SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tuzson Bence valahogy úgy fogalmazott, ha jól emlékszem, hogy komoly feladatokhoz komoly emberek kellenek. Valóban így van, és én komoly feladatnak tartom azt, ha valaki országgyűlési képviselő, ezért éles a kontraszt, amikor ön mögé nézek, és azt látom, hogy ezek a komoly emberek, akiknek most itt a határozatképességet biztosítaniuk kellett volna, hiszen önök vannak többségben a parlamentben, önök kormányoznak, ezek a komoly emberek ilyenkor, amikor be kell jönniük a munkahelyükre, akkor nem jönnek be. (Közbeszólások a Jobbik és az MSZP soraiból: Szégyen! Szégyen!) Ezzel megakadályoznak mindenkit abban, hogy végezze a munkáját. Hát, ennyire komolyak ezek az emberek, ennyire komoly a feladat, ami önökhöz tartozik! (Dr. Rétvári Bence: Vona Gábor hol van? Vona Gábor merre van?)
Pedig ha bejöttek volna és lehetővé tették volna azt, hogy mondjuk, ma vitatkozzunk a Liget-projektről, egy olyan projektről egyébként, egy olyan ügyről, amely hosszú ideje foglalkoztatja a közvéleményt, ahol civilek tüntetnek az önök projektje ellen, akkor lehet, hogy lehetőségük lett volna önöknek is arra, hogy megvédjék az igazukat.
Hiszen beszélhettünk volna arról, hogy vajon miért kell egy ilyen, önök által nagyon jónak nevezett beruházáshoz verőembereket kivezényelni, hogy megvédjék az érdekeiket. Vagy beszélhettünk volna arról is, hogy vajon a zöldterület és a zöldfelület mit jelent, különbözik-e és hasonló-e.
Beszélhettünk volna arról is, hogy vajon önöknek miért nem fontos, hogy méltó emlékműve legyen az ’56-osoknak, és egy méltó ’56-os emlékmű legyen ezen a területen. Vagy beszélhettünk volna arról is a Liget-projekt kapcsán, hogy vajon az önök hűbérese, a KDNP miért nem áll oda a mellé, hogy a Regnum Marianum templom vissza legyen állítva az eredeti formájában. Ezekről mind-mind beszélhettünk volna, de önök ezt lehetetlenné teszik.
De beszélhettünk volna más kérdésekről is. Beszélhettünk volna olyan kérdésekről és olyan dolgokról is, amelyek ugyanúgy foglalkoztatják a közvéleményt. Például beszélhettünk volna arról, hogy vajon Magyarországnak jelen pillanatban maffiakormánya van-e vagy nem. Beszélhettünk volna arról, hogy vajon a magyar kormány egyik minisztere valóban kapott-e 10 millió forintot Portik Tamástól. Beszélhettünk volna arról, hogy a magyar kormány egyik minisztere valóban kapott-e 4 millió forintot Vizoviczki Lászlótól egy teraszengedély elintézéséért. Vagy hány teraszengedélyt intézett el, mondjuk, zsebben, ha igazad a vádak? Hányszor 4 millió forintot kapott zsebbe?
Beszélhettünk volna arról is, hogy vajon a szicíliai Cosa Nostra mintájára - amely politikusokat, bírókat, ügyészeket és hasonlókat von be a tevékenységébe - Magyarországon kialakult-e egy olyan maffiahálózat, amit nevezhetünk nyugodtan, mondjuk, „Roga Nostrának”. (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.)
Beszélhetnénk ezekről a kérdésekről, és önök elmondhatnák a véleményüket, hogy vajon ez megfelelő-e önök szerint. Az embereket nagyon érdeklik ezek a kérdések. Az embereket nagyon érdeklik azok a kérdések, hogy vajon igaz-e, hogy a magyar kormány különböző alvilági elemekkel, az éjszakai élet császáraival, prominenseivel tart kapcsolatot. Igaz-e az, hogy ezeken a szórakozóhelyeken, amelyeket ezek az emberek üzemeltettek, valóban megfordultak fideszes politikusok, akik ott olyan dolgokat műveltek, amelyek nem éppen komoly emberekre illő dolgok és nem éppen a komoly emberek jellemzői? Ezeket mind-mind önök itt megválaszolhatták volna, de nem kívánnak ezekre a kérdésekre válaszolni, hiszen folyamatosan elbújnak ezek elől a kérdések elől.
Aztán beszélhettünk volna még arról is, hogy vajon miért van az Magyarországon, hogy egy ügyészség, amely elvileg független a politikától, egy ügyészség, amelynek függetlenül kellene feltárnia minden egyes olyan bűncselekményt vagy bűncselekménygyanút, amely a tudomására jut, nem hajlandó nyomozni abban az esetben, ha politikusok, politikai pártok vagy politikához köthető események képbe kerülnek. Olyan dokumentumok láttak napvilágot az elmúlt időszakban, ahol elmondják és tanúvallomások bizonyítják azt, hogy ők igenis elmondták ezeket a dolgokat, igenis terhelő kijelentéseket tettek bizonyos politikusokra, de az ügyészséget ez nem érdekelte. Egyszerűen kinevették őket, amikor például a magyar kormány egyik miniszteréről kezdtek el beszélni, sőt, az ügyészség nem volt hajlandó leírni ennek a miniszternek a nevét sem, nem volt hajlandó beleírni az iratokba és a tanúvallomásba.
Tehát nagyon-nagyon sok olyan kérdés merül fel, amelyekre önöknek válaszolniuk kellene. Nagyon sok olyan kérdés merül fel egyébként, amelyre önöknek itt kellene választ adniuk, a Parlament épületén belül. Ez a parlamentarizmus, ez a demokrácia - az, amikor önök nem veszik semmibe több mint 2 millió ember akaratát, hiszen az ellenzékre több mint 2 millió ember szavazott. Azért szavazott az ellenzékre, hogy itt, a parlamentben önökkel, a kormánnyal meg tudja vitatni az ő véleményüket. Önök semmibe vesznek több mint 2 millió embert. Szerintem szégyellhetik magukat ezért, ami itt látható most a parlamentben. (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Úgy van! - Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
