HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Legelőször Kósa képviselőtársunk néhány megjegyzésére hadd reagáljak. Azt mondta, hogy régóta húzódik ez az ügy. Hát igen, régóta húzódik, pontosan 2014 októbere óta, amióta önök, hiába szólítottuk fel a kormányt, csak én, mondjuk, öt különböző beadvánnyal, szerintem az LMP-s, MSZP-s kollégák szintén legalább annyival tették meg, de azóta nem voltak hajlandóak rendezni ezt a problémát, és azt mondja, hogy azért húzódik, mert nem találtak rá forrást a költségvetésben. Ön mondta el, hogy az, amit most itt látunk magunk előtt, és ez jóval szélesebb, hiszen nagy településeknek is jelentősen segít, másfél milliárdjába fog kerülni a költségvetésnek. Tehát az, amit mi javasoltunk, az 500 fő és az 1500 fő alatti településkategóriákban az emelés nyilván még ennél is jóval kevesebb lett volna.
Azt javaslom, ha legközelebb nem talál valamire forrást, kérem, menjen el legalább Ibizáig, és Habony Árpádot kérje már meg, hogy vegye ki a mellényzsebéből azt a rongyos másfél milliárdot, és akkor majd megoldják ezt a problémát. Nem erre, sokkal több mindenre meg lehetett volna találni a költségvetési forrást. Kérem, akkor keressen meg minket, bármelyik ellenzéki képviselőt, szerintem séróból 10-15 javaslatot azonnal tudna önnek mondani, hogy honnan lehetne ezt a másfél milliárdocskát összespórolgatni.
A másik az, hogy a kistelepüléseken kevesen laknak, van, ahol csak 10-en, van, ahol csak 4-en, akkor miért kéne ilyen sok polgármesteri bért adni. Kérem tisztelettel, az, hogy kihalnak bizonyos kistelepülések, a mindenkori kormányzat szégyene. Erre önök ne legyenek büszkék! Éppen az lenne a lényeg, hogy a 3200 településünket mint védendő örökséget felvállaljuk, és ahol most csak 100-an vagy 200-an laknak, ott jövőre lakjanak ezren, kétezren, mert ezekben a településekben van Magyarország jövője. Ha maguk felelős kormány lennének, így gondolkodnának. Éppen ezért kell megerősíteni a települési polgármesterek tisztségét, méltóságát azzal, hogy több pénzt kapnak, hogy legyen, aki tisztességgel ellátja ezt a feladatot.
Aztán azt is mondta, hogy a kistelepülési polgármesterek munkája nem olyan sok. Hát igen, ennek nagyrészt az az oka, hogy önök megszüntettek egy csomó hivatalt, százával zártak be a hivatalok. Ha nem szüntették volna meg a hivatalokat, talán maradt volna több feladatuk ezeknek a polgármestereknek - egy.
Kettő: azért javaslom, hogy menjen már el vidékre, aztán nézzen körbe a kistelepüléseken, hogy hogyan élnek ezek a polgármesterek. Ezeknek 0-24 órás szolgálatuk van. Kérdezze meg egyik vagy másik kistelepülési polgármestert, hogy volt-e neki, mondjuk, egy szabad vasárnap délutánja mostanában vagy az elmúlt egy-két évben. Azt fogják mondani, hogy nem. Mert minden ügyes-bajos dolgukkal az emberek, az állampolgárok őket találják meg. Mert ha nincs hivatal, kihez forduljanak? Hát, a polgármesterhez.
Na, ezért van az, hogy én azt javasoltam, és nagyon sajnálom, most hallom Vas Imre képviselőtársamtól, hogy a TAB-on leszavazták a módosító indítványomat, hogy mondjuk azt ki, hogy azokon a településeken, ahol nincs önálló önkormányzati hivatal, ezért az élet azt hozza, hogy maga a polgármester a hivatal, ott ezt a jelentős fejlesztést, mert mondjuk ki, ez most már jelentős fejlesztés, teljes egészében a központi költségvetés finanszírozza meg. Miért? Azért, mert egyébként is az önkormányzati hivatalok működési keretét egy bizonyos elismert köztisztviselői létszámon belül a központi költségvetés finanszírozza. Tehát a hivatalok működését ilyen értelemben a költségvetés biztosítja.
Tehát ott, ahol nincs hivatal és maga a polgármester a hivatal, ő nyilván nem köztisztviselő, de ugyanilyen elismert létszámként vegyük a polgármestert, és teljes egészében kaphassa meg ő a bért a költségvetésből.
Ez hallatlan nagy segítséget jelentene ezeknek a településeknek, mert jó, hogy lesz ez az emelés, és az emelés nagyságrendjét átvállalja a központi költségvetés, de még a maradéknak a finanszírozása is, higgye el nekem, államtitkár úr, igenis gond és probléma.
Arra szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy egy évvel ezelőtt majdnem ugyanebben az időben ugyanerről a témáról tárgyaltunk. Maga az a javaslat botrányosan rossz volt. Ugye, az volt a lényege, hogy minden terhet, minden felelősséget áttolt volna az önkormányzatok nyakába. Ezt úgy tette volna, hogy a saját bevétel terhére lehetett volna maximum 30 százalékban emelést biztosítani. Magyarul: polgármester, akarsz több fizetést? Adóztasd meg a népet! Na, erre mondtuk mi azt, hogy nem. Azt mondtuk, hogy a két alsó kategóriában legyen jelentős emelés, és az emelés összegét vállalja át a központi költségvetés.
Na, eltelt egy év, istennek legyen hála, pontosan ez van benne ebben a javaslatban. Ugyan mondják már meg nekem, hogy miért kellett várni erre egy évet? Annak idején, amikor mi ezt leszavaztuk, mert botrányosan rossz javaslat volt, Kósa képviselőtársam mind a 3200 önkormányzatnak kiküldött egy levelet, amiben lehordott minket mindennek, hogy mi nem akarjuk őket támogatni, meg nem szeretjük őket s a többi. És most ugyanazokat az érveket mondja el nekem, amit én mondtam annak idején abban a vitában, hogy miért nem lehet a kormányzat javaslatát támogatni. Rendkívül furcsa érzés, megmondom őszintén, egy ilyen alternatív valóságban élni, amikor a kormányzat képes ilyen ütemben a köpönyeget forgatni. Na, mindegy, ez legyen az ő baja, ebbe most már ne menjünk bele.
Tehát hála istennek, ez a két javaslatunk, ez a két sarkalatos pont módosulni fog, és ez jó. Ugyanakkor azért megkérdezném, hol is van az a költségvetési törvény. Mert én elhiszem, ha Kósa képviselőtársam mondja, biztos így van, hogy ez még nagyobb szabadságot biztosít a kormányzatnak, hogy azt a bizonyos, korábban nem talált forrást biztosítsa a költségvetési törvényből. De azért higgyék már el nekem, szerintem itt mindannyian kicsit jobban éreznénk magunkat, biztonságosabban vennénk ezt az egész történetet, ha látnánk a költségvetési törvényjavaslat módosítását, hogy nem tudom, valamelyik melléklet valamelyik pontjába bele van téve külön ez a passzus.
Én bízom Varga pénzügyminiszter úrban, amit ő mond, az biztos, hogy úgy lesz. De azért, higgyék el nekem, ami fekszik, nyugszik. A leírt papír az, ami egészen biztos. Ezt továbbra is kérem, mert azért nem mindegy, hogy milyen forrást akar majd átcsoportosítani a kormányzat. Én ezt a szélesebb garanciát, hogy Kósa képviselőtársamat idézzem megint csak, abban látnám, hogy a Ház megalkotja a költségvetési törvény módosítását, és oda bele van írva, hogy ezt a pénzt megkapják.
Mert ugye, itt van az adóerő-képesség problémája is. Volt róla szó az ötpárti egyeztetésen, hogy bizonyos nagyságrendű bevételek esetén támogatja, illetve nem támogatja a kormányzat az emelés összegét. Igen, ez egyébként egy nagyon jogos felvetés. Most kérdezném tisztelettel, hogy ez megvalósul-e vagy sem; mert, mivel nincs költségvetési törvénymódosításunk, ezt nem tudhatjuk. Az államtitkár úr erre egy félmondatos utalást tett a beszédében, de semmi konkrétumot nem mondott, úgyhogy ezt nem tudnám a továbbiakban értelmezni.
Végeredményben, már csak azért is, mert Ander képviselőtársamnak is majd szeretném átadni a szót, egy dolgot szeretnék elmondani, megmagyarázni a Háznak, amit már egyébként sokszor tettem, de akkor most még egyszer megteszem, hogy miért is fontos tehát az, hogy ezt a 3200 településből álló településhálózatot minden erőnkkel megpróbáljuk fenntartani. Ugye, az a probléma, hogy nagyon sok esetben azt halljuk, hogy Magyarország település-hálózata elaprózódott.
(17.40)
Nagyon sok az aprófalu, a kistelepülés, és ez gazdaságilag nem hatékony. Én ennél sötétebb, butább és bolsevikabb érvelést nem igazán szoktam hallani. Magyarország történelmében iszonyú sok tragédia, sorscsapás volt, de az az ezeréves örökségünk, hogy ennyi településünk van, ez minden sorscsapást kibírt. Jó, vannak olyan országrészek, ahol vannak bizonyos elpusztult falvak, de hadd mondjak egy települést, amiből pont én a diplomámat írtam, egyébként Jászapáti, Cegléd melletti kistelepülés, a török korban elpusztult, de mára vagy pár évtizeddel ezelőttre már újra visszatelepült. Tehát azok a lakott tájak, amik korábban, a történelem folyamán lakott tájak voltak, azok időről időre újra benépesednek. Azt gondolom, hogy most, a XXI. században egy rendkívüli kihívás előtt állunk, tehát ez a kérdés az… (Kósa Lajos: Jászapáti nem egy kis település, hanem egy város.) Nem, nem, akkor bocsánat, rosszul mondtam a település nevét; majd a végén pontosítani fogom, de most hadd fejezzem be az érvelésemet, de nagyon kedves, hogy beleszólt.
Tehát a lényeg az, hogy miért fontos megőrizni ezt a hagyományunkat. Azért, mert a XXI. század közepén rendkívüli kihívásoknak nézünk elébe, és erre valamilyen módon válaszolni kell tudnunk. Itt milyen kihívásokról beszélhetünk? Egyrészt a fenntartható gazdálkodás kérdése. Tehát amikor nagyüzemi gazdálkodásról beszélünk, és arról, hogy a traktornak útjában van a falu, tehát ezért is érdemes a falvakat lerombolni, és gyakorlatilag a lakosságát áttelepíteni valamilyen városba, akkor erre nekünk az a válaszunk, hogy nem, ez a nem fenntartható gazdálkodás. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a sok kézi munkát igénylő és helyben, biogazdálkodással előállított élelmiszerek termesztésére kell tennünk a hangsúlyt.
A másik az identitásunk kérdése, tehát az a táj, amit én ismerek, azt tudom szeretni. Ezért tehát az a nagyság, amiről most mi beszélünk, hogy 3 ezer fő, körülbelül 3 ezer hektár - ez most egy matematikai átlag, valójában a súlyozott átlag ennél jobb -, ez Európában az egyik legegészségesebb településnagyság és lélekszámarány, mert jellemzően egyébként az a helyzet, hogy nagyon sok ember nagyon sok területet felügyel, vagy nagyon sok ember kevés területet, de a természetes arány és az egészséges arány Magyarországon kiugróan jó. Ezért tehát nekünk ezt is figyelembe véve az identitásunk kapcsán azt kell mondjuk, hogy ez egy nagyon jó adottság. Tehát egy 3 ezer hektáros területet egy nap alatt be lehet járni, meg lehet jól ismerni, és ha valaki ott éli az életét, akkor valóban oda tudja gyökereztetni az egész gondolkodásmódját, hagyományait és életszemléletét.
Végeredményben az se kutya, a védelmi szempontok. Amikor Magyarország olyan kihívások előtt áll, mint most a migrációs hullám, gondolhatunk itt arra, hogy ha Törökország kinyitja a kapuit, és milliószámra zúdul majd rá Magyarországra a hatalmas emberáradat, akkor igenis fontos, hogy a településeinket úgy lakjuk be, hogy azt meg is tudjuk védeni. Persze erre eszközöket is kellene biztosítani a településeink számára, az önvédelmet az ő kezükbe is kéne adni, de mindenesetre az, hogy belátható az a településnagyság vagy a közigazgatási területnagyság, ami egy adott településhez tartozik, ez igenis egy nagyon fontos védelmi szempont.
Összességében, annak ellenére, hogy Kósa képviselőtársunk mind ebben az érvelésében, mind a sajtótájékoztatójában igencsak elrugaszkodott a valóságtól, és saját magának, illetve a kormányának hazudott olyan előterjesztéseket, amikhez semmi köze nincs, nem is volt és valószínűleg nem is lesz, ennek ellenére támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
