, ez egyértelműen személyhez köthető lesz. Ez nem biztos, hogy jó megoldás.
Az előterjesztő elmondta azt is, hogy bizonyos kiegészítő adatgyűjtéseket akar a KSH a mikrocenzussal együtt, egy időben végrehajtani. Én ennek örülök, mert ezt meg is kérdeztem volna, hogy mik lesznek konkrétan ezek a kiegészítő adatgyűjtések. Lehet, hogy érdemes lenne egyébként beleírni magába a törvény szövegébe is, hogy ebből később ne legyen félreértés.
Megmondom őszintén, egy probléma van még, amit én így nem értek, hogy egészen pontosan a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szervek intézményeiben miért kell kivenni a KSH kezéből a felelősséget.
(12.20)
Úgy fogalmaz ez a javaslat, hogy az intézmény vezetője felelős az adat-gyűjtésért. Ez az előző mikrocenzushoz megalkotott törvényben nem szerepel. Mi változott, mi indokolja azt, hogy nem a KSH a felelős ebben az esetben?
Érdemben ennyit szerettem volna hozzászólni. S kicsit előjött belőlem a tanár úr, ezért engedjék meg, hogy egy apró fogalmi pontosítást tegyek. Z. Kárpát Dániel többször említette a teljes termékenységi arányszámot, s nyilván az egyszerűség kedvéért, hogy aki kívülről figyeli a közvetítést, az is megértse, úgy mondta el, hogy egy édesanya hány gyereket szül. De ez igazából nem ezt mutatja, hanem azt, hogy az adott év születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyereket szülne. Ez egy fiktív mutató, ami az évek között is nagyon gyorsan változik. Ez a fiktív mutató nem pont ezt jelenti, de tartalmi értelemben, ha egyszerűen el akarjuk mondani, le lehet így egyszerűsíteni, de azért a teljes termékenységi arányszám egy bonyolultabb mutatószám. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
